Súlyos helyzet: a magyar költségvetés gigantikus hiányt mutat. Van még esély a helyreállításra? - Pénzcentrum

A központi költségvetés szeptember hónap végén 303 milliárd forintos hiánnyal zárult, ezzel ez a szám minden idők második legmagasabb szeptemberi deficitjének számít. Az eddigi éves kumulált hiány így már 3328 milliárd forintra nőtt, ami az eredeti éves tervek 80%-át jelenti – tájékoztatott a Portfolio.

A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb gyorstájékoztatója alapján a szeptemberi deficit 303,2 milliárd forintra rúgott, ami jelentős romlást tükröz a tavalyi év azonos időszakában tapasztalt 234,2 milliárd forintos többlethez viszonyítva. A tárca közleménye szerint a különbség főként a közüzemi szolgáltatások támogatásának megnövekedett kifizetéseiből ered, különösképpen a lakossági energia-rezsivédelmi szolgáltatások szokatlan ütemű kifizetése miatt, amely eltér a tavalyi évtől.

A szeptember végére elérhető 3328 milliárd forintos kumulált hiány az eredetileg tervezett éves pénzforgalmi hiány 80%-át képviseli. A kormány idén 4774 milliárd forintra növelte az éves hiánykeretet, és ezzel összevetve a deficit az első háromnegyed évben 69%-os teljesítést mutat. A minisztérium ezt a számot az időarányos 75%-nál kedvezőbbnek ítéli meg.

A szeptemberi statisztikák tükrében a költségvetés 12 havi gördülő hiánya drámaian megemelkedett, elérve a 4801 milliárd forintos szintet. Ez a szám 2024 március óta a legmagasabb, ami aggodalomra ad okot. Szakértők és friss kormányzati előrejelzések alapján valószínű, hogy a kormány nem lesz képes teljesíteni az eredetileg kitűzött 3,7%-os GDP-arányos hiánycélt, helyette a tényleges deficit közelíthet a 4,5%-os mértékhez.

A minisztérium közlése szerint a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,1%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adóknál 9%-os növekedés mutatkozott. A költségvetés szeptember végéig 3101,4 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 489,8 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki értéknél, amit az eltérő lejáratok és az államadósság megváltozott szerkezete okoz.