És ekkor Orbán azzal a figyelmeztetéssel él, hogy megfogja a gázcsapot.

Összejött a nagy találkozó: Donald Trump és Vlagyimir Putyin személyesen ültek le, hogy az ukrán háborúról tárgyaljanak - az egyeztetésből épp csak Ukrajnát hagyták ki. Az egész világ kíváncsian várta, mi fog történni - aztán a nagy áttörés elmaradt, de összeveszés sem lett. Ahhoz képest, hogy 5-7 órás megbeszélésről volt szó, négy órával a kezdés után Putyin már úton volt hazafelé, mindkét elnök udvarias szép szavakat mondott a sajtótájékoztatón, csak épp azt nem árulta el egyikük sem, miben sikerült előrelépni és miben nem. A következő lépésként Trump hétfőn Volodimir Zelenszkijjel tárgyal majd, és azt is világossá tette: nem hisz a tűzszünetben, békemegállapodást vár el a felektől.
A találkozóra Orbán Viktor is készült, és egy merész kijelentéssel próbálta megerősíteni Magyarország pozícióját. Azt állította, hogy ha akarnánk, egy nap alatt képesek lennénk Ukrajna összeomlását előidézni a gázszállítás leállításával, de szerinte ez nem áll érdekünkben. Megvizsgáltuk, mennyire állja meg a helyét ez a fenyegetés: a villamos energiában Magyarország részesedése jelentős, hiszen Ukrajna energiaellátásának 42 százalékát mi biztosítjuk, és a téli időszakban különösen érezhető lenne az áramhiány. A gázszállítás esetében azonban Magyarország szerepe fontos, de nem létfontosságú.
Megérkezett a kormány új rendelete, amely lehetővé teszi, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítsák azokat a jelentős lakótelepeket, melyek az Otthon Start program keretein belül épülnek. A kormány elmondása szerint öt év alatt akár 50 ezer új lakás is megvalósulhat, ám ez a projekt sem mentes a kockázatoktól. A választásokig csupán a kereslet robbanásszerű növekedését és az ingatlanárak emelkedését tapasztalhatjuk, míg a valódi kínálati változásra 2027-2028 környékén lehet számítani. Ahogy közeledik szeptember 1-je, a 3 százalékos lakáshitel program elindulásának időpontja, egyre több részlet kerül napvilágra. Ebből világossá válik, hogy a kormány nem csupán választási ígéretek sorozataként kezeli ezt a lépést, hanem célja, hogy támogassa a NER-közeli építőipari vállalkozásokat is.
A lakások energetikai korszerűsítésének elindulása jelentős áttörést hozhat, hiszen a tervek szerint lehetővé válik, hogy akár ingyenesen szigetelhessük vagy modernizálhassuk fűtésrendszereinket. Ám sajnálatos módon, mire a kapcsolódó jogszabály életbe lépett, a lehetőségekhez csupán a bennfentesek férhettek hozzá, így a több százmilliárd forintos üzletág zöme elkerülte a nagyközönséget.
A Magyarországra vonzott filmforgatások támogatása egyre nehezebb feladattá válik az állam számára. Ennek következményeként a külföldi produkciók itteni munkálatait visszafogták, és a szakmabeliek szerint körülbelül 100-130 milliárd forintnyi forrás rekedt itt.
A kormánynak természetesen szüksége van bevételekre, így az inflációval összefüggő adóemelés különösen kedvező alkalmat kínál. A helyzet viszont meglehetősen bonyolulttá vált, hiszen jövő januárban a vártnál is jelentősebb adóemelésre lehet számítani. A tervezett emelés mértékét nem a megszokott havi átlagok alapján, hanem a júliusi inflációs adatok figyelembevételével fogják meghatározni. Ez pedig váratlanul magas számokat eredményezett, főként azért, mert amikor a gázfogyasztás megugrik, a változatlan árak mellett is úgy tűnhet, mintha a költségek emelkedtek volna. Ráadásul a júliusi gázfogyasztás adatai még nem érkeztek meg a Központi Statisztikai Hivatalhoz, így a számítások a májusi adatokra támaszkodtak.
