A Pensum kiemelkedő növekedést mutatott be egy kihívásokkal teli piacon, amelyhez akvizíciók és tőkeemelés is társul a jövőbeni terveikben.

Május 8-án megrendezésre kerül a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol tapasztalt szakértők osztják meg értékes befektetési stratégiáikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról, itt mindenki megtalálja a számára legérdekesebb lehetőségeket. Ne habozz, jelentkezz most, és légy részese ennek az izgalmas eseménynek!

2024-ben a Pensum jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen árbevétele 79%-kal, összesen 8,7 milliárd forintra emelkedett, míg az adózott eredménye 219%-os növekedést mutatva 237 millió forintra nőtt. E hatalmas növekedés mögött számos tényező állhat. Elsősorban a vállalat innovatív termékeinek és szolgáltatásainak sikeres bevezetése, valamint a piaci részesedésük növelése lehetett a fő motorja a fejlődésnek. Emellett a hatékony költségkezelés és a működési hatékonyság javítása is hozzájárulhatott az eredményekhez. A megnövekedett kereslet, valamint a stratégiai partnerségek és együttműködések is jelentős szerepet játszhattak abban, hogy a Pensum ilyen kiemelkedő teljesítményt nyújtott az év során.

Nagyon örülünk ennek az eredménynek, mert a trenddel szemben mozogtunk általában és az ágazaton belül is. Különösen büszkék vagyunk rá azért is, mert látszik, hogy beértek azok a fejlesztések, amiket az elmúlt években elkezdtünk. Ezek egyrészt belső munkafolyamatban történő fejlesztések voltak, például a robotizáció alkalmazásáról, bizonyos fokú automatizálásról, másrészt pedig a belső struktúránknak az átalakításáról, ami magába foglalt szervezetfejlesztést is, ezért jóval hatékonyabbá is váltunk. Azaz nemcsak az árbevételünk növekedett, hanem a vállalat hatékonysága is javult.

A növekedés fontos eleme az is, hogy nemcsak a klasszikus nagyberuházásokra, a nagy megrendelők igényeinek kiszolgálására fókuszálunk, hanem úttörőként a kis- és középvállalkozásokat is célba vettük. Ez merész döntés volt, de valójában hitelminősítési szinten sem állnak olyan rosszul a kis- és középvállalkozások, mint ahogyan azt sokan gondolják.

Közel 200 új szerződést kötöttünk 2024-ben, megnyílt az út egy új piaci szegmens felé. Azt gondolom, hogy a magyar gazdaság motorját valójában a kkv-k adják, a dolgozók jelentős részét is a kkv-k foglalkoztatják Magyarországon, így az aggregált munkaerő-igényük is jelentős. Tavaly már elkezdődött a magyar gazdaság lassulása, ennek ellenére a kkv-k viszonylag jól tartották magukat, és folyamatosan növekvő rendelést biztosítottak számukra.

Milyen trendek érvényesültek az elmúlt időszakban a munkaerő-kölcsönzésben?

A megfigyeléseink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a nagyobb megrendelők körében fokozott óvatosság tapasztalható. Egyes beruházások elindítása elmaradt, vagy jelentős késedelmet szenvedett, különösen a gépjárműipar, az akkumulátoripar és az autóipar területén. Ezeknél a szektoroknál már tavaly egyértelmű jelei voltak annak, hogy a tervezett célkitűzések nem fognak megvalósulni. Ezzel szemben a turizmus szegmense viszonylag stabilan teljesített, míg a kereskedelem, a logisztika és a kiskereskedelem továbbra is folyamatosan biztosítják a rendelésállományt.

Összességében az mondható el, hogy a gazdaság szerkezete kettős, külön kell választani a nagyberuházásokhoz kapcsolódó igényeket és a kkv-szektort, másrészt pedig a gazdaság különböző szegmenseit. Mi általában a kékgalléros munkavállalók kölcsönzésével foglalkozunk, ott a vendégmunkások alkalmazása előtt egy úgynevezett gyorsított közvetítési eljárást is le kell folytatni, ami azt jelenti, hogy meg kell nézni, hogy az adott munkahelyre van-e magyar jelentkező. Ezeknél az év vége felé egyre több magyar jelentkező volt az állásokra, eleinte csak vidéken, klasszikusan Kelet- és Dél-Nyugat Magyarországon, később mindenhol. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy Budapesten is egészen jól feltölthetőek az állások magyar jelentkezőkkel. Tehát egyrészt kevesebb az elérhető szabad munkahely, másrészt újra megjelent egy puffer munkavállalói réteg.

Ez a piaci trend az, ami az egész szektort jellemzi, ám mi tavaly folyamatosan sikerült előrelépnünk és növekednünk.

A bérek hogyan alakultak 2024-ben?

Az év kezdetén dinamikus növekedést tapasztaltunk, azonban később ez a tendencia lelassult, és a bérek emelkedése is stagnálni kezdett.

