Putyin véglegesen megfosztaná Ukrajnát ipari potenciáljának középpontjától, ezzel egy újabb vörös vonalat lépve át Volodimir Zelenszkij számára.

Sajtóforrások információi alapján a pénteki alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozón egy orosz béketerv vázlatos formában körvonalazódott. Ennek értelmében Oroszország hajlandó lenne visszaadni bizonyos, kisebb megszállt területeket, azonban Ukrajnának le kellene mondania a Donbászról. Ez a régió Ukrajna keleti részén található, és nemcsak gazdasági szempontból jelentős, hanem a legfontosabb védelmi vonal része is. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke hangsúlyozta, hogy az ország soha nem mond le a Donbászról, mivel annak elvesztése újabb orosz előrenyomulás lehetőségét teremtené meg.

A Reuters hírügynökség értesülései szerint pénteken Alaszkában zajló csúcstalálkozón Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy béketervet vázolt fel. Ennek értelmében Oroszország hajlandó lenne kisebb, megszállt területek átadására, míg Kijevnek jelentős keleti régiókról kellene lemondania, melyek elfoglalása Moszkva számára eddig nem sikerült.

Az orosz elnök legújabb javaslata szerint a tűzszünet lehetősége elvetésre kerülne, amíg nem születik egy átfogó megállapodás. A terv értelmében az ukrán erők visszavonulnának Donyeck és Luhanszk területeiről, cserébe pedig Oroszország vállalná, hogy stabilizálja a frontvonalakat Herszonban és Zaporizzsjában. Ukrajna azonban határozottan kijelentette, hogy nem áll szándékában visszavonulni a saját területeiről, amelyek kulcsfontosságú védelmi szerepet játszanak számára.

A kelet-ukrajnai Donbász, amelyet gyakran Ukrajna ipari központjaként emlegetnek, nem csupán a régió gazdasági jelentőségéről híres, hanem földrajzi elhelyezkedéséről is, amely a Donyecki-medencére utal. Ez a terület a Donyeck-fennsík és a Donyeck folyó mentén elhelyezkedő szénmezők otthona, és immár több mint egy évtizede a háborús konfliktusok epicentrumává vált. Oroszország hosszú ideje törekszik a régió birtoklására, amelynek területének körülbelül 88 százalékát jelenleg ellenőrzi: Luhanszk megye szinte teljes mértékben, míg Donyeck megyében a terület háromnegyedét uralja. Ukrajna csupán mintegy 6600 négyzetkilométernyi területet tud megtartani, főképp Donyeckben, ahol a Pokrovszk környékén továbbra is intenzív harcok zajlanak.

A Donbász gazdasági erejét a szénbányászat és a kohászat határozza meg, mivel a térség ad otthont Ukrajna legnagyobb szénkészleteinek. Katonai szempontból rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír, hiszen Donyeck környékén húzódik az ukrán védelem egyik legfontosabb vonala, amely az évek során egy komoly erődrendszerré fejlődött. A térség védelmi struktúráját mélyen kiépített zónák alkotják, beleértve bunkereket, tankelhárító árkokat, aknamezőket és ipari területeket, mindezek pedig a folyók, magaslatok és városi területek védelmét is segítik. A hírek szerint, ha az ukrán erők elveszítenék ezt a védelmi vonalat, a frontvonal mintegy 80 kilométerrel nyugat felé tolódna, ezzel Oroszország számára nyitva hagyva egy akadályok nélküli síkságot, amely közvetlenül vezetne Harkiv, Poltava és Dnyipro irányába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már többször visszautasította, hogy lemondjon a Donbászról. Kijelentette: Ukrajna "soha nem hagyja el a Donbászt", és figyelmeztetett: az orosz fél a területet egy újabb invázió kiindulópontjaként használhatná. Az orosz elnök béketervezete a beszámolók szerint a régió ügyén kívül azt is tartalmazza, hogy az orosz fél hajlandó lenne visszaadni kisebb megszállt területeket Szumi és Harkiv régióban, míg cserébe elvárná a Krím orosz fennhatóságának hivatalos elismerését, valamint az orosz elnök a szankciók - legalább részbeni - enyhítését is szorgalmazná.

A békejavaslat keretében Ukrajna kizárása a NATO-csatlakozásból felmerült, noha az orosz elnök már jelezte, hogy nyitott a biztonsági garanciák megvitatására. Donald Trump az európai vezetőknek egy "5. cikkely jellegű" biztosítékot említett, amely a NATO keretein kívül működhetne. A NATO 5. cikkelye a kollektív védelem alapelveit tartalmazza, amely kimondja, hogy ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, azt az összes tagállam elleni támadásnak kell tekinteni.

Oroszország emellett arra törekszik, hogy az orosz nyelv hivatalos státuszt kapjon Ukrajnában, és hogy az orosz ortodox egyház szabadon működhessen az ország területén. Kijev hatóságai azonban úgy vélik, hogy a Moszkvához köthető egyház nem csupán a háború támogatásával, hanem kémkedéssel is hozzájárul Oroszország céljaihoz, amit az egyház tagad. Ukrajna jogszabályban tiltotta be az orosz hátterű vallási szervezetek működését, de a tilalom végrehajtása még nem indult el.

Trump az alaszkai találkozó után elmondta, Vlagyimir Putyinnal terület cserékről és Ukrajnának szóló biztonsági garanciákról tárgyaltak, és "nagyrészt egyetértettek". Bár a találkozó nem hozott tűzszünetet, az amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy "elég közel vagyunk egy megállapodáshoz", jelezve, "Ukrajnának kell ebbe beleegyeznie", megjegyezve, hogy "talán azt mondják majd, hogy "nem"". Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Washingtonban tárgyal majd Trumppal a lehetséges rendezésről.

A találkozóról az Index folyamatosan frissített tudósítását itt találja, ahol minden fontos részletet nyomon követhet.