Retró galéria az új kenyér ünnepéről - régi hagyományok augusztus 20-án Az augusztus 20-i ünnep nem csupán az államalapítás emlékét idézi fel, hanem a magyar kultúra egyik legszebb hagyományát is életre kelti: az új kenyér ünnepét. E jeles alkalommal a f

Augusztus 20-án a tűzijáték mellett más hagyományok is életre kelnek. Egy különleges retró galériában fedezhetjük fel, hogyan zajlottak valaha a Szent István nap ünnepségei, és milyen szokások övezték ezt a jeles eseményt.

Az államalapítás ünnepe 1083-ban kapott új dátumot. Ebben az évben Szent László, elődje István király szentté avatása után tette át augusztus 20-ára az ünnepet. A magyar néphagyományban ebben az időszakban volt az aratás ünnepe is, hiszen ekkor fejeződött be a betakarítás.

A magyar néphagyományban augusztus hónapja különleges jelentőséggel bír, gyakran emlegetik "bőség havaként" vagy "új kenyér havaként". Ez a hónap az aratás lezárulásával egybeesik, és Szent István napján a frissen begyűjtött búzából először sütnek kenyeret. Ez a kenyér nem csupán étel, hanem az élet, a bőség és a családi összetartozás szimbóluma is. Megszentelték, majd közösen fogyasztották el, ezzel is kifejezve hálájukat a természet ajándékaiért. Az új kenyér sütése egyben az ünnepi időszak kezdetét is jelzi, amelyet aratóünnepi bálokkal ünnepeltek meg, színesítve ezzel a közösségi életet és erősítve a hagyományokat.

A régi korokban tehát másképpen ünnepeltük, mi magyarok az államalapítást. Az augusztus 20-ai programok között kiemelkedő volt a kenyérsütés.