Magyar gyökerekkel rendelkező költő érdemelte ki a brit király által odaítélt aranymedált.

George Szirtes nyolcévesen, az 1956-os forradalom után emigrált családjával az Egyesült Királyságba. Azóta a brit irodalmi élet egyik meghatározó alakjává vált, akit számos díjjal tüntettek ki az elmúlt években költőként és műfordítóként is - többek között Krasznahorkai László, Rakovszky Zsuzsa és Márai Sándor alkotásait fordította angol nyelvre. Életművéért most az Egyesült Királyságban a Király Költészeti Aranymedáljával tüntették ki.

A Költészeti Aranymedál megalapítása 1933-ban V. György király nevéhez fűződik, aki azzal a szándékkal hozta létre ezt a kitüntetést, hogy méltó elismerést nyújtson a brit irodalom kiemelkedő képviselőinek. Az első díjátadó ünnepség 1934-ben zajlott, és azóta már több mint ötven alkalommal adták át ezt a rangos elismerést. 2009 óta pedig évről évre, megszakítás nélkül ismerik el a díjjal az irodalmi teljesítményeket, 2024-ben pedig George Szirtes lesz a kitüntetett.

A magyar születésű költőről az MSN úgy fogalmaz, hogy a döntéshozók mélyenszántó munkássága, keletet és nyugatot egyaránt egyedi perspektíván át bemutató költészete miatt döntöttek mellette. Szirtes a brit irodalmi élet egyik meghatározó alakja, akinek eddig 13 verseskötete jelent meg,

Tizenöt éves korában a fiatal álmodozó felhagyott az angol irodalom iránti szenvedélyével, mert szülei "komolyabb" jövőt terveztek számára. Fizika, kémia és zoológia tanulmányai során azonban egyre inkább világossá vált számára, hogy a szívét valójában az irodalom foglalkoztatja. Bár az angol szakra való jelentkezés már nem volt lehetséges, végül a művészetek felé fordult, és rajz órákra iratkozott be. Édesanyja elvesztése után azonban egy mély belső kényszer hatására úgy érezte, hogy muszáj kifejeznie az érzéseit, és szavakba öntenie mindazt, amit átél.

Anyu 1975-ben, ötvenegy évesen öngyilkos lett. Akartam valamit írni, valamit mondani róla. Hat hónapon keresztül írtam egy verset, At the dressing table mirror (Az öltözőasztal tükrénél) lett a címe. Az első kötetem első verse ez, egy nagy folyóirat is elfogadta, ez volt az első igazi költői sikerem. Nagyon tárgyilagos volt. Egy emlékképet bontottam ki benne: anyu ott ül a tükör előtt, én pedig öt-hatévesen az ágyon vagyok. A kis kézitáskája mellettem hever, megfogom, kinyitom, megnézem, hogy mi van benne. Ő azt mondja, ne csináljam. De nem fordul hátra, hanem a tükörben néz rám, és a két szempár a tükörben találkozik. Ez hasonlít arra az élményre, amikor este utazom a buszon, valaki szemben ül velem, és a tükörben nézünk egymás szemébe

- idézte fel lapunknak a költő még 2014-ben.

1979-ben debütált The Slant Door című művével, amely nemcsak hogy belépett az irodalmi színtérre, hanem 1980-ban meg is érdemelte a Geoffrey Faber Memorial Prize-t. Ez a sikeres kezdés új távlatokat nyitott számára az írás világában.

A legutóbbi díjával kapcsolatban a Facebook-oldalán így nyilatkozott: "Soha nem vártam el díjakat vagy kitüntetéseket, sőt, talán éppen erre számítottam a legkevésbé. Az évek során megtanultam, hogy kettős identitással éljek: egy angol költő vagyok, akit – talán joggal – anglofíliaként üdvözölnek, de ugyanakkor magyar vendég is. Ez a helyzet kissé zűrzavaros, de az igazság valahol mégis benne rejlik. Magánéletemben úgy érzem magam, mint egy családtag, mégis egy külföldi vagyok, akit befogadtak, hogy itt maradjon. A királyi elismerés pedig számomra szinte elérhetetlennek tűnik. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a költő és a társasági ember így találkozik majd."

Szirtes azt is leírja, hogy ő előtte talán Mimi Khalvati volt az egyetlen olyan költő, aki úgy nyerte el az Aranymedált, hogy nem volt brit születésű. Hálás érte, hogy csatlakozhat mindazokhoz a jelentős költőkhöz, akik a múltban megkapták ezt az elismerést, és idővel majd

A 76 éves alkotó november végén ünnepelte születésnapját. Pályája során többek közt olyan elismerésekben részesült , mint a T. S. Eliot-díj, díszdoktori fokozatot kapott a Kelet-Angliai Egyetemen és a Goldsmiths College, University of London tiszteletbeli tagjává is választották.

A költő közéleti megnyilvánulásairól is ismert. 2015-ben a Guardianben jelent meg írása, amiben Európa bevándorláspolitikáját kritizálta, miközben Orbán Viktort gyűlöletkeltéssel vádolta. Tavaly videóüzenettel vett részt a Szépírók Társasága és a Berlini Művészeti Akadémia közösen szervezett eseményén, ahol a térségünkben zajló káros kultúrpolitikai kérdéseket vitatták meg, többek között olyan művészek és személyiségek, mint Tarr Béla, Simon Márton, Haraszti Miklós, Maria José Crespo, Katharina Schultens, Valerio Rocca Lozano, Terézia Mora vagy Robert Wilson.