Svédország is megerősíti katonai jelenlétét, és hadihajókat vezényel a NATO tengeri őrjárataihoz, reagálva a Balti-tengeren történt szabotázsakciókra.
Ulf Kristersson miniszterelnök a legutóbbi biztonsági konferencián kijelentette, hogy Svédország jelenleg nem áll háborúban, de a béke állapota is hiányzik. Stockholm három hadihajóval erősíti meg a NATO balti-tengeri járőrszolgálatát, jelezve ezzel elkötelezettségét a térség biztonsága iránt.
Két nappal azután, hogy három észt haditengerészeti hajó beállt a NATO-országok Balti-tengeri járőrflottájába, az elmúlt hónapokban tapasztalt szabotázsakciók miatt, Svédország is bejelentette, hogy hasonló intézkedéseket foganatosít.
A svéd kormányfő közölte, hogy akár három hadihajóval is hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez, hogy növelje a szövetség jelenlétét a Balti-tengeren, és igyekszik jobban kivédeni a víz alatti infrastruktúra elleni szabotázst.
A svéd hadsereg egy ASC 890 megfigyelő repülőgépet is bevet az akció során, ahogyan azt Stockholm hivatalosan bejelentette. Emellett az ország parti őrsége négy hajóval támogatja a Balti-tenger monitorozását, míg további hét hajó áll készen a bevetésre.
A kormány hivatalos álláspontja szerint ez az első eset, hogy Svédország a tavaly márciusban történt NATO-csatlakozása óta fegyveres erőkkel támogatja a szövetség védelmi és elrettentési tevékenységeit. Az északi ország Finnországgal karöltve lépett be a szövetségbe, reagálva az ukrajnai orosz agresszióra.
A döntésre azért került sor, mert a balti-tengeri incidensek sorozata fokozta az aggodalmakat a térségben zajló esetleges orosz tevékenységekkel kapcsolatban.
December végén Mark Rutte, a NATO főtitkára, fontos bejelentést tett: a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a Balti-tengeren. Az intézkedés hátterében az áll, hogy december 25-én súlyosan megrongálták az Estlink-2 áramkábelt, amely a Finnország és Észtország közötti kommunikáció alapját képezi. Érdemes megjegyezni, hogy mindez egy hónappal azelőtt történt, hogy két másik tenger alatti adatkábel is megsérült, ami aggodalomra ad okot a régió stabilitása szempontjából.
A gyanú, noha konkrét bizonyítékok nélkül, mégis Oroszország irányába mutatott, ám a Kreml határozottan cáfolta, hogy bármilyen köze lenne az európaiak ezreinek áramellátására és kommunikációs rendszerére gyakorolt károkozásához.
Mindkét ország tisztviselői az Eagle S nevű, Oroszországhoz kötődő olajszállító hajót gyanúsították szabotázzsal, amely a Cook-szigetek lobogója alatt hajózik, de a finn vámhatóságok és az EU tisztviselői szerint a nemzetközi szankciókkal szembeszegülve Oroszország olaj- és gázszállító tartályhajó-árnyékflottájához tartoznak.
A finn rendőrség december végén lefoglalta a hajót, visszavitte a kikötőbe, január elejére pedig a 24 fős legénység minden tagját letartóztatták.
A Balti-tengeren 2022 óta tapasztalható tenger alatti kábeleket és gázvezetékeket érintő események miatt a régió országai riadókészültségbe helyezték magukat. Novemberben két adatkábelt vágtak át: az egyik a Finnország és Németország, míg a másik Litvánia és Svédország közötti kapcsolatot érintette.
Az Északi Áramlat gázvezetékek, amelyek korábban Oroszországból Németországba irányították a földgázt, 2022 szeptemberében súlyos víz alatti robbanások következtében károsodtak. A hatóságok megítélése szerint szabotázs történt, ezért nyomozást indítottak az ügy körülményeinek feltárására.
A NATO a közelmúltban, az Északi Áramlat vezetékének megrongálódása után jelentősen megerősítette a járőrözést a tenger alatti infrastruktúrák környékén.
