"Amennyiben a legnélkülözőbbek is kiszorulnak innen, akkor véglegesen földönfutókká fognak válni." - Az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvény kapcsán | szmo.hu

Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Az önkormányzatok a helyi identitás védelmét szolgáló új törvényre hivatkozva tervezik bevezetni a szigorításokat, amelyek célja, hogy megakadályozzák a túlzsúfolt budapesti agglomeráció és a Balaton környékének további terhelését az új lakók által. Azonban a törvény bevezetését olyan települések tervezik, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával folytatott beszélgetésünk során arra kerestük a választ, milyen következményekkel járhat ez a helyzet a szegénységben élő közösségek számára.

Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem mérlegelte az összes lehetséges következményt.

Feltételezem, hogy nem. Azonban úgy vélem, hogy ez inkább egyfajta jelzés a szélsőjobboldal számára, lehetőséget teremtve arra, hogy a települések kizárják azokat, akiket nem szívesen látnak, különösen a hátrányos helyzetűeket, köztük a roma közösséget is. A helyzet az, hogy azok a települések, amelyek a legelszántabban védekeznek e családok ellen, éppen azok, amelyek a legkevésbé kínálnak megfizethető lakhatást. Így egy paradox helyzet alakul ki: senki sem vágyik a legnagyobb hátrányos helyzetű településekre, hiszen azok nem vonzóak. Csak azok találhatnának ott otthonra, akiknek más lehetőségük már nem maradt.

Előfordult, hogy roma családok, függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak ingatlant vásárolni egy adott településen, csupán az etnikai hovatartozásuk következtében.

Felmerül a kérdés: miként tudná egy eleve hátrányos helyzetű település elkerülni a további gettósodást, ami szociális szempontból is kedvezőtlen következményekkel jár?

Természetesen! Íme egy egyedi változat: - Igen, de a problémát nem kirekesztéssel, hanem inkább a felzárkóztatás eszközeivel kell megközelíteni. Számos lehetséges megoldás áll rendelkezésünkre. A már szegregálódott településeken kiemelkedően fontos a munkahelyek létrehozása, a közművek fejlesztése és a célkitűzések világos meghatározása. Például a Miskolc környéki szegregátumok esetében hasznos lehet, ha ezeket a területeket integrálják a város életébe, így elősegítve a társadalmi kohéziót.

Minden település sajátos karakterrel bír: a földrajzi adottságok, a lakosság nagysága és a helyi környezet mind-mind befolyásolják, hogy mely beavatkozások bizonyulnak a leghatékonyabbnak. Az igazán sikeres programok azok, amelyekben helyi szereplők működnek együtt, és a tényleges közösségi igényekre építenek. Egyes helyeken a munkahelyek teremtése jelenti a megoldást, míg máshol a szegregált lakóövezetek teljes körű átalakítása válik szükségessé.

- Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

- Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

Van-e rendelkezésre álló állami vagy helyi önkormányzati intézményhálózat, valamint a szükséges civil szervezetek támogatása ehhez a célhoz?

A tudás rendelkezésre áll, de az emberi erőforrások hiányoznak. Jelenleg az állami szinten legnagyobb figyelmet kapó program a "Felzárkózó kistelepülések", amelynek fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Első ránézésre nem tűnik kiemelkedő sikernek, azonban a kormány és a Máltai Szeretetszolgálat sem oszt meg nyilvánosan adatokat a program eredményeiről. Ugyanakkor több civil szervezet, mint például az Igazgyöngy Alapítvány vagy a Van Helyed Alapítvány, képes hosszú távon, több generáció együttműködésével dolgozni a helyi közösségek fejlődéséért. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is találhatók olyan jó gyakorlatok, amelyek országos szintre emelhetők, és amelyek például szolgálhatnának a közösségi fejlődés előmozdításában.

- Az intézményesítés folyamata még nem valósult meg.

- Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat "jelenlét" típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.