A kormány egy váratlan lépéssel, amely kampányfogásnak is tekinthető, lehetőséget biztosított a nők számára a petesejtfagyasztásra. Ez a döntés sokak számára új perspektívát nyithat a családalapítás és a karrier egyensúlyának megteremtésében.
Csendes fordulatot hozott a kormány, amikor egyik napról a másikra lehetőséget biztosított arra, hogy a nők egészségügyi okok nélkül is fagyaszthassák petesejtjeiket, eltérve ezzel a korábbi gyakorlattól. Ez a hirtelen változás a szakmai közvéleményt is meglepte.
Évekkel ezelőtt már felmerült a téma, de a meddőségi szakma számára váratlanul érkezett a hír: a kormány egy miniszteri rendelet módosításával gyakorlatilag egyik napról a másikra lehetővé tette a szociális alapú petesejtfagyasztást Magyarországon. Az elnevezés első hallásra kissé félrevezető lehet, hiszen a "szociális" (vagy más néven "preventív") alap nem egy pénzügyi kedvezményes konstrukciót rejt. Valójában azt jelenti, hogy a nők egészségügyi okok nélkül, saját döntésük alapján fagyaszthatják le petesejtjeiket. Például, ha még nem találták meg az ideális partnert a családalapításhoz, és aggódnak amiatt, hogy az idő múlásával csökken a teherbeesés esélye, ez a lehetőség segíthet nekik. A lefagyasztott petesejteket későbbi lombikkezelés során felhasználva így mégiscsak lehetőség nyílik arra, hogy anyává váljanak.
Magyarországon eddig a spermafagyasztás lehetősége kizárólag férfiak számára volt biztosítva, akik problémamentesen élhettek ezzel a szolgáltatással. Ezzel szemben a nők csupán akkor vehettek részt a spermafagyasztásban, ha valamilyen egészségügyi kezelés, például kemoterápia miatt jelentős kockázatot jelentett a termékenységük csökkenése, vagy ha természetes úton nem tudtak teherbe esni. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan diszkrét, de mégis diszkriminatív megkülönböztetést tükröz, és úgy tűnik, hogy eddig senkit sem zavart a helyzet.
A rendeletmódosítás váratlan fordulatot hozott, hiszen a döntéshozók eddig gyakran hangoztatták, hogy a petesejtek lefagyasztása "hamis biztonságérzetet kelt" a nőkben, és az egyházak, különösen a katolikus egyház, is elutasítják ezt a gyakorlatot. Az érvelésük középpontjában az áll, hogy a későbbi lombikprogram során a már megtermékenyített petesejtek elpusztulása történhet, amiért "az emberi életet fogantatás pillanatától fogva feltételek nélkül tisztelni és védeni kell." Érdekes módon, Veres András katolikus püspök ezzel kapcsolatos véleményét nemrégiben egy meglehetősen furcsa kontextusban, az augusztus 20-i Szent István-körmenet során osztotta meg a sokasággal, ami nem kis meglepetést okozott.
A Fidesz-KDNP kormány hosszú ideje azon dolgozik, hogy a fiatal nők korábban hozzanak világra gyermeket. Ennek érdekében számos családpolitikai intézkedést vezettek be. Azonban a valóság az, hogy a tervezett célok ellenére Magyarországon egyre csökken a születések száma, és a családalapítás időpontja is folyamatosan késlekedik. Míg 1990-ben az első gyermek születésének átlagos életkora csupán 23 év volt, addig 2021-re ez a szám már 29 évre emelkedett.
