A német választások új politikai fordulatot hozhatnak, amely nemcsak a kancellár személyét érinti, hanem a szélsőjobboldali erők megerősödését is eredményezheti.

A legnagyobb esélyt még mindig a Friedrich Merz irányítása alatt álló kereszténydemokrata párt élvezi.
Amikor a legutóbbi német választás exit polljai a nyilvánosságra kerültek, éppen a Móricz Zsigmond körtérnél léptem ki a metróból. A Matthias Corvinus Collegium rendezvényére igyekeztem. Mire megérkeztem a tízperces sétával elérhető épülethez, a Fideszhez közel álló résztvevők szinte már mind távoztak a helyszínről. A várakozásokkal ellentétben ugyanis nem a Kereszténydemokrata Párt (CDU) diadalmaskodott, hanem a Szociáldemokrata Párt (SPD) aratott győzelmet.
Három és fél év alatt rengeteg dolog megváltozott. Noha a február 23-i előrehozott választások kimenetele szinte biztosra vehető, és várhatóan a CDU kerül ki győztesként, a Fidesz támogatói ezúttal sem fognak ünnepelni. Orbán Viktorék ugyanis a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt melletti szimpátiájukat hangoztatják.
Németországban egy korszak zárult le 2021-ben. Angela Merkel kancellár nem indult újra hivataláért, így 16 évnyi kormányzás után önként, választási vereség nélkül fejezte be 31 éves politikai karrierjét. Visszavonulása miatt ritkán látható helyzet állt elő, a németek csak kancellári tapasztalattal nem rendelkező jelöltek közül választhattak.
A lehetőséget végül Merkel alkancellárja, a szociáldemokrata Olaf Scholz ragadta meg. Noha az SPD-t három hónappal a választások előtt a harmadik helyre sorolták, Scholz bátor fellépésével és 13 százalékos közvéleménykutatási hátrányának leküzdésével sikeresen vezette pártját a győzelemhez.
Scholz a választások után a balközép Zöldpárttal és a liberális Szabaddemokrata Párttal (FDP) alakította meg új koalíciós kormányát. Ez a hárompárti szövetség korábban példa nélküli volt az ország történetében, de Scholz magabiztosan vágott bele a feladatba. Lars Heider, az önéletrajzírója a Spiegelnek úgy fogalmazott, hogy Scholz hosszú távon is kancellári pozícióban tervez, bízva abban, hogy az emberek végre felismerik politikai tehetségét és eredményeit.
Az orosz-ukrán konfliktus azonban gyökeresen átalakította a helyzetet.