Európa geotermikus forradalom küszöbén áll?
"Ne aggódjunk a számunkra ismeretlentől" – A geotermikus iparág vezetői Budapesten találkoztak, hogy megvitassák a szektor jövőbeli kilátásait.
2025. szeptember 26-án zajlott a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit, ahol több mint 100 vállalat és szervezet képviselői gyűltek össze 20 különböző országból. A rendezvény során a résztvevők a geotermikus energia potenciális előnyeit és a felmerülő nehézségeket elemezték, ezzel gazdagítva a régió legfontosabb iparági diskurzusát.
Lantos Csaba, az energiaügyi miniszter a rendezvény nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a geotermikus energia nemcsak megfizethető, hanem megbízható és független energiaforrást is biztosít. Magyarország az élen jár e téren, hiszen 2010 óta a geotermikus hőtermelési kapacitásait négyszeresére növelte, így bekerült az európai élvonalba. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ig további jelentős bővülés várható, amelynek eredményeként az összkapacitás akár 12-13 petajoule-ra is rúghat. Ennek következtében a földgázfelhasználás drasztikusan csökkenhet, és 2035-re akár 1 milliárd köbméterrel is mérséklődhet.
Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe. "Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk: a fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.
"A geotermikus energia a jövő energiája" - jelentette ki Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke. Hozzátette: "Európában még mindig az első lépéseknél tartunk a geotermikus energiatermelés terén, így a legkönnyebben hozzáférhető és alacsony kockázatú megoldásokat tudjuk kihasználni a hőtermelés folyamatában, és bizonyos helyzetekben az áramtermelés terén is."
A geotermikus energia kihívásait körüljáró kerekasztal-beszélgetés során Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a legfőbb akadályt a finanszírozás jelenti. "Elengedhetetlen, hogy a teljes értékláncot átfogóan szemléljük, amely nem csupán a termelési folyamatokat öleli fel, hanem a rendszer átfogó menedzsmentjét is magában foglalja."
Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke - fotó: budapestgeothermalenergysummit.hu
Beata Kępińska, a Lengyel Geotermikus Társaság vezetője, a vízgazdálkodás előtt álló kihívásokra irányította a figyelmet. Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának irányítója hangsúlyozta, hogy az áram- és hőtermelés eltérő típusú befektetőket vonz. "Az áramtermelés magas kockázatai miatt jellemzően tőkebefektetőkre van szükség, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatásával bírnak."
Prof. Dr. Inga Moeck, a Bundesverband Geothermie igazgatótanácsának tagja hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok felelősek a hőelosztásért, azonban nem rendelkeznek a fúrás, a feltárás vagy a projektfejlesztés terén szükséges szakértelemmel. Ezért elengedhetetlen, hogy a nagy energiaszolgáltatók bevonásra kerüljenek a folyamatba. Carp Suzana, a Cleantech for Central and Eastern Europe társalapítója rámutatott, hogy a régió rendelkezik Európa legígéretesebb geotermikus potenciáljával, ám a régió stratégiájának hiánya gátolja a fejlődést. A helyi erőforrások fragmentáltsága pedig tovább nehezíti a haladást.
Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai ügyekért felelős alelnöke hangsúlyozta a társadalmi dinamizmust, és megjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Geotermikus Koncepció az EU egyik úttörő kezdeményezése volt.
Pinczés Imre, a Rotaqua fúrási vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett és innovatív megoldások nemcsak a szabályozási megfeleléshez elengedhetetlenek, hanem hosszú távon is sikeres projekteket biztosíthatnak.
Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője kiemelte, hogy elengedhetetlen a projektek alapos előkészítése, mivel ez lehetővé teszi a megvalósítás során a költséges módosítások elkerülését.
Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese a hő- és áramtermelés szoros összefonódásáról nyilatkozott: "Hazánkban az áramtermelés és a hőértékesítés párhuzamos fejlődése elengedhetetlen, hiszen ez garantálja a geotermikus kutatások és fúrások kockázatainak megfelelő megtérülését."
"Ki kell találnunk, hogyan tegyük nyereségessé a projekteket" - mondta Domonkos Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ESG-szempontok segíthetnek ebben. Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon partnere elmondta, hogy az értéklánc mentén történő együttműködés kritikus. "A felhasználóknak proaktívnak, tájékozottnak és elkötelezettnek kell lenniük." Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint "a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak.
Vonas Florián, a Bayer Construct geotermikus osztályának vezetője, izgalmas bepillantást nyújtott a vállalat geotermikus projektjeibe: "Bár még csak most kezdjük felfedezni a geotermikus piacon rejlő lehetőségeket, rövid idő alatt lényeges előrelépéseket értünk el, és már most is meghatározó szereplővé váltunk a magyar geotermikus szektorban."
A konferenciát a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek fejlesztését célzó gyakorlati megoldások iránti felhívás zárta. "Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást" - zárta a rendezvényt Antics Miklós.
