Lázár János új kihívások elé néz: a Lázárinfóból egy igazi politikai kísérleti tér alakult ki.

Fontos megóvni a véleményszabadságot, még akkor is, ha ez névtelen kommentelők túlzásai miatt kihívások elé állít bennünket.

Az utcát nem szabad átadni az ellenfélnek - ez volt a Fidesz-KDNP győzelmét hozó, de két mandátumveszteséget is eredményező 2024-es európai parlamenti választások egyik tanulsága Lázár János számára. A közlekedési és építési miniszternek azzal volt gondja, hogy miközben Magyar Péter tavaly tavasszal (is) szorgalmasan járta a vidéket, addig a miniszterelnök és a kormánypárt rendezvényei nem voltak előre meghirdetve, csak a meghívottak (vagyis a megbízhatóak) lehettek jelen a kormányfő választási gyűlésein (a Margit-szigeti felvonulással összekötött gyűlés ez alól kivétel volt).

A közönség elé lépés és a viták vállalása kiemelten fontos, ahogyan Lázár tavaly hangsúlyozta. E példát év elején Kisvárdán valósította meg, amikor elindította a Lázárinfó nevű lakossági fórumsorozatot. Az alábbiakban három aspektus alapján elemzem a Lázárinfók eddigi alakulását és azok országos politikai relevanciáját.

A kritikák fogadásának nyitottsága: már az első Lázárinfón világossá vált, hogy a miniszter szívesen fogadja a kérdéseket, bármilyen kényes vagy provokatív is legyen az. Ez a hozzáállás különösen illik Lázár János személyiségéhez: amikor 2014 és 2018 között a Miniszterelnökséget vezette, ő irányította az akkoriban bevezetett Kormányinfókat, ahol bátran válaszolt az újságírók kérdéseire, még a nehezen megválaszolható, esetleg támadó jellegűekre is. Az ilyen fórumokon szóba kerültek Mészáros Lőrinc gazdagodásának kérdései, a felcsúti kisvasút ügye, a korrupció, valamint a demokrácia és jogállamiság helyzete – ezek mind kritikus témák, amelyek gyakran felmerültek a Kormányinfók során.

A 2018-as választási győzelem után Lázár ugyan kikerült a kormányból, de a következő években is előfordult, hogy hajlandó volt szóba állni ellenzéki újságírókkal (na igen, nem mindegyik kormánypolitikusra volt ez jellemző, sem akkor, sem később).

A politikus a 2022-es újabb választási győzelem után tért vissza a kormányba, miután saját, Hódmezővásárhely központú egyéni választókerületében is sikert aratott, legyőzve Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. Évente egy-két alkalommal tartott Közlekedésinfót, és bár hamiskás mosollyal jelezte, hogy nem Kormányinfót kíván tartani, megengedte az újságíróknak, hogy országos politikai kérdéseket is feltegyenek. Amikorra tehát kitalálták a Lázárinfót, addigra a politikusnak bőven volt tapasztalata a másképpen gondolkodókkal szembeni bánásmódban.

Nos, a tapasztalatra, türelemre egyre inkább szüksége lett a fideszes politikusnak. Az első kisvárdai fórum még nyugodtan telt el, de idővel megszaporodtak a kormányzás minőségével, teljesítményével kapcsolatos kritikus hangok. Pécsett a tiszások egy csoportja tüntetőleg otthagyta a Lázárinfót. Szabó Bálint ügyvéd, egykori szegedi önkormányzati képviselő trombitaszóval köszöntette, majd megzavart több gyűlést is. A miskolci Lázárinfón pedig elszabadultak az indulatok: sok volt a bekiabálás, a kritikus hang. A miniszter azonban nem hátrált meg: számos alkalommal nyugalomra intett, kissé emeltebb hangon beszélt a kiabálások, füttykoncert ellensúlyozására, de nem távozott idő előtt a helyszínről. Az azóta megrendezett Lázárinfók elején többször is elmondta: fölösleges bekiabálni, füttyögni, mert mindenki szót kap. Ő mindenesetre nem úgy tesz, mint Nagy István minisztertársa, aki a száj- és körömfájás által sújtott egyik településről autóval gyorsan elhajtott a dühös választópolgárok elől, akiket felháborított a dögtemető terve.

2.) A kritikákra adott válaszok tartalmának megítélése: jól látható, hogy a miniszter alaposan felkészült Magyarország aktuális problémáiból és a szakpolitikai kihívásokból, hiszen számos releváns adatot tudott megosztani. A Lázárinfók során felmerült témák széles spektrumot ölelnek fel: a nemzet külpolitikai helyzete, az Európai Unióval való összetett viszony, a devizahitelesek sorsa, az infláció alakulása, a vasúti infrastruktúra állapota, az autópályák fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termelés helyzete, nem beszélve a helyi ügyekről. A miniszter gyakran a helyi fideszes képviselők támogatásával konkrét válaszokat is ad ezekre a helyi jellegű kérdésekre.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a "tizenöt éve kormányoztok, és még mindig nem oldottátok meg" típusú bírálatokkal egyre nehezebben birkózik meg, és így gyakran kerülőutakat választ a válaszaiban.

