Nagy Gábor naponta százával gyűjtötte a szenvedélyes, szívből jövő leveleket, melyeket szerelmesek írtak neki.

Nemcsak a testet viseli meg, hanem a lelket is - Sok nő mégis elhallgatja ezt a témát (x)

Nagy Gábor, a fiatal tehetség, mindössze 22 évesen, harmadéves főiskolásként lépett a reflektorfénybe, amikor eljátszotta Fabricius Antal ikonikus szerepét A fekete város című filmben. Azonnal az ország szívébe lopta magát, és azóta számos fő- és mellékszerepben brillírozott. Még 75 éves korában, hosszú és sikeres pályafutásának csúcsaként végre megkapta a Jászai Mari-díjat. A mai napig megőrizte sármos megjelenését, és május 25-én ünnepli 76. születésnapját, mint a "ősz Fabricius Antal", akinek karrierje és személyisége inspirációt nyújt sokak számára.

Nagy Gábor különleges ars poeticája mélyen gyökerezik a világ iránti érzékenységében, amelyben így fogalmaz: "Ebben az önző és érzéketlen világban is igyekszem megtalálni a boldogságot..." Szavai nem csupán üres frázisok, hiszen ha éppen nem kapott fontos szerepet, a tenisz és a lovaglás örömeit kereste. Számos aukción részt vett, ahol rézkarcokat és különleges műalkotásokat szerzett be. Művészetek iránti szenvedélyét édesapjától örökölte, aki grafikus lévén bélyegek és bankjegyek tervezésével foglalkozott, és a régi magyar forint bankjegyek egyik metszőjeként vált ismertté. 1972. január 1-jén, egy szombat estén azonban egy új identitás is megszületett: az ország Fabricus Antalként ismerte meg őt.

- Emlékszem a napra, amikor Zsurzs Éva, ez a csodálatos rendező fel- és elhívott, majd a találkozásunkkor rám ragasztatott egy bajuszt, megnézett jobbról-balról, s azt mondta: tiéd a szerep! Azóta sem tudom, ki vagy kik lehettek a vetélytársaim Fabricius Antal szerepére. Harmadéves főiskolás voltam, már játszottam a Víg színpadán a korszak legjobb színészeivel, s talán fel sem fogtam, micsoda ajándék ez a szerep a sorstól. Itt van előttem, ahogy Bessenyei Ferenccel először kezet fogok, és ez a színészóriás szigorú, metsző tekintettel néz rám. Mintha csak tesztelt volna, hogy állom-e a sarat. De onnantól kezdve megadatott, hogy épp vele együtt taxizhattam a forgatási helyszínekre, a filmgyárba vagy Lőcsére. Igazi, családias légkör fogadott, és senki sem éreztette velem, hogy én egy ismeretlen, zöldfülű színésznövendék vagyok. A gyönyörű Venczel Verával pillanatok alatt baráti kapcsolatba kerültünk és segítettük egymást. Amikor először felismertek a buszon, és összesúgtak a hátam mögött, még zavarban voltam. Aztán kezdtem megszokni, hogy százával kapom a szerelmes leveleket, és olyan hölgy is akadt közöttük, aki öngyilkossággal fenyegetett, ha nem vacsorázom vele. Csodálatos időszak volt, egy életpálya tökéletes kezdése...

Nagy Gábor itt elhallgatott, s mintha valóban repültünk volna vissza az időben. A fekete várost azóta számtalanszor műsorra tűzték, a Duna tévén a napokban is láthatták azt a különleges filmsorozatot, amely a korabeli kritika szerint Pieter Brueghel festményeire emlékeztető színpompájával nyűgözte le a közönséget. A legenda szerint egy lánykollégium 68 növendéke a sorozat utolsó része előtt levélben fordult Nagy Gáborhoz, hogy kímélje meg a Görgey Pált alakító Bessenyei Ferenc életét. Valóban tökéletes kezdés egy ilyen főszerep, majd az ifjú Nagy Gábor megkapta Bob herceg, később Csínom Palkó szerepét is. Aztán valamiért mintha elfeledkeztek volna róla.

- Akadtak az életemben csendes pillanatok, igaz, nem mindig akkor, amikor azt kívántam volna. A csend csak akkor értékes, ha a megfelelő időben érkezik. Talán nem jártam be azt az utat, ami a szívemben rejlett, de így is büszkén tekintek vissza a múltra. Amikor néhány hónappal ezelőtt megkaptam a Jászai Mari-díjat, sokan érdeklődtek, hogyan éltem meg azt, hogy évtizedeket kellett várnom erre a pillanatra. Őszintén szólva, az évek során néha keserűség töltött el, de a második feleségem mindig bátorított, emlékeztetve arra, hogy gyönyörű szerepeket játszhattam, és a közönség szeretete mindennél többet ér. És valóban, igaza volt. Ötven év elteltével is rendszeresen hívnak közönségtalálkozókra, ma is játszom a Turay Ida Színházban, ahol örökös taggá választottak. Igaz, már csak havi négy-öt előadást vállalok. A tenisz - sajnos - már nem az igazi egy régi sérülés miatt, és 76 évesen lóra sem ülök fel. Az első és második házasságomból egy-egy lányom született. Az idősebbik Németországban él, őt ritkán látom, ahogyan a két unokámat is. A fiatalabbik, Júlia viszont most diplomázott a SZFE-n gyártásvezető szakon. Ő állt mellettem és büszkén ölelt át, amikor az idős édesapja átvette a Jászai Mari-díjat - zárta szavait Nagy Gábor, aki májustól októberig a Balaton partján tölti idejét és gyűjti az élményeket.