Az erdő állam részére történő felajánlása, értékesítése vagy az állam általi kisajátítása számos fontos szempontot igényel. Először is, ha valaki az erdőjét az államnak ajánlja fel, érdemes tisztában lennie a jogi keretekkel, mivel a felajánlás folyamata

Az ingatlantulajdonról való lemondásra készülők számára egy olyan lehetőség kínálkozik, amely bár a köztudatban gyakran felmerül, valójában mégis ritkán kerül ténylegesen kihasználásra: az ingatlan államnak történő ingyenes vagy visszterhes felajánlása.

Az erdők állami tulajdonba kerülésének jogi keretei sokféle opciót kínálnak. Ezek közé tartozik az ingyenes felajánlás, az ellenérték fejében történő átadás, valamint a kisajátítás, a hagyatéki eljárás és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének speciális esetei. A nak.hu tájékoztatója részletesen ismerteti ezeket a lehetőségeket, beleértve az egyes eljárásokhoz kapcsolódó feltételeket, valamint azok előnyeit és hátrányait. Külön figyelmet érdemelnek a különböző megoldások jogi háttere és gyakorlati alkalmazásuk körülményei.

Ajánlat az állam számára

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) 24. § (1) bekezdése alapján az ingatlan földrészlet tulajdonosa az Agrárminisztérium Nemzeti Földlapjához (NFA) - jogelődje a Nemzeti Földügyi Központ (NFK)[1] - intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára. Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

1. Ingyenes felajánlás

Az ingatlan birtokosa lehetőséget kap arra, hogy írásos nyilatkozat formájában, egy erre kialakított űrlap kitöltésével, díjmentesen felajánlja földterületét a Magyar Állam számára. Az ingyenes felajánlás során fontos, hogy az ingatlan mentes legyen mindenféle jogi vitától, teher- és igénymentes állapotban legyen, továbbá a valós állapota ne különbözzön az ingatlan-nyilvántartásban található adatoktól. Ezzel a lépéssel az ingatlan tulajdonosa megszabadulhat a fenntartási költségektől, ami jelentős előny lehet számára.

A következő esetekben a kérelem nem minősül ingyenes felajánlásnak:

A kínált ingatlan rendelkezik különböző jogi terhekkel, mint például földhasználati jog, haszonélvezeti jog, özvegyi jog, végrehajtási jog, jelzálogjog, valamint ezekhez kapcsolódó elidegenítési tilalmak, terhelési tilalmak, telki szolgalmi jogok stb. Az ingatlan jelenlegi művelési ága erdő, azonban a területen lévő faállomány már letermelésre került. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlan tényleges állapota eltér a nyilvántartásban szereplő művelési ágtól, és a helyreállító munkálatok végrehajtása jelentős anyagi ráfordítást igényelhet, például ha egy szőlő művelési ágú ingatlan esetén az ültetvény már hiányzik.

Ha a bejegyzett teher a felajánló személy tulajdonjogához kötődik, a kérelmezőnek kell intézkednie a teher törléséről. Ezt a folyamatot a földhivatalnál lehet elindítani.

Az ingyenes felajánlásról részletes tájékoztató olvasható az NFA honlapján, továbbá formanyomtatvány is elérhető.

Az erdő állami tulajdonba vételének folyamata jogi szempontból számos lehetőséget kínál, amelyek szabályozzák ezt a fontos lépést. - Kép: pixabay.com

2. Ellenszolgáltatásért történő ajánlás

Az ingatlan tulajdonosa ellenérték fejében is felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam részére. Az eljárás során a tulajdonosnak formanyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania az NFA-hoz. Az ellenérték fejében történő felajánlás előnye, hogy a tulajdonos pénzbeli kompenzációt kap az ingatlanért. Hátránya, hogy az eljárás hosszabb időt vehet igénybe, és az ingatlan per-, teher- és igénymentességét biztosítani szükséges, továbbá a felajánlónak vállalni kell az eljárás során felmerülő költségeket, úgymint az értékbecslés, vagy a szerződéskötés díja.