A vasúti fejlesztések elmaradása és a gyakori késések kapcsán Lázár szokásos válasza az, hogy a lakosság többsége eddig inkább az autóutak fejlesztését szorgalmazta, és nem szabad elfelejteni a MÁV-Volán 50 ezer munkavállalójának erőfeszítéseit sem. Az egyik könyvelést végző hölgy konkrét példákkal támasztotta alá, hogy a bürokrácia még mindig jelentős problémát jelent, még tizenöt év Orbán-kormányzás után is. Lázár ekkor némileg zavarba jött, és csak annyit tudott mondani, hogy átérzi a hölgy aggodalmait, és ő is szövetséges a bürokrácia ellen vívott harcban, de konkrét intézkedéseket sajnos nem tudott ígérni.

A miniszternek kulturált, de súlyos kritikával kellett szembesülnie a berettyóújfalui rendezvényen, amikor egy "Tamás" nevezetű munkás kifogásolta, hogy tizenöt éves kormányzás után a munkaalapú társadalomban a munkabéréből alig tudja kifizetni a debreceni lakásbérletét - a felszólalás figyelmet keltett a kormánykritikus sajtóban, maga Magyar Péter is politikai hasznot csinált belőle, amikor háromnegyed órás nyilvános beszélgetést folytatott "Tamással".

3.) A Lázárinfók iránti sajtóérdeklődés: dicséretes tehát a miniszter részéről, hogy engedi a kritikus véleményeket is megnyilvánulni - ám ezek gyakorisága és mélysége mutatja, hogy immáron jelentős a kormányzás minőségével szembeni elégedetlenség, ahogy azt "Tamás" esete is mutatta.

Kezdetben Lázár János közösségi platformjain osztotta meg a Lázárinfókat, de idővel az ATV Extra is átvette a közvetítést, ami jelentős figyelmet generált. A sajtóban számos médium idézte a Lázárinfóból elhangzottakat, ami egyaránt kedvez a Fidesz-kormánynak. Magyar Péter gyűlései, Facebook-bejegyzései és videói mellett most már az ellenzéki sajtó is komolyan foglalkozik a Lázárinfókkal, és nem ritkán kérdezik a minisztert a rendezvényeket követően.

A Lázárinfók sorozata már a kezdeteknél felkeltette a figyelmet, hiszen az első kisvárdai fórumon sikerült a NER-es oligarchák „luxizásának” és a „kullancsok” fényűző életvitelének elítélésével országos diskurzus témájává tenni a kérdést. Lázár János ügyesen tálalja a kormányzati üzeneteket, amelyeknek középpontjában az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos Voks 2025 szavazásra való részvétel buzdítása áll. A kormányzat úgy véli, hogy ez a szavazás lehet a kiút a jelenlegi nehézségekből, hiszen az Ukrajnát nem kedvelő szavazók támogatását megszerezve, jövőre akár a voksukat is birtokolhatják. A kormányzati kampányok és politikai felhívások mellett a Lázárinfók immár kulcsszereplővé váltak a Ukrajnát érintő kommunikációban. Azonban nem mentes a kockázatoktól sem, hiszen a lakossági elégedetlenség, a megoldatlan problémák és a megannyi felhalmozódott gond egyre inkább a fókuszba kerülhet Lázár János fórumain keresztül.

Feltűnő, hogy a többi miniszter, de a miniszterelnök sem tart rendszeres lakossági fórumot, vagy ha mégis, akkor nem merik előre meghirdetni. Ez nem véletlen: nem mindegyik miniszter rendelkezik olyan kiemelkedő debattőri képességgel, mint Lázár János, aki nem ugrik el a kritikus lakossági észrevételek, kérdések elől.

A Fidesz választási sikeréhez és a kétkedők meggyőzéséhez elengedhetetlen a kormányfő aktív szerepvállalása. Azonban Orbán Viktor ritkán néz szembe a kritikus sajtókérdésekkel, inkább a Kossuth Rádió védett stúdióját részesíti előnyben. Amennyiben a Tisza Párt ősszel is komoly kihívást jelent a Fidesz-KDNP számára, érdemes lehet megfontolni egy nyílt Orbáninfó-sorozat indítását, amely lehetőséget adna a közvetlen párbeszédre és a kérdések megválaszolására.

A szerző politikai elemzőként tevékenykedik, mélyrehatóan tanulmányozza a politikai eseményeket és trendeket.