Kocsis Györgyi "Honecker kalapja" című művében a történet számos izgalmas és elgondolkodtató elemet tartalmaz. A mű középpontjában egy különleges kalap áll, amely nem csupán divatos kiegészítő, hanem a múlt szimbóluma is. A kalap története összefonódik a
Az NDK utolsó, méltatlanul háttérbe szorított kommunista pártfőtitkára is tiszteletét tenné Orbán előtt, ha tudomásul venné a politikai színpadon végbement átalakulásokat.
Viktor rendszere előtt állunk, amelyben Paks II. és az orosz zsarolás összefonódik. A Budapesti Értéktőzsde egyfajta önmagának karikatúrája, ahol a tőzsdei mozgások mögött a valóság sokszor groteszk árnyéka bújik meg. Esterházy Péter történelmi revü műfajú alkotása pedig egy szellemes, ironikus tükör, amely a múlt és a jelen összefonódását vizsgálja. Ez a hét HVG ajánlójának fülszövege, amely egy különleges irodalmi utazásra hív minket.
A fiatalok számára, akik nem hajlanak a kommunista eszmék felé, a szívük hiányzik, míg azok, akik idős korukban is ragaszkodnak e nézetekhez, eszüket vesztették - vélekedett hajdan a Kádár-rendszer kiábrándult polgára. Orbán Viktornak sikerült ezt a bölcsességet a feje tetejére állítania: míg fiatalon hevesen lázadt a puha egypárti diktatúra ellen, mára olyan rendszert épített, amely előtt még Erich Honecker, az NDK utolsó, méltán elfeledett kommunista vezetője is fejet hajtana, ha még élne. Vegyük például a politikai berendezkedést: az NDK-ban jogilag létezett más párt is a kommunistákon kívül, de az úgynevezett "második párt" tagjainak is pontosan követniük kellett a főtitkár utasításait. Magyarország rovatunk ezen a héten részletes összeállítást készített azokról az egyre agresszívebb eszközökről - mint például elrettentés, megfélemlítés, provokáció, aránytalan büntetések, valamint gazdasági és pszichológiai hadviselés - amelyekkel a Fidesz próbálja ellehetetleníteni az ellenzéket, kvázi egypárti rendszerre korlátozva a politikai diskurzust.
Hasonlóan járt a gazdaság. A zsákutcás, állampárt által vezérelt kádári gazdaságpolitikát követő piaci átmenet során a régióban elsőként, nagy reményekkel indult el Magyarországon a kapitalizmus legdemokratikusabb intézménye, a Budapesti Értéktőzsde, arra hivatva, hogy az észszerű, átlátható, a gazdasági növekedést támogató tőkeáramlás központjává váljon. Gazdaság rovatunk mutatja be azt a szomorú utat, amelyet bejárva a BÉT mára a saját karikatúrájává vált, ahol jobbára állami tőkével felpumpált oligarchákkal játszadoznak hasonszőrű spekulánsok, de amelyet óvatos, előrelátó befektető messze elkerül, inkább ellátogat mondjuk a varsói tőzsdére - ami meg is látszik a lengyel gazdaságnak a honinál nagyságrendekkel erősebb versenyképességén.
Magyarország jövője ismét a pártállami tőkeallokáció pusztító örvényébe süllyedhet. A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos elemzésünk rávilágít arra, hogy a Fidesz-kormány által erőltetett és bőséges támogatást kapó akkumulátorgyár-beruházások energiatöbblete milyen módon válhat zsarolóeszközzé. E titkos zsarolás révén még a kivitelező orosz Roszatom is képes lehet arra, hogy a magyar adófizetők pénzét pazaroló kormányt még magasabb számlákkal sújtsa, ezzel tovább terhelve a lakosságot.
De nem csupán Lengyelország lehet irigységünk forrása. Fókuszban rovatunk részletesen bemutatja azt a komplex eseménysorozatot, amelynek következtében a bukaresti alkotmánybíróság érvénytelenítette a romániai elnökválasztás első körét. Az a magyar állampolgár, aki esetleg előítéletekkel viseltetik szomszédaink iránt, és aki a "román vircsaft" kifejezéssel írnám le a helyzetet, most talán elgondolkodhat: az ottani legfelsőbb bírói testület, felülemelkedve a politikai megosztottságon, a liberális demokrácia védelmét tűzte ki célul, valamint megóvta az ország nyugati szövetségét az orosz befolyástól. Orbán Viktor is figyelemmel kíséri a történéseket, ami meglepő, hiszen biztosra veheti, hogy hazájában egy hasonló magyar testület egységesen megvédené a keleti irányvonalú illiberális autokráciát, ha a történelmi körülmények úgy alakulnának, hogy erre szüksége lenne.
A történelem iránti érdeklődés újraéledése kapcsán bemutatkozik Szellem rovatunk legfrissebb ajánlata: Esterházy Péter legújabb, történelmi revü műfajú alkotása. A műben - Az ember tragédiájából merítve - a főszereplő Úr, aki végigpásztázza a történelmet, így nyilatkozik: "Ezt a XX. századot, ezt valahogy elcsesztem." Nos, kedves Úr, a XXI. század még megmenthető lenne, de ehhez mindenképpen tennünk kellene érte!
