Az MNB mai kamatdöntésének hátterét részletesen kifejtették, hangsúlyozva, hogy a gazdasági környezet és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében hozták meg ezt a lépést. Az indoklásban kiemelték a pénzpiaci trendeket, az inflációs kilátásokat, valamin
A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint a jelenlegi geopolitikai feszültségek, a pénzügyi piacok ingadozása és az inflációs kilátások körüli bizonytalanságok indokolják a kamatcsökkentés további felfüggesztését. Ennek fényében a jegybank a mai kamatdöntő ülésén úgy határozott, hogy az irányadó rátát változatlanul tartja.
A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésén változatlanul 6,5%-on tartotta az irányadó kamatot. Ez a lépés összhangban állt a piaci elemzők előrejelzéseivel. Noha sok szakértő úgy vélekedett, hogy a kedvező inflációs mutatók és a gyenge gazdasági aktivitás (amely technikai recesszióval jár együtt) lehetőséget adhatnának a kamatcsökkentésre, a pénzügyi stabilitás szempontjai – különösen a forint volatilis árfolyama – arra ösztönzik a jegybankot, hogy inkább kivárjon. E szempontok világosan megjelennek a jegybank indoklásában is. Érdekesség, hogy az MNB legutóbbi közleményéből hiányoznak a növekedési előrejelzések. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szeptemberben készült, 1-1,8%-os GDP-prognózis mára már nem tűnik reálisnak, mivel a harmadik negyedéves, gyenge növekedési adatok jelentősen csökkentették a várakozásokat.
A kamatdöntés hátterének részletes magyarázataként közzétett közlemény (a kiemelések a mi munkánk eredménye):
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb feladata az árstabilitás megvalósítása és megőrzése. Emellett, anélkül hogy veszélyeztetné elsődleges célját, hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához, valamint a Kormány gazdasági és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseinek támogatásához.
A harmadik negyedévben Európában mérsékelt ütemben folytatódott a gazdasági növekedés. Az Egyesült Államokban a munkaerőpiac továbbra is erős, a gazdaság stabil növekedést mutat. A kínai gazdasági növekedés kismértékben lassult. A konjunktúra alakulása Európában döntően az elhúzódóan gyenge ipari termelés miatt mérsékelt, miközben a folytatódó orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus fokozódása és az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényező. A jövő évi növekedési kilátások az euroövezetben romlottak, az Egyesült Államokban némileg javultak, míg Kínában nem változtak.
Október hónapban az eurozóna inflációja enyhe emelkedéssel 2 százalékra nőtt, míg az Egyesült Államokban a árak növekedésének üteme kismértékben felgyorsult. A világgazdasági kereslet visszafogottsága ellenére a jövőben mérsékelt inflációs rátákra lehet számítani. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások terén tapasztalható magasabb áremelkedés továbbra is felfelé irányuló inflációs nyomást gyakorol. A geopolitikai feszültségek hatására az olaj- és gázárak mozgása fokozott volatilitással és előrejelzések szempontjából megnövekedett bizonytalansággal jár.
Az októberi kamatdöntést követően a globális befektetői hangulat szélsőséges ingadozásokon ment keresztül. E változások mögött elsősorban geopolitikai események és a fejlett gazdaságok makrogazdasági kilátásai állnak, amelyek befolyásolják a globálisan jelentős jegybankok jövőbeli kamatmozgásaira vonatkozó várakozásokat. A dollár erősödésével párhuzamosan megfigyelhető volt a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés növekedése is. A Federal Reserve novemberben 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, amely újabb irányt adott a piaci várakozásoknak. Az Egyesült Államokban az irányadó rátára vonatkozó középtávú előrejelzések emelkedtek, míg az Európai Központi Bank kamatpályája viszonylag stabil maradt. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette kamatát, míg a lengyel és román jegybankok változatlanul tartották az irányadó rátáikat legutóbbi döntéshozatalaik során.
2024 harmadik negyedévében a legfrissebb adatok szerint a hazai GDP 0,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági lassulás mögött az ipari, építőipari és mezőgazdasági szektorok gyenge teljesítménye húzódik meg, azonban a szolgáltatások terén tapasztalható hozzáadott érték növekedése mérsékelte ezt a visszaesést. A reálbér-növekedés továbbra is jelentős, ami kedvező jel a fogyasztói bizalom fokozatos javulása mellett, míg a megtakarítási ráta is stabilan magas szinten maradt. Szeptemberre a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra emelkedett, de a munkaerőpiac továbbra is a teljes foglalkoztatottság határain belül működik.
2024-ben a hazai GDP növekedését elsősorban a fokozatosan bővülő háztartási fogyasztás fogja ösztönözni. Ezzel szemben a beruházások volumene az idei év folyamán várhatóan csökkeni fog. A vállalati szektor elmaradó beruházásainak részleges helyreállítása 2025-ben kezdődhet meg, amennyiben a kereslet tartósan javul. A mérsékelt európai gazdasági helyzet rövid távon továbbra is korlátozza a hazai exportot. Az elkövetkező években azonban a már folyamatban lévő, valamint az újonnan bejelentett jelentős külföldi közvetlen tőkeberuházások, a külső kereslet növekedésével párhuzamosan, élénkítik majd az export tevékenységet, így hazánk exportpiaci részesedése is emelkedni fog.
A lakossági hitelpiac a 2023 végén tapasztalt mélypontjáról elindult egy felfelé ívelő úton, és az idei év első kilenc hónapjában dinamikusan élénkült. Ezzel szemben a vállalatok hitelkereslete továbbra is inkább a kivárás jegyében telik. A háztartási hitelállomány éves növekedése az idei év után 2025-re is felerősödhet, míg a vállalati hitelezés üteme a gazdasági helyzet javulásával és a bizonytalanság csökkenésével párhuzamosan 2025 második felétől várhatóan stabilizálódik, ráadásul egy magasabb szinten.
