A mai világban a kriptovaluták sajnos a terroristák finanszírozásához is hozzájárulhatnak.

A terrorizmus és a szervezett bűnözés közötti összefonódás napjainkban soha nem látott mértékű, és mindez arra figyelmeztet, hogy a globális együttműködés elengedhetetlen a probléma kezeléséhez. Csak közös erőfeszítésekkel tudjuk hatékonyan visszaszorítani ezeket a fenyegetéseket.

Miközben a 2023. október 7-e után kibontakozó közel-keleti konfliktusra vonatkozó tudósítások túlnyomórészt az iráni proxy-hálózat katonai aspektusaira összpontosítottak, a finanszírozási háttérre jóval kevesebb figyelem irányult. Izrael tavaly októberben jelentős csapást mért az al-Kard al-Hasan egyesületre, amely a Hezbollah egyik fő bevételi forrását képezi, miután hónapokig szankciókat vezettek be a Hamász és a Hezbollah kulcsszereplői és forrásai ellen. Számos kutató véleménye szerint ezek a támadások komoly hatással voltak a terrorszervezet pénzügyi helyzetére, és a Hezbollah számára egyre nehezebb hozzáférést biztosítani a libanoni bankrendszerhez.

A Hezbollah költségvetésének jelentős része az iráni állami támogatásnak köszönhető, amely évente több százmillió dollárt juttat "Isten pártjának", egyes források szerint akár 800 millió dollárt is. Ezen a jelentős támogatáson kívül a Hezbollah rendelkezik egy széleskörű globális bevételi hálózattal is, amely a kábítószer-kereskedelem, csalás és a kriptovalutákkal való visszaélések felé terjed. A Hezbollah globális tevékenységei miatt a csoport mozgása nehezen követhető, mivel tevékenységei a különböző országok jogi keretein és hatósági ellenőrzésein keresztül átnyúlnak - fogalmaz a Foreign Policy.

A Trump-kormányzatra váró legfontosabb kihívás e problémával kapcsolatban, hogy a Hezbollah "ellátási láncában" csomópontokat alkotó országokat rávegye arra, hogy segítsenek lecsapni a csoport illegális tevékenységeire. Egyes országok esetében ez politikai akarat kérdése, mások esetében képességeké, egyeseknél pedig mindkettő. Az amerikai diplomáciának képesnek kell lennie kezelnie a politikai akaratot, míg a biztonsági együttműködés, a hírszerzési információk megosztása és a partneri kapacitások kiépítése segíthet a képességekkel való problémák enyhítésében. A nagyhatalmi versengés korában azonban a Hezbollah arra fogad, hogy a nemzetközi koordináció hiánya lehetővé teszi, hogy bűnözői tevékenységei folytatódjanak.

Nyugat-Afrika döntő szerepet játszik a Hezbollah bűnözői tevékenységében, különösen a jelentős elefántcsontparti és guineai síita libanoni diaszpóra révén. E közösségek elemei szerves részét képezik a Hezbollah bevételeinek. Nemcsak a csoportnak fizetett zakat - az iszlám öt pillérének egyikét képező éves jótékonysági és vallási befizetések -, hanem a csempész- és pénzmosási műveletek révén is.

A kábítószer-kereskedelemből és gyémánteladásból származó nyereséget például Elefántcsontparton és Guineán keresztül juttatják el a Hezbollah kasszájába, ami megkönnyíti a pénzmosást, és jelentősen megnehezíti a bűnüldöző szervek számára a finanszírozás nyomon követését. A csoport transznacionális kábítószer-kereskedelmi hálózata például együttműködik a dél-amerikai mexikói és kolumbiai kartellekkel, hogy a kábítószerre szánt pénzt Nyugat-Afrikán keresztül irányítsák, amelynek haszna végső soron a terroristák pénzügyeit erősíti. Bár továbbra is homályos, hogy a Hezbollah finanszírozásának mekkora része származik a Nyugat-Afrikán keresztül folytatott pénzmosási műveletekből, a kábítószer-kereskedelemből származó nyereségről tudott, hogy bevételeinek jelentős részét teszi ki. A jelentések szerint a Hezbollah bevételeinek mintegy 40 százaléka származik a kábítószer-kereskedelemből.

