Íme négy izgalmas gyakorlat, amelyek segítségével elsajátíthatjuk a profi hallgatás művészetét:

Egyik gyakorlat segít abban, hogy olyan beszélgetésekre kerüljön sor, amelyekre egyébként talán nem lenne lehetőség.

A figyelmes hallgatás művészete nem csupán a terapeuták privilégiuma; mindannyiunk számára elengedhetetlen a mindennapi interakciók során. Valerie Hoover pszichológus négy praktikus gyakorlatot oszt meg, amelyek révén mélyebb kapcsolatot építhetünk ki környezetünkkel, és valóban figyelmesebben hallgathatjuk meg mások mondanivalóját.

(A legújabb információk helyben)

Valerie Hoover pszichológus hangsúlyozza, hogy a figyelmes hallgatás nem csupán a terapeuták privilégiuma, hanem egy olyan készség, amelyet bárki elsajátíthat. A mindennapi interakciók során gyakran előfordul, hogy csak részben figyelünk a beszélgetőpartnerünkre, ami miatt fontos információk és érzelmi árnyalatok elkerülhetik a figyelmünket. Hoover négy hatékony gyakorlatot ajánl, amelyek segíthetnek abban, hogy mélyebben odafigyeljünk és igazán meghalljuk a másik mondandóját. A Blikk a brigitte.de közreműködésével összegyűjtötte ezeket a hasznos tippeket.

Az első gyakorlat a "teljes figyelemmel hallgatás", amely során tudatosan döntünk arról, hogy mikor szentelünk o

sztatlan figyelmet a másiknak. Nem reális, hogy minden interakciónak teljes figyelmet szenteljünk, de fontos felismerni, mikor van erre szükség, és ilyenkor nagylelkűen figyeljünk oda. Ez a tudatos döntés segít abban, hogy a beszélgetés során valóban jelen legyünk, és ne vonja el a figyelmünket semmi más.

A második gyakorlat a "hallgatás mettával", amely a szeretetteljes figyelmet jelenti. Amikor szeretetteljes figyelemmel fordulunk valaki felé, automatikusan jobban odafigyelünk rá. Ez a figyelem segít abban, hogy ne ítélkezzünk, hanem valóban megértsük a másik érzéseit és gondolatait. A mettával való hallgatás során a szívünket is beleadjuk a beszélgetésbe, ami mélyebb kapcsolatot eredményez.

A harmadik gyakorlat a "nyitott kérdésekkel való hallgatás". Ezek a kérdések nem csupán érdeklődést tükröznek, hanem arra is ösztönöznek, hogy mélyebb párbeszédet folytassunk, amely lehetővé teszi, hogy jobban odafigyeljünk a beszélgetőpartnerünkre. A nyitott kérdések lényege, hogy úgy fogalmazzuk meg őket, hogy a válaszadó ne csupán igennel vagy nemmel válaszolhasson, hanem részletesen kifejthesse gondolatait. Egy jól megfogalmazott nyitott kérdés képes "kikapcsolni" a megszokott, automatikus válaszreakciókat a beszélgetés során, és biztosítja, hogy mind a beszélő, mind a hallgató aktívan részt vegyen a diskurzusban. Ezzel a megközelítéssel olyan beszélgetések bontakozhatnak ki, amelyek egyébként talán sosem kerülnének napvilágra.

A negyedik gyakorlat a "hallgatás a szemünkkel". Fontos, hogy tudatosan figyeljünk a beszélgetőpartner gesztusaira és arckifejezésére, még a beszélgetés megkezdése előtt. Ez segít abban, hogy jobban megértsük a másik érzelmi állapotát, és ennek megfelelően reagáljunk. A szemünkkel való figyelés során a beszélgetés előrehaladtával is figyeljünk a gesztusokra, az arckifejezésekre és a testtartásra, ami segít a jó hallgatási készség kialakításában és fenntartásában.