Az ellenérték fejében történő felajánlásról bővebb információkat találhat az NFA hivatalos weboldalán.

3. Telekalakítási eljárás

A telekalakítás folyamata során az ingatlanok területének és elrendezésének módosítására van lehetőség, melyek az ingatlan-nyilvántartásban is dokumentálásra kerülnek. E folyamat célja lehet a telekcsoportok újraosztása, a telekfelosztás, telekegyesítés vagy akár a telekhatárok rendezése is.

A föld fekvése szerinti illetékes földhivatali osztálynál lehet kezdeményezni az eljárást, amelyhez szükség van a záradékolt változási vázrajzra és a telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelemre. A telekalakítási folyamat során előfordulhatnak olyan esetek is, amikor adásvételi vagy ajándékozási szerződések vegyülnek a telekalakítással. Az eljárás lebonyolításához ügyvéd és földmérő közreműködése elengedhetetlen. Fontos megjegyezni, hogy ha az ingatlanban az állam is tulajdonrésszel bír, akkor ő is részt vesz az eljárásban - áll a nak.hu cikkében.

4. Földcsere A földcsere folyamata lehetőséget teremt arra, hogy a földtulajdonosok és gazdálkodók hatékonyabban használhassák ki földjeik potenciálját. Ez a gyakorlat nem csupán a terület optimalizálásáról szól, hanem a különböző földtípusok és adottságok figyelembevételéről is. A földcserék révén a gazdák könnyen átállhatnak olyan területekre, ahol kedvezőbbek a termelési körülmények, ezáltal növelve a hozamokat és javítva a fenntarthatóságot. Emellett a közösségi szintű együttműködés lehetőségét is magában rejti, hiszen a helyi gazdák közötti kapcsolatok erősítése hozzájárulhat a közös célok eléréséhez. A földcsere tehát nemcsak egy egyszerű tranzakció, hanem egy lehetőség arra, hogy a közösség összefogjon és együtt építse a jövőt.

A földcsere folyamata során a földtulajdonosok egymással cserélnek birtokaikat, lehetőséget teremtve ezzel a területek összevonására és a hatékonyabb földhasználatra. Az állam is részt vehet ebben a folyamatban, amihez az elcserélni kívánt ingatlanoknak mentesnek kell lenniük a terhektől és körülbelül egyenlő piaci értékkel kell rendelkezniük. A tulajdonosok az NFA-hoz benyújtott cserekérelemmel indítják az eljárást, majd egy független értékbecslő határozza meg a felajánlott földrészletek piaci értékét. Fontos megjegyezni, hogy az értékbecslés díját, függetlenül attól, hogy az ingatlan magán- vagy állami tulajdonban van, mindig a kérelmezőnek kell fedeznie, még akkor is, ha az ügylet végül nem jár sikerrel az ő elállása miatt.

A nak.hu szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a 2009. évi XXXVII. törvény, közismert nevén Erdőtörvény, 8. § (4) bekezdése szerint: "Az állam 100%-os tulajdonában lévő, gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárt meghaladó, természetben összefüggő, átmeneti erdők, kultúrerdők és faültetvények természetességi állapotú erdők kizárólag azonos vagy annál magasabb természetességi állapotú erdőkkel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere révén kerülhetnek ki az állami tulajdonból. E lépés célja az optimális állami birtokszerkezet kialakítása."

Az állami tulajdonú területekre vonatkozóan különleges részletszabályok érvényesek, amelyek figyelembevételére szükség lehet. A cserekérelmekkel kapcsolatos további információkért látogasson el az NFA hivatalos weboldalára.

Ne hagyd a véletlenre a termés sorsát! Fedezd fel hatékony és megfizethető agrometeorológiai rendszerünket, amely segít optimalizálni a mezőgazdasági tevékenységeidet. Cikkünk az ajánló alatt folytatódik.