A munkaerőpiac 2025-re várható alakulása számos tényezőtől függ, de a következő trendek figyelembevételével lehet némi előrejelzést készíteni. A technológiai fejlődés, az automatizáció és a digitalizáció folyamatos terjedése várhatóan átalakítja a munkaerőpiaci igényeket. A munkaerőkölcsönzés volumene valószínűleg növekedni fog, mivel a cégek egyre inkább rugalmas munkaerőre vágynak, amely lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz. A gazdasági bizonytalanságok és a munkaerőhiány miatt a munkaerőkölcsönző ügynökségek szerepe felértékelődik, mivel ők gyors megoldásokat kínálhatnak a munkaerőigények kielégítésére. Ezen kívül a munkavállalók is egyre inkább értékelik a rugalmas munkalehetőségeket, így a munkaerőkölcsönzés iránti kereslet növekedése a munkavállalói preferenciák változásával is összefügghet. A jövőben a munkaerőkölcsönzőknek alkalmazkodniuk kell a változó piaci környezethez, és új szolgáltatásokat kell kínálniuk, például a szakmai fejlődés támogatását vagy a digitális munkakörnyezethez való alkalmazkodást. Összességében a munkaerőpiac 2025-re valószínűleg dinamikusabbá és rugalmasabbá válik, ami a munkaerőkölcsönzés növekedését is magával hozhatja.

Ez egy rendkívül összetett téma, hiszen a teljesítményünk nem csupán a megrendelésektől függ, hanem a szabályozási keretek is jelentős hatással vannak rá. Jelenleg Magyarországon a legnagyobb kihívást a jogi szabályozás kiszámíthatatlansága jelenti. Ez a bizonytalanság súlyosan megnehezíti a vállalkozások tervezhetőségét, ami végső soron az egész gazdaságra és az üzleti kapcsolatokra is kihat.

Ami minket érint, az az, hogy december második felétől kezdődően a vendégmunkások közvetítése tilalom alá került, míg a kölcsönzés lehetősége drasztikusan csökkent és csupán két országra korlátozódik. Ezt az intézkedést később kiegészítették a Fülöp-szigeteki munkavállalók kölcsönzési lehetőségével, ami új megközelítést igényelt a helyzet kezelésére. Jelenleg úgy látjuk, hogy a tavaly elindított vendégmunkásainkkal sikeresen tudjuk kielégíteni a meglévő rendeléseinket. A Fülöp-szigetekkel kapcsolatban kiváló személyes és üzleti kapcsolatokat ápolunk, és bízunk benne, hogy a jövőben, amennyiben igény mutatkozik rá, képesek leszünk ezt a szükségletet Magyarországon is kielégíteni.

Magyarországon egyre inkább érezhető a gazdasági lassulás, a beruházások körüli bizonytalanságok növekednek, és több munkaerőkölcsönző is versenyez ugyanazokért a megrendelésekért, ami valószínűleg a profitmarginokra is kihat. Azonban én mégis látom a reményt az alagút végén. Úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzetet két fő tényező alakítja. Egyrészt a Trump-era politikai hatásai, amelyek arra ösztönözték Európát, hogy felébredjen, és jelentős tőkeáramlást indítson el, különösen a védelmi ipar terén. Másrészt pedig a német adósságfék eltörlése, amely várhatóan komoly impulzusokat ad majd a német gazdaságnak. Ez a fejlődés pedig előnyösen hathat a magyar gazdaságra is, hiszen a német gazdaság teljesítménye szoros kapcsolatban áll a miénkkel.

Nem tudom, hogy 2025-ben meg fog-e valósulni, de biztos vagyok benne, hogy 2026-ra már egyértelműen megtörténik.

Eddig a magyarországi piacról beszéltünk, de a Pensum kimondott célja az, hogy akvizíciókon keresztül is növekedjen. Mely országokban terveznek felvásárlásokat? Milyen vállalatméretben gondolkodnak?

Két fő irányba tervezünk elindulni ebben a vonatkozásban. Az egyik a már meglévő jelenlétünkre épít, vagyis a német és osztrák piacokra, ahol már felhalmoztunk tudást és tapasztalatot. Ezeken a területeken a megfelelő helyi vállalatok felvásárlásával gyorsabb növekedést tudunk elérni. A másik irány a még felfedezésre váró piacok felé vezet, mint például az Egyesült Királyság, ahol a belépés ígéretes lehetőségeket rejt. Emellett Románia és Horvátország is egyre vonzóbbá válik a régióban. Ezekben az országokban az akvizícióknak jelentős hozzáadott értéke van, hiszen nemcsak a cégvásárlásokkal bővíthetjük a portfóliónkat, hanem menedzsmenti tapasztalatot, piaci elérést és szaktudást is nyerhetünk. A legnagyobb értéket azzal biztosíthatjuk, hogy ezeket a cégeket integrálni tudjuk a már meglévő üzleti kapcsolatrendszerünkbe.

