Keserű szívvel lépnek a vámháború színpadára Európa vezetői.
Donald Trump amerikai elnök új vámtarifáinak bejelentésére az Európai Unió vezetői egységes elutasítással és sajnálkozással reagáltak. Érezhetően senkinek nincs kedve az ellenlépések élesítéséhez, de az európai vezetők elfogadták a helyzetet. Ursula von der Leyen párttársa szerint a mai nap nem a felszabadulásé, hanem a neheztelésé.
Trump szerdai bejelentése szerint az Egyesült Államok minimum 10 százalékos vámot vet ki minden országába érkező termékre, de mostanra az egyik főbűnösként kijelölt EU ennek a dupláját, 20 százalékot kapott. A döntés azonnali elutasítást váltott ki az legtöbb európai fővárosban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke volt az első, aki reagált a helyzetre. Videóüzenetében kifejtette, hogy Trump döntései világszerte inflációs hullámokat generálnak, és hogy az európai polgárok joggal érezhetik magukat csalódottnak a legfontosabb szövetségesük iránt. Az Európai Bizottság folyamatosan fenntartotta a párbeszédet az Egyesült Államokkal, és már kidolgoztak különféle ellenlépéseket. Von der Leyen megjegyezte, hogy továbbra is reménykedik abban, hogy a problémák tárgyalásos úton is megoldhatók.
Párttársa, Manfred Weber, aki az Európai Parlament legnagyobb frakcióját irányítja, így nyilatkozott:
Ma nem a felszabadulás ünnepe, hanem a neheztelésé.
A döntést Trump egyik legfontosabb európai szövetségese, Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke is éles kritikával illette. Nyilatkozatában a vámokat olyan intézkedésnek minősítette, amely senkinek sem kedvez. Kijelentette, hogy mindent el fognak követni egy új megállapodás érdekében, mivel egy ilyen konfliktus az egész Nyugatot gyengítheti a globális hatalmakkal szemben.
Micheál Martin, Írország miniszterelnöke kifejezte aggodalmát a vámok világgazdaságra gyakorolt káros hatásai miatt, valamint a transzatlanti kapcsolatok rombolásával kapcsolatban. Rámutatott, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom értéke eléri a 4,2 milliárd eurót, és hangsúlyozta, hogy ennek az erősen összefonódott kapcsolatnak a megbontása senki érdekeit nem szolgálja.
Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez, még Trump bejelentése előtt kifejezte elhatározását, hogy megvédi az ország munkavállalóinak jövedelmét. Csütörtök estére pedig ígérte, hogy nyilvánosságra hozza a vészhelyzeti intézkedéseket, amelyek célja a gazdasági stabilitás fenntartása.
A nem EU-tag országok, mint Norvégia és Svájc, szintén jelentős hatásokkal szembesülnek a döntések következtében. Norvégiát 15 százalékos, míg Svájcot 31 százalékos vám terheli. Cecilie Myrseth, Norvégia kereskedelmi minisztere a helyzetet 'kritikusnak' minősítette, hangsúlyozva, hogy ezek az intézkedések komoly kihívások elé állítják az ország gazdaságát.
Az Egyesült Királyságot 10 százalékos vám sújtja majd. Jonathan Reynolds brit üzleti miniszter figyelmeztetett, hogy "számos eszköz áll rendelkezésükre" és nem haboznak bevetésükkel, bár elmaradhatatlanul hozzátette ő is, hogy London továbbra is jobb megállapodásra törekszik az USA-val.
A német gazdasági miniszter, Robert Habeck csütörtökön 10:30-kor tart sajtótájékoztatót, hiszen a német autóiparnak leginkább fájó pontja a csomagnak, az a 25%-os vám, amit az európai autókra vetnek ki az általános 20% felett. Minden bizonnyal az új német vezetés irányítója, Friedrich Merz is erre a lépésre számított
Emmanuel Macron francia elnök, aki talán a Trump által legnagyobb figyelemmel kísért európai vezető, jelenleg a minisztereivel és a legnagyobb mértékben érintett iparágak képviselőivel folytatott megbeszéléseket az Elyseé palotában. A találkozó célja, hogy áttekintsék a helyzet következményeit és a lehetséges megoldásokat. Várhatóan hamarosan tőle is érkezik egy fontos bejelentés.