Ne zúzzuk össze az egész területet! Mégpedig rendkívül hatékony módon elkerülhető a talaj tömörödése. Hirdetés

Gabonatechnológia: A Tervezéstől a Kivitelezésig – Fedezd Fel a Jövőt! + VIDEÓ Hirdetés Fedezd fel a gabonatechnológia izgalmas világát, ahol a modern tervezés és a precíz kivitelezés találkozik! Ismerd meg a legújabb innovációkat és megoldásokat, amelyek forradalmasítják a mezőgazdaságot. Nézd meg videónkat, és lépj be a jövő mezőgazdaságának világába!

**Hirdetés: Új kihívás a közlekedésben!** Mit választanál: egy ultra-modern precíziós csillagrombolót, ami az űr határait feszegeti, vagy egy klasszikus ökrösszekeret, ami a vidéki élet egyszerűségét idézi? Fedezd fel a szomszéd falut a saját stílusodban! Ha kalandra vágysz és a csillagokat akarod megérinteni, válaszd a csillagrombolót! De ha a nyugalom és a természet közelsége vonz, akkor az ökrösszekér a tökéletes választás számodra. Ne habozz, válaszd a számodra legmegfelelőbb közlekedési módot, és indulj el felfedezni a környéket! Kalandra fel! 🌌🚜

A napraforgó olajsav-koncentrációja kiemelt szerepet játszik a növény olajminőségében és piaci értékében. Az olajsav egy olyan zsírsav, amely egészséges zsírokkal látja el a szervezetet, így a magas olajsav-tartalmú napraforgóhibridjei iránti kereslet folyamatosan növekszik. Mely hibrideket ajánlják a gazdák számára? Az újabb kutatások és fejlesztések révén több olyan hibrid is elérhető, amelyek kimagasló olajsav-koncentrációval rendelkeznek. Ezek közé tartozik például a 'P64LE25', amely nemcsak a magas olajsavtartalmáról, hanem a kiváló hozamairól is ismert. Ezen kívül a 'AS 6001' és a 'SY 6057' hibridek is népszerű választások, hiszen mindkettő stabil teljesítményt nyújt különböző termesztési körülmények között. A gazdák számára tehát érdemes figyelembe venni ezeket az újabb hibridválasztékokat, hogy a legjobb eredményeket érhessék el a napraforgótermesztésben.

A mesterséges intelligencia rászabadult a mezőgazdaságra - és ez nagyon is hasznos Hirdetés

Fedezd fel a jövő irányítását robotkormányzási rendszereink segítségével! Miért érdemes ezen innovatív megoldásokat választanod? 1. **Hatékonyság**: A robotkormányzás lehetővé teszi a gyors és precíz döntéshozatalt, csökkentve ezzel az emberi hiba lehetőségét. 2. **Költségcsökkentés**: Automatizált rendszereink jelentősen csökkenthetik a működési költségeket, hiszen kevesebb emberi erőforrást igényelnek. 3. **Rugalmasság**: A robotok könnyen alkalmazkodnak a változó körülményekhez, így bármikor optimalizálhatod a működést a legjobb eredmények érdekében. 4. **Adatvezérelt döntések**: Az intelligens algoritmusok révén valós idejű adatokat elemezve a legjobb stratégiákat alkalmazhatod, növelve a versenyképességedet. 5. **Fenntarthatóság**: A robotkormányzási rendszerek segíthetnek a környezeti hatások minimalizálásában, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. Ne maradj le a technológiai forradalomról! Válaszd a robotkormányzást, és tapasztald meg, hogyan formálhatja át vállalkozásod jövőjét!

Ne engedje, hogy az időjárás határozza meg a sikereit! Használja ki a magyar innováció előnyeit, és növelje termelésének hatékonyságát!

II. Az állam számára történő felajánlás lehetősége más eljárásokban és szabályozásokban történő alkalmazásának vizsgálata.

