Az Európai Uniót három súlyos válság terheli, ám egyetlen megoldás tűnik ígéretesnek a helyzet javítására.

Az Európai Unió egy kritikus fordulópont előtt áll: egy háromszoros válság sújtja, amely komoly fenyegetést jelent a biztonsági, gazdasági és demokratikus kereteire. Ezt a helyzetet tovább bonyolítja a megváltozó geopolitikai táj és az új amerikai kormányzat lehetséges irányvonala. Az EU-t a hidegháború óta nem érte még ekkora kihívás a geopolitikai színtéren. Oroszország ukrajnai konfliktusa az európai biztonsági architektúrára gyakorol nyomást, míg a globális gazdasági feszültségek és a belső gazdasági gyengeségek veszélyeztetik a kontinens jólétét. A belső polarizáció pedig aláássa az EU hitelességét és cselekvési képességét – állítják Nicole Koenig, a Müncheni Biztonsági Konferencia politikai elemzője, és Leonard Schütte, a szervezet kutatója által készített elemzésben.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja súlyosan érintette Európa kooperatív biztonsági architektúráját. Az invázió nemcsak destabilizálta a régiót, hanem próbára is tette a területi hódítás elleni doktrína stabilitását, amely a második világháború óta az európai biztonság alapját képezi. Az EU határozottan reagált és jelentősen növelte a védelmi kiadásokat. A NATO két százalékos védelmi kiadási célját teljesítő európai államok száma a 2021-es négyről 2024-re becslések szerint 16-ra emelkedett.

Ez a fejlődés viszont még mindig alacsonynak tűnhet Ukrajna követelményeihez viszonyítva, különösen figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy Oroszország esetleg a NATO területére is kiterjeszti háborús aktivitásait.

- olvasható a Müncheni Biztonsági Konferencia hivatalos jelentésében.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy az új Donald Trump által vezetett amerikai kormányzat már jelezte, hogy csökkentheti az Európának nyújtott biztonsági támogatást. Ez a változás arra ösztönözheti Európát, hogy aktívabban részt vegyen Oroszország elrettentésében és Ukrajna segítésében. Trump azon követelése, miszerint az európai országok a GDP-jük öt százalékát a védelemre fordítsák, rávilágít az EU tagállamai előtt álló komoly költségvetési és politikai kihívásokra. Emellett az EU-nak szembe kell néznie a védelmi iparág széttagoltságával, és fokoznia kell az együttműködést olyan európai szövetségesekkel, mint Norvégia és az Egyesült Királyság, akik nem részei az EU-nak.

Az EU gazdasági struktúrája, amely a nyitott piacok és a széleskörű kereskedelmi egyezmények rendszerére épül, jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe a globális gazdasági átalakulások miatt.

- értékeli a helyzetet Nicole Koenig és Leonard Schütte.

Mint írják, a világjárvány, a növekvő geopolitikai feszültségek, Kína és Oroszország gazdasági pressziója a gazdasági kapcsolatok bizonytalanná válásához vezetett. A WTO, az EU szabadkereskedelmi rendszerének egyik sarokköve, megbénult, és a "politika által irányított világgazdasági széttöredezettség" miatt meg is szűnhet.

Az EU belső gazdasági problémái, mint a romló demográfiai helyzett - kivált az elöregedő munkaerő -, az alacsony termelékenységnövekedés és az elégtelen beruházási ráta súlyosbítják ezeket a kihívásokat. Trump belengetett vámterveinek esetleges kivetése kereskedelmi háborúhoz vezethet, aminek súlyos következményei lehetnek az európai gazdaságokra nézve. Az Egyesült Államok mint az EU legfontosabb kereskedelmi partnere, egy kereskedelmi háború jelentős jóléti veszteségeket okozhat.

A Kínával szembeni amerikai vámok következtében a kínai áruk az európai piacra áramolhatnak, ami tovább növelheti a piactorzítások miatt kialakuló feszültségeket.