A következő időszakban a külföldi cégek arányának eltolódása a bevételek és profitok terén különböző tényezőktől függ. A globális gazdasági helyzet, a kereskedelmi politikák, valamint a technológiai fejlődés mind hatással lehetnek arra, hogy a külföldi vállalatok hogyan pozicionálják magukat a piacon. A növekvő verseny és a nemzetközi együttműködések révén várhatóan a külföldi cégek részesedése növekedhet, különösen azokban az iparágakban, ahol innováció és hatékonyság kulcsszerepet játszik. Ezen kívül a helyi piacokhoz való alkalmazkodás és a fenntarthatóság iránti növekvő kereslet szintén befolyásolhatja ezt az arányt.

A közeljövőben egyre inkább a nemzetközi jelenlét erősítésére összpontosítunk. Célunk, hogy a bevételeink között a külföldi források aránya belátható időn belül ismét elérje a fele-fele arányt. Középtávon pedig törekszünk arra, hogy a társaság bevételeinek túlnyomó része külföldről származzon. Figyelembe véve, hogy a nyugat-európai piacon gyakran kedvezőbb marzsokkal dolgozhatunk, úgy véjük, hogy ez a fejlődés a nyereségünkben is jelentkezni fog hasonló arányban.

Ha már az eredményről beszélünk, a befektetőket kiemelten érdekli az, hogy az eredménynek mekkora részét fizeti ki a vállalat osztalék formájában. Most 35 forint az osztalék, ez a jelenlegi részvényárfolyammal számolva közel 1,5%-os osztalékhozamot jelent. Mi ennek az osztaléknak, ennek az osztalékhozamnak az üzenete?

Valóban, ha a jelenlegi árfolyamot nézzük, a hozamunk másfél százalékra jön ki, de ez a szám radikálisan másképp fest, ha figyelembe vesszük, hogy valaki a részvény árának csupán negyedéért vásárolta meg azt. Az osztalék nem csupán egy szám a papíron; fontos üzenetet hordoz magában a befektetőink számára, hiszen azt jelzi, hogy a vállalatunk stabil, és folyamatosan képes profitot termelni. Sok növekedési sztori esetében a potenciális bővülés gyakran felülírja azt a kérdést, hogy a cég valóban profitábilis-e. Sőt, előfordul, hogy egy erőteljes növekedési történet mögött még nyereség sincs. Mi, a Pensumnál, különösen fontosnak tartjuk, hogy minden évben nyereséget termeljünk, miközben dinamikus növekedést is mutatunk. Az igazság az, hogy a növekedési pályánk végén, mint szolgáltató cég, valószínűleg elérjük azt a pontot, ahol a növekedési ütem kissé mérséklődik, de eközben egyre stabilabb és magasabb osztalékfizetési képességet alakítunk ki. Ez a kettősség, a növekedés és a stabil osztalék, a Pensum egyik legnagyobb értéke.

Hogyan értékelik a Pensum részvényárfolyamának fejlődését? Milyen üzenetet hordoznak a jelenlegi árfolyamszintek?

Úgy vélem, hogy a piac még nem reagált megfelelően az egyre kedvezőbb eredményeinkre. Tapasztalataim szerint sok esetben a befektetők nem az egyedi történetek alapján alakítanak véleményt, hanem az általános piaci hangulat határozza meg döntéseiket. Ha a befektetési környezet visszafogott, akkor még a legígéretesebb sztori sem kerül be az árfolyamokba, legalábbis nem azonnal. Reménykedem abban, hogy a piaci hangulat javulásával, és amikor a befektetők felfigyelnek az egyedi történetünkre, a piac önszabályozó mechanizmusain keresztül egy olyan emelkedett részvényárfolyam alakul ki, amely jobban tükrözi a cég valós értékét.

A Pensum részvények kereskedése továbbra is meglehetősen visszafogott, a likviditás szintje pedig továbbra is alacsonyan stagnál.

Valóban, jelenleg a részvényeink likviditása viszonylag alacsony, ami elsősorban a közkézhányadunk szűkös mértékének tudható be. Úgy tűnik, hogy azok a befektetők, akik eddig Pensum-részvényeket vásároltak, inkább a jövőbeli irányvonalunkra kíváncsiak, ezért nem kívánják értékesíteni a birtokolt részvényeiket. Érdemes megjegyezni, hogy eddig még nem hajtottunk végre klasszikus nyilvános részvénykibocsátást (IPO), így a tőzsdén forgalmazott részvények kizárólag az alapítók által értékesített darabokból állnak. Jelenleg a fókuszunk nem az eladásokon, hanem a forrásbevonáson van. Terveink szerint a közeljövőben tőkeemelést tervezünk, amely egyrészt a Pensum akvizíciós céljait fogja segíteni, másrészt pedig a befektetők bevonásával és a közkézhányad bővítésével hozzájárul a likviditás fokozásához.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk megírásához a magyar nyelvhez igazított Alrite online diktáló és videófeliratozó alkalmazás nyújtott hathatós segítséget.