Jelentős átalakulás vár ránk: a cégek mélyen a zsebeikbe nyúlhatnak!

A vállalatok számára 2025 áprilisától új korszak kezdődik a hulladékgazdálkodás terén. Az Indexnek nyilatkozó szakértő figyelmeztetett: április 1-től az EPR-köteles termékek bekerülnek a hulladékgazdálkodási bírságokról szóló kormányrendeletbe. A változás azt jelenti, hogy a negyedéves adatszolgáltatások elmaradása jelentős pénzbüntetésekkel járhat. Ráadásul a hulladékhatóság a várakozások szerint fokozottan ellenőrzi majd a regisztrációs kötelezettségek teljesítését és az adatszolgáltatások helyességét.

"A magyar lakosság zöme csupán akkor kezd el környezettudatosan élni, amikor ez közvetlen hatással van a pénzügyi helyzetére" - nyilatkozta az Indexnek Varga Katalin, az epr.hu szakértője, aki többek között epr és hulladékbevallási szolgáltatásokkal foglalkozik. Hozzátette, hogy a cégek egy része még mindig nem teljesen tisztában van azzal, milyen kötelezettségek hárulnak rájuk az új szabályozás értelmében.

Bemutatjuk, mit jelent az EPR és a DRS rendszere, milyen kötelezettségeket von maga után, és milyen súlyos következményekkel járhat a mulasztás. Tágabb kontextusban megvizsgáljuk, milyen hatásai lehetnek az uniós irányelvek alapján meghonosított díjaknak többek között a műanyagszennyezés visszaszorításában, és miért található Magyarország továbbra is hátrébb az uniós környezettudatossági rangsorban.

Kezdjük azzal, egyáltalán mit is takarnak ezek a hárombetűs mozaikszavak. Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség lényege, hogy a termékek gyártói és forgalmazói felelősséget vállalnak azok életciklusának teljes folyamatáért, beleértve a hulladékká válást és az újrahasznosítást is. Magyarországon a rendszer célja:

A rendszer számos termékkategóriát ölel fel, beleértve az elektronikai készülékeket, a csomagolóanyagokat, a gumiabroncsokat, valamint az akkumulátorokat is.

Az EPR-díjtételek termékkategóriánként:

A DRS, vagyis a betétdíjas rendszer célja, hogy ösztönözze a fogyasztókat bizonyos termékek, elsősorban az italos palackok és fémdobozok visszaváltására. A PET-palackok jelentős környezeti terhelést jelentenek, ezért elengedhetetlen a hatékony begyűjtésük és újrahasznosításuk a körforgásos gazdaság szempontjából. A rendszer működését az alábbi főbb pontok jellemzik:

2024. január elsejétől Magyarországon életbe lép a DRS (díjmentes visszaváltási rendszer), amely elsősorban a műanyag, alumínium és üveg italcsomagolásokra vonatkozik, maximum 3 literes űrtartalommal. E rendszer célja, hogy csökkentse a hulladék mennyiségét és növelje az újrahasznosítás hatékonyságát. Az általános betétdíj 50 forint palackonként, üvegenként vagy fémdobozonként. Fontos megjegyezni, hogy a gyártók által meghatározott díjtételek eltérhetnek, különösen az újrahasználható, főként üveg csomagolások esetében.

Vizsgáljuk meg, mit is takar valójában a január 20-i határidő a cégek szempontjából, és milyen adminisztratív és pénzügyi kihívásokat hoz magával számukra.

Az EPR (Extended Producer Responsibility) keretében a negyedéves adatszolgáltatás határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A rendszer számos termékkört érint, de kiemelkedően fontos szerepet játszik a csomagolások területe. Ez a kötelezettség mind a belföldi csomagolási tevékenységekre, mind pedig az importált termékek értékesítésére vonatkozik. Emellett az elektronikus és elektromos berendezések, valamint az irodai papír és reklámhordozó papír is a szabályozás hatálya alá tartozik, különösen a nyomdai tevékenységeknél érdemes fokozott figyelmet fordítani ezekre a termékekre.

Az egyszer használatos csomagolási termékek (SUP) esetében a gyártók felelőssége, hogy megfizessék az EPR-díjat. Ezek közé tartoznak például az éttermekben használt ételszállító dobozok és műanyag zacskók. A rendszer másik lényeges komponensei a gumiabroncsok és az akkumulátorok, amelyek között minden típus, így a lítium-ion akkumulátorok is megtalálhatók. Fontos hangsúlyozni, hogy az akkumulátoros termékek esetén külön kell nyilvántartani magát az akkumulátort és a hozzá tartozó készüléket is - figyelmeztetett a szakértő.