A kockázatok csökkentése érdekében az Európai Uniónak sürgősen szükséges bővítenie kereskedelmi kapcsolatait és új partnerségeket kialakítania a globális dél országainak népes táborával. A Mercosurral való kereskedelmi megállapodás megkötésének akadályai rámutatnak arra, hogy az EU-nak milyen kompromisszumokat kell vállalnia a siker érdekében.

Az európai liberális demokrácia modellje példátlan belső vitákkal néz szembe, amelyeket a külső nyomás és beavatkozás csak súlyosbít. A 2000-es évek eleje óta figyelemre méltó tendencia figyelhető meg a politikai szélsőségek, különösen a radikális jobboldal erősödésében. A 2024-es európai parlamenti választások is aláhúzták ezt az elmozdulást, mivel a keményvonalas pártok már több tagállamban is teret nyertek - írják a szerzők.

A politikai tájképen tapasztalható széttöredezettség és polarizáció aláásta a hagyományos hatalmi központokat, mint például Franciaországot és Németországot.

Franciaországban a radikális jobboldali Nemzeti Összefogás győzelme az európai parlamenti választások során, melyet egy előrehozott nemzetgyűlési szavazás előzött meg, politikai instabilitást hozott a parlamenti színtérre. Németországban pedig a koalíciós kormány megbicsaklása, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok térnyerése rávilágít az Európai Unió demokratikus alapelveit fenyegető komoly kihívásokra.

A belső feszültségek komoly kihívások elé állítják a közös döntéshozatali folyamatokat, gyakran olyan kompromisszumokat hozva létre, amelyek csupán a legkisebb közös nevezőn alapulnak. Az Európai Unió, mint a demokrácia és az egyetemes értékek képviselője, hitelessége szempontjából kritikus időszakon megy keresztül, hiszen számos tagállamban tapasztalható a jogállamiság aláásása és a demokratikus normák visszaszorulása.

Az új amerikai kormányzat fokozhatja a meglévő válságokat azáltal, hogy csökkenti az Európa iránti biztonsági kötelezettségvállalásait, kereskedelmi konfliktusokat indít, valamint bátorítja a populista mozgalmak előretörését. Az Európai Unió válaszként a védelmi költségvetésének növelésére és gazdasági biztonsági stratégiák kidolgozására összpontosít. Ugyanakkor ezek a lépések nem garantálják, hogy elegendő védelmet nyújtanak a liberális demokratikus rend alapjainak megőrzésére - figyelmeztet Koenig és Schütte az elemzésükben.

Ahhoz, hogy megakadályozza a hanyatlását és visszaszerezze elveszett befolyását, az Európai Uniónak újra fel kell fedeznie saját identitását. Ez egy rendkívül nehéz és összetett feladat, de ha az EU valóban a krízisek során formálódott és erősödött meg, akkor itt az idő, hogy ezt a képességét megmutassa – fogalmaznak a szerzők. A Trump-kormányzat ígéreteinek megvalósulása kulcsszerepet játszhat abban, hogy az EU-nak át kell-e gondolnia az Egyesült Államokkal való viszonyát, vagy inkább egy függetlenebb szereplővé kell válnia a nemzetközi porondon.

Az EU hármas válsága a biztonsági, gazdasági és demokratikus kihívások összetett összjátéka. A széttört biztonsági architektúra, a titkosított gazdasági interdependencia és a demokratikus alapokat megingató új politikai szelek félelmetes akadályokat jelentenek a két kutató szerint, akik úgy látják, az új amerikai kormányzat lehetséges politikái a bizonytalanság újabb rétegét jelentik.

E kihívásokkal való megbirkózás érdekében az Európai Uniónak meg kell újítania önazonosságát, fokoznia kell az együttműködés szintjét, és új partnerségeket kell létrehoznia.

- fogalmazzák meg a Müncheni Biztonsági Konferenciára vonatkozó elemzésükben.