A kábítószer-kereskedelem transznacionális aspektusa már régóta ismert jelenség. A Hezbollah például már az 1990-es években elkezdte ellenőrizni a tiltott növények, különösen a hasishoz szükséges marihuána és a heroin alapanyagául szolgáló mák termesztését a libanoni Bekaa-völgyben. E területről származó bevételeit a csoport saját működéseinek finanszírozására fordította. A 2000-es évek elején a szervezet dél-amerikai kábítószer-hálózatokkal is partnerségre lépett, és jelentős befolyást szerzett a hírhedt hármas határvidéken, ahol Argentína, Brazília és Paraguay találkozik, s ahol a helyi kormányzat gyenge lábakon állt. Ezen időszak alatt a Hezbollah bonyolult módszerekkel juttatta a latin-amerikai kokaincsempészetből származó profitot saját kasszájába; ennek keretében használt amerikai autókat exportáltak Beninbe, ahol a helyi libanoni közösség autókereskedésein keresztül értékesítették őket. A nyereség ezután Nyugat-Afrikán keresztül, pénzfutárok segítségével jutott el a Hezbollahhoz Libanonban.

A terrorizmus finanszírozása régóta összefügg a csoportok transznacionális szervezett bűnözésben való részvételével, valamint a terrorista és bűnszervezetek közötti együttműködéssel. Az illegális kábítószer-kereskedelem játékszabályait a térségben és azon túl is többször lemásolták a terrorista csoportok. Legutóbb a Captagon, a fenetillin egy formája, amelynek mintegy 80 százalékát Szíriában állítják elő, létfontosságúvá vált az Irán által támogatott milíciák tevékenységének támogatásában szerte a Közel-Keleten. Ez a szer a kereskedelmen keresztül pénzügyileg megerősíti Irán ellenállási tengelyét, miközben használatával egyidejűleg elnyomja a félelmet az atrocitásokat elkövető milíciák tagjaiban. Az Izraeli Védelmi Erők által elfogott és megölt több Hamász harcosnál állítólag ott volt ez a metamfetamin-szerű drog, amelyet valószínűleg a félelem elnyomására használtak, miközben civileket öltek és szexuálisan bántalmaztak.

A Captagon, amely az Iszlám Állam terroristáinak preferált kábítószere, különösen jelentős szerepet játszik a Hezbollah számára. Ezen felül a szer pénzügyi támogatást nyújt Bassár al-Aszad szíriai elnök rezsimjének is, akinek testvére, Maher, a kereskedelmi tevékenységeket irányítja. A helyzet regionális méreteket öltött, és szakértők szerint az elkövetkező hónapokban globális szinten is elterjedhet. A Hezbollah által ellenőrzött Captagon-termelő üzemek a Bekaa-völgyben és Dél-Libanonban továbbra is aktívan működnek, és életfontosságú forrást jelentenek a szervezet számára, különösen a taktikai visszaesések után.

A Hezbollahhoz hasonlóan a Hamász tevékenysége is sokkal bonyolultabb, mint pusztán a kábítószer-kereskedelem révén történő pénzmosás. A szervezet a finanszírozási források sokszínűsítésével próbálja minimalizálni a kockázatokat. Például a Hamász aktívan kihasználja a blokklánc-technológiát, hogy kriptovaluták formájában gyűjtsön adományokat. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma és más, a terrorizmus finanszírozása ellen küzdő intézmények még mindig lemaradtak a virtuális valuták, különösen az úgynevezett "privacy tokenek" (adatvédelmi tokenek) használatának ellenőrzésében, amelyek célja, hogy megnehezítsék a tranzakciók nyomon követését azáltal, hogy elrejtik a küldőt, a címzettet és a tranzakció összegét.

Szeptember folyamán az argentin szövetségi rendőrség négy személyt tartóztatott le, akiket azzal vádoltak, hogy kriptovaluta-transzfereken keresztül támogatták a Hezbollahot, összesen körülbelül 1,8 milliárd argentin peso értékben. A Hamasz is hasonló módszereket alkalmazott, jótékonysági alapítványok álcája mögé bújva, hogy pénzelje saját működését. Például Mohammad Hannoun, aki Olaszországban él, megalapította a Palesztin Néppel való Szolidaritás Jótékonysági Egyesületet, hogy így anyagi forrást biztosítson a Hamasz katonai tevékenységeihez. Az amerikai pénzügyminisztérium becslése szerint a szervezet 2024 elejéig havonta akár 10 millió dollárnyi támogatást is kaphatott különféle ál- és fedőszervezetek révén.

Az, hogyan finanszírozza Irán a szervezeteket, szintén jó példa a bűnözés és a terror közötti kapcsolatra. Teherán a kábítószer-kereskedelmen keresztül kiterjedt pénzmosási erőfeszítésekben is részt vesz, hogy a pártfogása alatt álló militáns csoportokat finanszírozza. Európában a perzsa állam egyre inkább támaszkodik bűnözői hálózatokra a másként gondolkodók, a fárszi nyelven tudósító újságírók, valamint izraeli állampolgárok és diplomaták elleni támadások végrehajtásában.