Az importált sütőolaj nyilvántartása különleges figyelmet igényel. A vállalkozásoknak alaposan dokumentálniuk szükséges a termékbe integrált és egyéb felhasználásra szánt, végül hulladékká váló mennyiségeket is. A textiltermékek kategóriája rendkívül sokszínű, hiszen nem csupán a hagyományos textíliákat foglalja magában, hanem például a lábbeliket, bőrkabátokat és a háztartási textíliákat is. A fabútoroknál pedig a teljes súlyra kell figyelmet fordítani, amely magában foglalja minden egyes fémalkatrész és szerelvény súlyát is.

A DRS rendszer kapcsán fontos tudni, hogy a havi forgalmi jelentést a tárgyhót követő 15-ig szükséges elkészíteni, mivel ennek elmulasztása jogvesztő következményekkel jár. Ezzel szemben a negyedéves jelentési kötelezettség megegyezik az EPR (körforgásos gazdaságra vonatkozó szabályozás) előírásaival, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 20-a a határidő. Az érintett termékek közé tartoznak a maximum 3 literes műanyag-, üveg- és fémcsomagolások, amelyek esetében palackonként 50 forintos betétdíjat kell fizetni.

A vállalkozások számára jelentős adminisztratív terhet jelent a megfelelő nyilvántartás vezetése és a termékek úgynevezett KF kódokkal való ellátása, amihez vámtarifa ismeretek is szükségesek. Ez különösen a kisebb vállalkozások számára jelent kihívást, ahol gyakran nincs megfelelő szakértelem vagy erőforrás

- jegyezte meg a szakértő.

Érdemes hangsúlyozni, hogy sem az EPR, sem a DRS nem magyar találmány, hanem az Európai Unió által kidolgozott irányelvek hazai jogszabályokba való integrálása. Ez azt jelenti, hogy a gyártók jogi kötelezettségnek vannak alávetve, miszerint díjakat kell befizetniük a hulladékkezelési rendszerek működtetéséhez.

Az Európai Unió zászlaja alatt elkötelezte magát a hulladék keletkezésének megelőzése mellett, és aktívan támogatja az anyagok körforgásának fenntartását. Az unió konkrét újrafeldolgozási célokat tűzött ki, amelyeket adott időkereten belül el kell érni. Például a települési hulladék újrahasználatának és újrahasznosításának arányát 2030-ra legalább 60%-ra kell növelni. Ha a kitűzött célokat nem sikerül teljesíteni, az EU kemény szankciókat alkalmaz – nem a magyar államra, hanem a hulladékgazdálkodási koncessziót üzemeltető MOHU-ra vonatkozóan.

Az EPR- és DRS-rendszerek bevezetése komoly anyagi ráfordításokat követel, különösen a gyűjtőpontok kiépítése és a logisztikai infrastruktúra fejlesztése terén. A vállalkozások számára ez számos új költséget jelent, beleértve a regisztrációs díjakat és az egyedi vonalkódok beszerzését. Habár a MOHU-nál történő regisztráció nem jár díjakkal, az adminisztratív kötelezettségek és az ezzel járó időráfordítás jelentős terhet ró a cégekre.

A vállalatok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők mint példaképek, jelentős hatással bírnak a társadalmi szemléletformálásra. Az EPR (Extended Producer Responsibility) és DRS (Deposit Return System) rendszerek sikeressége nagymértékben azon múlik, hogy a cégek, valamint a fogyasztók mennyire nyitottak az együttműködésre és a fenntarthatóbb életvitelre. Szakértői tapasztalatok alapján a vállalatok hozzáállása széles spektrumon mozog: míg egyesek teljesen elkötelezettek és értik a rendszerek célját, mások ellenállást tanúsítanak, és van egy középréteg is, amely passzív marad. Hasonlóan a lakossághoz, a vállalatok körében is a környezettudatosság leginkább akkor mutatkozik meg, ha az közvetlenül kihat a pénzügyi teljesítményükre.

Az EPR koncepciója már az 1990-es években megjelent Svédországban, ahol egy környezetvédelmi tanulmányban határozták meg alapelveit. A definíció szerint az EPR olyan környezetvédelmi stratégia, amely a termék teljes környezeti hatásának csökkentését célozza azáltal, hogy a gyártót teszi felelőssé a termék teljes élettartamáért, beleértve a visszavételt, újrahasznosítást és végső ártalmatlanítást - tekerte kicsit vissza az idő kerekét Varga Katalin.