A hét képe: egy leégett busz Budapesten, ahol csupán két nap leforgása alatt három jármű osztotta meg ezt a drámai sorsot. A fővárosi vezetés azonnali vizsgálatot indított, és felszólította a kormányt, hogy engedélyezze a buszflotta cseréjét, hogy elkerülhessék a hasonló eseteket a jövőben.
Tordai Bence, az ellenzéki politikai színtér képviselője, hivatalos panaszt terjesztett elő az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához Paks II. projekt kapcsán. A HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy véleménye szerint a 2017-ben kiadott uniós jóváhagyást sürgősen vissza kellene vonni.
A brüsszeli testület már korábban zöld utat adott a paksi projekteknek, míg Franciaországban az állami tulajdonú EdF éppen egy új erőművek építéséhez szükséges állami támogatásban részesül. Tordai véleménye szerint a magyar helyzet különbözik attól, hogy az EU itt arra törekszik, hogy csökkentse az orosz energiától való függőséget. Emellett megjegyzi, hogy a piacon nem tapasztalható zavar, ami indokolná az uniós állami támogatások jóváhagyását.
Aláírta Donald Trump a kriptopiac szabályozásáról szóló új törvényt, amelyet kétpárti támogatással szavaztak meg a képviselők - nem csoda, a tavalyi választás céges kampánytámogatásainak majdnem a felét a kriptocégek adták össze. Az új szabály szerint az USA-ban csak az bocsáthat ki stablecoint, aki erre engedélyt kap, miután bizonyította, hogy van fedezet mögötte.
Ez azt jelenti, hogy a szürkezóna jelentősen csökkenni fog, így a stabil árfolyamú digitális valuták könnyebben elnyerhetik a közönség bizalmát mint alternatív fizetőeszközök. Bár valószínűtlen, hogy a tömegek hamarosan kriptovalutával kezdjenek el vásárolni, a pénzügyi rendszer mögött fokozatosan növekvő tendenciát mutathat a digitális valuták alkalmazása. Ez hosszú távon jelentős átalakulásokat idézhet elő.
Már csak néhány hónap választ el minket attól, hogy Magyarország népessége 9,5 millió fő alá csökkenjen. A kormány eddig különböző intézkedésekkel próbálta növelni a születésszámot, azonban ezek az erőfeszítések sajnos nem hozták meg a várt eredményeket. Ezzel párhuzamosan viszont figyelmen kívül hagynak egy súlyos problémát: az elmúlt évek és évtizedek során olyan alacsony számú gyermek született, hogy még a hirtelen megnövekedett születési arány sem lenne elegendő a demográfiai válság megoldására.
A 2023-2025-ös születésszámok alapján már most látható, hogy néhány év múlva az iskoláknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük, mivel a gyereklétszám drasztikusan csökkenni fog. A következő négy-öt esztendőben a nyugdíjkorhatárt elérők számának növekedése sokkal magasabb lesz, mint a felnőttkorba lépő fiataloké, ami tovább súlyosbítja a munkaerőpiacon tapasztalható problémákat. A 2030-as években évente 40-80 ezerrel csökkenhet a munkaképes korú lakosság száma, és függetlenül attól, hogy ki áll a kormányrudaknál, ez komoly feladatokat fog róni a vezetésre.
Látványosan visszafogta a költekezést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2023/2024-ben, de így is százmilliós megbízások landoltak NER-közeli cégeknél. A szerződéslistát, amelyből ez kiderül, a kar sokáig nem volt hajlandó kiadni a HVG-nek, egy per után tette csak meg ezt.
Közben jogi eljárás vette kezdetét a végrehajtók ellen. A helyzet különösen súlyos, mivel nem hajlandók kifizetni egy kétmilliárd forintos tartozást, még a jogerős bírósági döntés ellenére sem. Az MBVK egyébként éppen azzal a céggel vívja a jogi csatát, amelyikkel a legnagyobb volumenű szerződését kötötte: a 2017-es szoftverfejlesztési megbízás értéke 3,427 milliárd forintot tett ki. A legfontosabb kérdés most az, hogy lesz-e olyan végrehajtó, aki hajlandó elvégezni a feladatot a kar ellen.