A sertéspiacra is kiterjednek a száj- és körömfájás következtében bevezetett korlátozások | Vajdaság MA A száj- és körömfájás terjedése miatt újabb intézkedések léptek életbe, amelyek már a sertéspiacot is érintik. A helyi gazdák és kereskedők számára ez

Döntés született a ragadós száj- és körömfájással sújtott területeken lévő, egyébként egészséges vágósertés-állomány felvásárlásáról.

A csütörtök estéjén kiadott Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet a "különleges állattenyésztési intézkedésekről" szól, és alaposan részletezi, hogy a száj- és körömfájás állatbetegség kitörése miatt, az uniós előírásoknak megfelelően, kötelező felügyeleti zónát kellett kijelölni a fertőzött telep körül, legalább 10 kilométeres távolságban.

Nagy István agrárminiszter csütörtökön bejelentette, hogy Rábapordányban egy újabb szarvasmarhatelepen bukkantak fel a ragadós száj- és körömfájás jelei. A helyszínen összesen 875 állatot kellett leölni, és a tetemeket el kellett szállítani.

Az eredményes járványügyi védekezés érdekében a felügyeleti körzeteken kívül további területek is korlátozás alá esnek. Ilyenek Győr-Moson-Sopron vármegye teljes területe, valamint Komárom-Esztergom vármegyében a Komáromi, Tatai és Esztergomi járások.

Ezeken a területeken - bár az állatok egészségesek - a sertésállomány kereskedelme szigorú szabályozás alá esik.

A rendelet kiemeli, hogy a piaci zavarok megelőzése rendkívül fontos az érintett termékpályák szempontjából. Ennek érdekében szükséges olyan intézkedések bevezetése, amelyek lehetővé teszik a korlátozásokkal érintett területeken található egészséges vágósertés-állomány piaci helyzetének hatékony kezelését.

A kijelölt felügyeleti területen, a forgalomkorlátozás által érintett egészséges vágósertéseket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. és az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. szerzi be.

A kártalanítási összeg számításakor a vágósertés káreseménykori nettó forgalmi értéke az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által működtetett Piaci Árinformációs Rendszerben az adott időszakra számított hazai termelői árnál legfeljebb 40 százalékkal alacsonyabb értéken vehető figyelembe.

A Nébih figyelmeztetett, hogy komoly következmények várnak ránk.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken közzétett közleményében hangsúlyozta, hogy az állattartók számára elengedhetetlen a szigorú és következetes állategészségügyi szabályok, valamint járványvédelmi előírások betartása.

A Nébih tájékoztatása szerint Magyarországon eddig öt szarvasmarhatelepen azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírussal megfertőzött állatokat. Ez a rendkívül fertőző vírus gyorsan terjedhet, ha az állattartó telepek nem követik a szükséges óvintézkedéseket.

Hozzátették, a vírus ellen csak úgy lehet védekezni, ha az állattartók rendkívül felelősen betartják a szabályokat, az óvintézkedéseket, és nem veszik félvállról a saját állataik védelmét.

Ahol fertőzött állatot találnak, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor - hívták fel a figyelmet.

Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást - hangsúlyozták.

A Nébih közleménye szerint csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.

"Fontos, hogy minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek. Az állatok közelében dolgozó munkatársak mindig viseljenek tisztán tartott munkaruhát és lábbelit. Az állatgondozás során használt eszközöket és gépeket rendszeresen tisztítani szükséges, és nem szabad őket más telepekre kölcsönadni. Kerülni kell más gazdaságokból származó takarmány, alom vagy eszköz használatát is. A telepet megfelelő kerítéssel kell körülvenni, hogy megakadályozzuk a vadon élő állatokkal való érintkezést."

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) egy rendkívül fertőző betegség, amely elsősorban a párosujjú patás állatokra hat, mint például a szarvasmarha, sertés, juh és kecske. Ezen kívül több vadon élő faj, például az őz és a vaddisznó is fogékony rá. A betegség terjedése gyors, és komoly gazdasági következményekkel járhat, ezért fontos a megelőzés és a korai felismerés.

A vírus legfőképpen közvetlen érintkezés útján, az élő állatok közötti fertőzéssel terjed, de más módokon is könnyen átadható. Például állati eredetű termékek, mint a kezeletlen nyers tej vagy fertőzött takarmány révén, valamint különféle tárgyak, illetve az állatokkal foglalkozó emberek ruházatán, lábbelijén, járművein vagy állatorvosi eszközein keresztül. Sőt, még a szél is hozzájárulhat a betegség elterjedéséhez - állapították meg a szakértők.

A hivatal hangsúlyozta, hogy az alábbi tüneteket semmiképpen se hagyja figyelmen kívül egyetlen állattartó sem, amennyiben az állaton észlel: étvágytalanság, kedvetlenség, lázas állapot, sántaság, csökkent tejhozam, fokozott nyáltermelés, hirtelen újszülöttek elhullása, valamint hólyagok és sebek megjelenése a szájon, nyelven, tőgyön és lábvégeken.

A juhok és kecskék esetében a tünetek általában enyhébbek, így nehezebben vehetők észre. (MTI, hirado.hu)