Az 1980-as években Magyarországon a betétdíjas rendszer még a mindennapok része volt, de a rendszerváltás után viszonylag gyorsan eltűnt a színről, helyét pedig a műanyag csomagolóanyagok vették át. Ez a váltás nem csupán a termékek csomagolásában hozott változást, hanem generációs eltéréseket is eredményezett: az idősebbek könnyebben alkalmazkodnak a mai trendekhez, míg a fiatalabb generáció már az "eldobható műanyag korszak" árnyékában nőtt fel, ahol a környezetvédelem kérdései sokkal később kerültek a középpontba.

Magyarország egyelőre környezetvédelmi törekvések terén kihívásokkal küszködik európai uniós viszonylatban. Mind a lakosság, mind a vállalatok körében szemléletváltásra van szükség a hulladékgazdálkodás terén és ehhez egy jó koncesszor is kell - mutatott rá Varga Katalin.

A koncessziót 35 évre a Mol hulladékgazdálkodási ága, a MOHU (Magyar Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) kapta meg, amelynek szerepe kulcsfontosságú a hulladékgazdálkodási rendszer koordinálásában, azonban még számos kihívással küzd - hívta fel a figyelmet a szakértő, aki szerint az egyik legnagyobb probléma általánosságban az edukáció hiánya, mind a lakossági, mind a vállalati szektorban. "Bár a MOHU megpróbál eljutni a lakossághoz edukatív tartalmakkal, például a TikTok-on, ám csak ezek nem elegendőek a megfelelő szemléletformáláshoz. A szakemberhiány - mint szinte minden egyéb iparágban - szintén jelentős probléma" - mondta.

A betétdíjas rendszer bevezetése eddig még nem teljesítette fő célját, amely a fogyasztás mérséklése lett volna. A lakosság továbbra is jelentős mennyiségben vásárolja a különféle üdítőitalokat. Habár sokan "morogva és szitkozódva" teszik ezt, a csomagolóanyagokat mégis visszaviszik.

A körforgásos gazdaság koncepciója, amely az EPR (Extended Producer Responsibility) rendszer alapját képezi, Magyarországon jelenleg csak részben van érvényben. Az alábbi ábrán látható "10R rendszer" különböző szintjei közül jelenleg csupán az alapvető hulladékgyűjtés áll rendelkezésünkre. A kitűzött cél a fogyasztás csökkentése lenne, ám a legnagyobb problémát a hulladékégetés jelenti, amely nemcsak légszennyezést generál, hanem az égetési maradványok további feldolgozást is megkövetelnek - figyelmeztetett a szakértő.

Az EPR rendszer folyamatos fejlődésben van, és számos hulladéktípus még nem tartozik a hatálya alá. A termékdíjak rendszere részben továbbra is fennmarad, például az egyéb kőolajtermék esetében, ami ráadásul jövedéki szabályozással is érintett lehet, ami viszont a NAV hatásköre , mivel a MOHU jelenleg nem rendelkezik megfelelő kapacitással minden hulladéktípus kezelésére. A későbbiekben várhatóan további termékek, anyagok is a kiterjesztett gyártói felelősség részévé válhatnak.

A jövőt tekintve jelentős átalakulást hozhat az ESG rendszer 2027-es kiterjesztése a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amely alapvetően befolyásolhatja a vállalatok gazdasági kilátásait. A szakértők rámutattak, hogy az EPR (Extended Producer Responsibility) és DRS (Deposit Return Scheme) megfelelőség is fontos szerepet kap az ESG keretrendszerben, mint a környezeti teljesítmény mérésének egyik kulcsfontosságú mutatója. Az ESG jelentés olyan dokumentum, amely a szervezetek nem pénzügyi teljesítményéről szolgáltat lényeges információkat, figyelembe véve a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat.

A bírságok alkalmazása ösztönzőként működhet a megfelelés elősegítésében, de a valódi kulcs a megfelelő tájékoztatás és edukáció. A környezettudatos működés terjedéséhez elengedhetetlen a tudatosítás. A skandináv országok példája jól illusztrálja, hogy a társadalmi szemléletformálás és az önkéntes megfelelés sokkal eredményesebb megoldásokat kínálhat.

- zárta gondolatait az epr.hu szakértője.