A kormány által bevezetett szigorítások komoly kihívások elé állítják a munkáltatókat, hiszen az idénymunkát érintő új szabályozások jelentősen megnehezítik a helyzetüket.

A társadalmi egyeztetés teljes hiánya mellett még a tárcák véleményét sem kérte ki az NGM, amikor a kormány az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek szigorításáról határozott. Miközben a kormány többletbevételt vár a lépéstől, a várható negatív következmények súlyos károkat okozhatnak.

"Nonszensz, hogy az erősen munkaerőhiányos gazdasági környezetben nem könnyítjük, hanem nehezítjük a dolgozó kézhez jutást" - méltatlankodik Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Felháborodását az váltotta ki, hogy a - mára a nemzetgazdasági tárcába olvadt - Pénzügyminisztérium decemberben jelentősen szigorított az egyszerűsített foglalkoztatásról (efo) szóló törvényen, ami a mezőgazdasági idénymunkát, az alkalmi munkát és a filmes statiszták alkalmazását szabályozza. A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény módosításai alapján másfélszeresére nőtt a közteher mértéke: február 1-jétől idénymunkánál naponként a minimálbér 0,75 százalékát, alkalmi munka esetén a 1,5 százalékát kell befizetnie a munkáltatónak. Ez - mivel a minimálbér is nőtt - 2024-hez képest 62 százalékos emelkedést jelent: idénymunkánál 1334-ről 2181 forintra, alkalmi munkánál 2668-ról 4362 forintra ugrott a munkások után fizetendő közteher.

Az igazi fájdalmat mégis az okozza, hogy...

2025. július 1-jétől a munkavállalók számára lehetőség nyílik arra, hogy naptári évenként legfeljebb 120 napot dolgozzanak egy bizonyos keretrendszeren belül. Eddig a jogszabály a 120 napos határt munkáltatónként meghatározta, de ez a változás új lehetőségeket teremt a munkavállalók számára.

A szigorítás különösen a zöldség- és gyümölcstermesztés terén váltott ki aggodalmat, mivel ez a szektor a mezőgazdasági idénymunkások egyik legnagyobb munkáltatója.

Egy közel száz hektáron gazdálkodó Heves megyei cég vezetője szerint az adóemelést még lenyelnék, noha a bevételük fele már tavaly is munkabérre ment el. Az elmúlt évben több mint 90 millió forintot fizettek ki napszámra és további 10 milliót az idénymunkások utáni adóra. Ez utóbbi 2025-ben már 16 millió forint lenne - ám ő most már attól fél, hogy az efóban tölthető munkanapok drasztikus szigorítása után nem talál embert a földekre.