2024 októberében az infláció 3,2%-ra nőtt, míg a maginfláció 4,5%-ot tett ki. Az infláció emelkedését elsősorban az élelmiszerek és üzemanyagok áremelkedésének gyorsulása okozta, amelyet részben ellensúlyozott a piaci szolgáltatások áremelkedésének mérséklődése. Az októberi árváltozások a piaci szolgáltatások és iparcikkek terén a történelmi átlag alatt maradtak, míg az élelmiszerek esetében a múltbeli átlagnál magasabb mértékű növekedés volt megfigyelhető. A piaci szolgáltatások árszintje havi szinten érdemben csökkent, köszönhetően a mobiltelefon- és internetszolgáltatások jelentős árcsökkenésének. A Tanács továbbra is fokozott figyelmet fordít a szolgáltató szektor árazási döntéseire. A lakossági inflációs várakozások enyhülnek, de még mindig a korábbi árstabilitási időszakoknál magasabb szinten állnak.
Az infláció az idei év hátralévő időszakában várhatóan átmeneti növekedést mutat.
Az októberi inflációs számok a vártnál enyhébb növekedést mutatnak, ami rövid távon kedvezőbb inflációs kilátásokat sejtet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszak árfolyamcsökkenése és a jövedéki adórendszerben bekövetkezett módosítások a következő évben inflációs nyomást gyakorolhatnak.
Az inflációs várakozások stabilitása, a pénzügyi piacok egyensúlyának megőrzése és a szigorú monetáris politika alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fogyasztói árindex a következő évben tartósan elérje a jegybank által kitűzött célt.
Az év első kilenc hónapjában a folyó fizetési mérleg figyelemre méltó, több mint 5 milliárd eurós többletet mutatott, ráadásul a havi egyenleg aktívuma szeptemberben tovább növekedett. A többlet idei növekedése elsősorban a kedvező áruegyenleg eredménye. 2025-től a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználásával és új beruházások révén várhatóan nőni fog az exportpiaci részesedés, ami hozzájárul a külső gazdasági pozíció további javulásához. Az MNB előrejelzése szerint a folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben elérheti a GDP 2%-át, és a következő években is várhatóan folytatódik az egyenleg kedvező alakulása.
A 2024. évi hiánycsökkentő intézkedések célja, hogy támogassák a 2023-as évre kitűzött 4,5%-os hiánycél teljesítését. A közelmúltban benyújtott 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megerősítette a GDP-hez viszonyítva 3,7%-os hiánycélt, amelyhez szintén hiánycsökkentő lépéseket terveznek. A költségvetési hiánycélok eléréséhez, ahogyan az idei évben is, elengedhetetlen a kiadások szigorú ellenőrzése. Az MNB előrejelzései alapján, ha a kamatkiadásokat nem vesszük figyelembe, az elsődleges egyenleg az egész időtávon egyensúlyi állapothoz közelít. Az elkövetkező években a csökkenő állami kamatkiadások mellett várhatóan javulni fog a költségvetés egyenlege is. Az adósságráta folyamatos csökkentéséhez és a hazai kockázati megítélés javításához elengedhetetlen a kitűzött hiánycélok teljesítése.
A Monetáris Tanács legfrissebb helyzetértékelése szerint a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kockázatkerülés fokozódása felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a hazai inflációs helyzetre.
A világ vezető jegybankjainak jövőbeni kamatpolitikáját továbbra is köd övezi, és úgy tűnik, hogy a nemzetközi kamatkörnyezet a korábban előrejelzett ütemnél fokozatosabban fog enyhülni.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
A Tanács mai ülésén, a helyzet alapos értékelése alapján, úgy döntött, hogy az alapkamatot 6,50 százalékon tartja. Ebből adódóan az O/N betéti kamat változatlanul 5,50 százalék, míg az O/N hitelkamat szintén 7,50 százalékon maradt. A monetáris politika szigorú irányultsága hozzájárul a pozitív reálkamat fenntartásához, ezzel segítve a pénzügyi piac stabilitásának megőrzését és az inflációs célok fenntartható elérését.
A jegybank számára elengedhetetlen, hogy a rövid távú kamatok minden egyes részpiacon és időszakban összhangban álljanak a Monetáris Tanács által megállapított irányelvekkel. A jegybank a korábbi gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelemmel kíséri az FX-swap piac várható év végi alakulását. A monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése érdekében az MNB a napi rendszerességgel meghirdetett egynapos FX-swap tendereken és a heti diszkontkötvény aukciókon túl decemberben hosszabb lejáratú eszközökkel is kész finomhangolni a pénzügyi piaci folyamatokat.
A globális gazdaság meghatározó szereplőinek jövőbeli kamatpályái és költségvetési politikái továbbra is sok bizonytalansággal terheltek. A jelenlegi geopolitikai feszültségek, különösen a feltörekvő piacokkal kapcsolatos erősödő kockázatkerülés következtében, fokozzák a felfelé irányuló inflációs kockázatok megjelenését. A jövőbeni kilátások alapján egy óvatos és türelmes monetáris politika továbbra is indokolt. A Monetáris Tanács a beérkező makrogazdasági és pénzügyi piaci adatok figyelembevételével, körültekintően és adatvezérelt módon határoz az alapkamat szintjéről. A Tanács véleménye szerint a geopolitikai feszültségek, a pénzügyi piacok ingadozása és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok indokolják a kamatcsökkentés további elhalasztását.
