Marhák tucatjainak pusztulása áll a háttérben - mi lehet ennek az oka?

Több megyében is szükségessé vált az állatok elzárása, mivel a fertőzés gyorsan terjed, és súlyos következményekkel járhat a kérődzők egészségére nézve.

Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását - közölte hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium.

A zárlat számos járásra kiterjed mindkét megyében.

A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.

A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról.

Az illetékes állatorvos alapos vizsgálatot folytatott le az állatállomány körében, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további laboratóriumi analízis céljából elküldte, hogy megállapítsák, van-e a háttérben bakteriális vagy vírusos fertőzés.

Horvátországban váratlanul lépfene járvány lépett fel, ami súlyos elhullást okozott a marhaállományban, különösen Split-Dalmát és Šibenik-Knin megyék területén. A helyzet aggasztó, hiszen a betegség gyorsan terjed, és komoly hatással van a helyi mezőgazdaságra. Kép forrása: pexels.com.

A minisztérium hétfőn közzétett közleménye hangsúlyozza, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium idézi elő, mely különösen figyelemre méltó, mivel rezisztens spórákat képes létrehozni. Ezek a spórák akár évtizedekig is megőrizhetik életképességüket a talajban.

A betegség nemcsak háziállatokban, mint például szarvasmarhában, juhban, kecskében, lóban és sertésben, hanem vadon élő állatok között is megjelenhet. Fontos megjegyezni, hogy ez a kór emberre is átterjedhet, így a megelőzés és a megfelelő intézkedések kulcsfontosságúak.

A kérődzők között a betegség rendkívül gyorsan, sőt, akár halálos kimenetelűen is lefolyhat, sokszor pedig szembetűnő tünetek nélkül jelentkezik. Az érintett állatoknál megfigyelhető a bizonytalan járás, remegés, valamint légzési és emésztési problémák. Az elhullott egyedek teste felfúvódik, és a testnyílásokból véres váladék szivárog.

A fertőzött állatok kezelése elmarad. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóságok szigorú ellenőrző intézkedéseket vezetnek be: mozgáskorlátozást rendelnek el, az elhullott állatok tetemét ártalmatlanítják, valamint tisztítási és fertőtlenítési munkálatokat végeznek. Emellett rágcsálóirtást és kötelező oltásokat is elrendelnek.

A lépfene terjedése a szennyezett táplálék, például fű vagy széna fogyasztásával, illetve a környezeti spórák belélegzésével történik. Ezek a spórák akkor keletkeznek, amikor a baktériumok oxigénnel találkoznak, és meglepően hosszú ideig, akár évekig is megőrzik életképességüket a talajban és a vízben.

A lépfene emberi megfertőződése rendkívül ritka, és jellemzően akkor fordul elő, ha valaki közvetlen kapcsolatba lép egy fertőzött állattal, annak szöveteivel vagy a lépfene spóráival.

Természetesen! Itt van egy egyedi változat: "Származás: MTI" Ha szeretnél egy hosszabb vagy részletesebb szöveget, kérlek, jelezd!

Indexkép: pexels.com