1. Az erdőgazdálkodás kiemelkedő mértékű közérdekű korlátozása

Az Erdőtörvény 28/E. §-a értelmében, amennyiben az állam vagy az önkormányzat 100%-os tulajdonú erdőn jelentős közérdekű korlátozást vezet be az erdőgazdálkodás terén, akkor az erdő tulajdonosa jogosult, közös tulajdon esetén pedig a tulajdonosok kétharmadának hozzájárulásával, kezdeményezni az erdő állami tulajdonba vételét adásvétel vagy földcsere formájában. Ilyen korlátozás lehet például a faanyagtermelés leállítása, a fafajcserés erdőszerkezet átalakítása, vagy az erdő alacsonyabb záródású fenntartása. Fontos megjegyezni, hogy az állam nem utasíthatja el az ajánlatot, ha az nem haladja meg a helyi piaci árat.

2. Természeti károk által sorozatosan sújtott erdő

Az Erdőtörvény 57/A. §-a alapján ha egy - nem az állam kizárólagos tulajdonában lévő - legalább 2 hektáros erdőterületen a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból 5 éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata - amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el - tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét.

A nak.hu szerint a kérelmek elbírálásakor az erdészeti hatóság nem veszi figyelembe sem a közérdekűséget, sem a kivételességet.

A hagyatéki eljárás során fontos, hogy a tulajdon elaprózódása ne következzen be, hiszen ez nemcsak a hagyaték értékét csökkentheti, hanem bonyolíthatja is az öröklési folyamatokat. Az alábbiakban néhány javaslatot mutatunk be, amelyek segíthetnek a tulajdon megőrzésében és a hagyaték hatékony kezelésében: 1. **Hagyatékkezelési terv készítése**: A hagyatékra vonatkozó részletes terv kidolgozása segíthet abban, hogy a tulajdon egyben maradjon. A terv tartalmazza az örökösök közötti megállapodásokat és a tulajdon kezelésének módját. 2. **Öröklési szerződések alkalmazása**: Az öröklési szerződések lehetővé teszik a tulajdonjogok világos meghatározását és elosztását, csökkentve ezzel az elaprózódás kockázatát. A jogi keretek biztosítják, hogy a tulajdon hogyan kerüljön át az örökösökhöz. 3. **Közös tulajdon formájának megválasztása**: Közös tulajdon esetén érdemes olyan formát választani, amely megakadályozza a tulajdon megosztását, például a közös használatot vagy a közös öröklést. 4. **Hagyatéki ügyintéző megbízása**: Tapasztalt hagyatéki ügyintéző bevonása segíthet a hagyatéki eljárás zökkenőmentes lebonyolításában, így csökkentve a tulajdon elaprózódásának esélyét. 5. **Örökösök közötti kommunikáció erősítése**: A megfelelő kommunikáció az örökösök között elengedhetetlen a konszenzus és a közös döntések meghozatalához, amelyek segíthetnek a tulajdon megőrzésében. Ezek a lépések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hagyatéki eljárás során a tulajdon egyben maradjon, és az örökösök közötti viták minimálisra csökkenjenek, biztosítva ezzel a hagyaték zavartalan kezelését.

A hagyatéki eljárások során gyakran előfordul az eset, hogy úgymond "többe kerül a leves, mint a hús", azaz a pl. kis értékű ingatlanok esetében a hagyatéki eljárással járó költségeket sem fedezi a várható örökség vagy az örökösök nagy száma és együttműködésük (hiánya) okán nincs reális lehetőség az tulajdonszerkezet elaprózódásának megakadályozására.

Ezen esetek megelőzésére 2023. január 1-től annak érdekében, hogy az örökösök elkerüljék a tulajdoni hányad tovább bontását lehetőség van arra, hogy:

Az osztályos egyezség keretében a felek úgy döntenek, hogy a különböző vagyonelemekről a következő módon rendelkeznek: a földként nyilvántartott ingatlanban lévő tulajdoni hányadot egy örökös kapja meg. Ezen felül az ingatlanban található tulajdoni hányadot együttesen értékesítik, vagy amennyiben úgy alakul, ingyenesen felajánlják az állam részére.

Amennyiben a fent említett lehetőségek egyike sem valósul meg, úgy a törvényes öröklési szabályok szerint a tulajdoni hányadot öröklik, azonban azt öt éven belül értékesíteniük szükséges. Alternatív megoldásként lehetőség van arra is, hogy az ingatlan egyik örökös tulajdonába kerüljön, vagy ingyenesen az állam rendelkezésére bocsássák. A legfontosabb szempont, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdonának megszüntetéséről gondoskodni kell. Ha ezt elmulasztják, akkor a tulajdoni hányadok esetében kényszerértékesítésre fog sor kerülni.

2024. július 9-től jelentős változások lépnek életbe a hagyatéki eljárásra vonatkozó 2010. évi XXXVIII. törvényben. Az új szabályozás értelmében mostantól nem csupán termőföldet – beleértve az erdőterületeket is – lehet ajándékként felajánlani az államnak, hanem egyéb ingatlanokat is, mint például utakat, árkokat, mocsarakat, halastavakat és csatornákat. Ez azt jelenti, hogy az állam átvállalja az ezekkel járó költségeket. Eddig, ha az örökösök úgy döntöttek, hogy visszautasítják az örökséget, az a következő örökösökre hárult, akiknek szintén meg kellett hozniuk a döntésüket az örökség elfogadásáról vagy elutasításáról. Ez különösen bonyolította a helyzetet a kiskorú örökösök esetében.

III. Állami tulajdonba kerülés kisajátítás útján

Bár nem ez a legkellemesebb téma, mégis fontos, hogy néhány szót ejtsünk a kisajátítási eljárásról. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy az állam vagy az önkormányzat közérdekű célok érdekében igénybe vegye a magántulajdonban lévő ingatlanokat, mindezt teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Különösen az erdők esetében ez a lehetőség jelentős szerepet játszhat például a természetvédelmi célok megvalósításában, hiszen így biztosítható, hogy a környezet megóvása érdekében szükséges területekhez hozzáférjenek.

A 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) világosan rögzíti, hogy ingatlan tulajdonjoga kisajátítással kizárólag rendkívüli esetekben, az abban megfogalmazott közérdekű célok érdekében, valamint az előírt feltételek és eljárások betartásával vonható el. Az erdők esetében a kisajátítás közérdekű célú tevékenységeket szolgálhat, például a természetvédelmi területek létrehozását, a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítását, a véderdők telepítését, valamint a védőfásítást és közérdekű erdőtelepítést [Kstv. 2. § k) és m) pontok].

A kisajátítás egy különleges eseteként a közös tulajdonú földterületek egyszerűsített felszámolásának folyamatában az ingatlan tulajdonosai úgy dönthetnek, hogy kérvényezik az ingatlan állam általi kisajátítását. Ez a folyamat bármelyik tulajdonos számára elérhető, amennyiben a vizsgált helyrajzi számú ingatlan esetében legalább három alkalommal megindították a megosztási eljárást, de ez mindhárom esetben eredménytelenül zárult. Fontos, hogy a tulajdonosok száma meghaladja a 100 főt, vagy ha legalább 30 fő van, akkor az egy főre jutó átlagos területnagyság nem haladhatja meg a 0,5 hektárt.

A kisajátításról a Nemzeti Földalap Kezeléséért felelős szerv dönt, figyelembe véve a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keretet - írja a nak.hu.

A 2024. évi XI. törvény 7. §-a értelmében, amely az Nfatv. módosításait is tartalmazza, a Nemzeti Földalap hatékonyabb kezelésének érdekében a Nemzeti Földügyi Központ 2024. május 31-ei hatállyal beolvadásos különválással megszűnt. Az Nfatv. 34/B. § (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve, a Nemzeti Földügyi Központ jogi örököse az Agrárminisztérium lett.

Indexkép: pixabay.com