Szja-kedvezmény és gyerektámogatás: Mennyit hozhat számodra a jövő év?

2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.
A közeljövőben két jelentős változás várható a családok adózási rendszerében. Az első lényeges módosítás, hogy a gyerekek után járó szja-kedvezmény duplájára nő, méghozzá két lépcsőben. A második fontos hír, hogy bizonyos anyák számára szja-mentesség válik elérhetővé. Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a két intézkedés hatása kioltja egymást, valójában a kedvezmények egyidejűleg is kihasználhatók, különösen azokban a családokban, ahol két kereső is van.
Az új adószabályok különösen kedvezően érintenek háromgyermekes családokat, hiszen a levonható adó mértéke 99 ezer forintról egészen 198 ezer forintra emelkedik. Ez a változás nemcsak az édesanyák számára biztosít adómentességet, hanem az édesapák adóterheit is jelentősen mérsékli. Érdemes alaposan átgondolni a főbb hatásokat, amelyek a következőképpen érinthetik egy háromgyermekes, kétkeresős család pénzügyeit:
A Nemzetgazdasági Minisztérium becslései alapján a háromgyermekes anyák szja-mentessége körülbelül 200-250 ezer nőt érinthet. Ez az adóintézkedés hozzávetőlegesen 200 milliárd forintnyi terhet ró a költségvetésre.
Az szja-mentesség októberben lép életbe, míg az adókedvezmény duplázása két szakaszban valósul meg, kezdve a jövő év elejétől. Annak érdekében, hogy könnyebb legyen átlátni a helyzetet, kiszámoltuk, milyen havi nettó jövedelemre számíthatnak a családok 2026 januárjától, figyelembe véve a két kereső havi bruttó jövedelmét.
A táblázatban három élethelyzetet kiemeltünk:
Érdemes megvizsgálni, hogy a teljes adókulcs, vagyis a bruttó bér hány százaléka kerül levonásra, hogyan jelenik meg a táblázatban.
A fenti táblázatban több érdekességet is találhatunk. Egyrészt látható, hogy a háromgyerekesek adóterhelése még akkor is alacsony lesz, ha mindkét kereső a mediánbér duplája felett keres (18% alatti, miközben egy gyerektelen adózó terhelése 15%+18,5%=33,5%). Másrészt az is megállapítható, hogy az adórendszernek a jövedelemskála széles szakaszán nincs nivellációs hatása, hiszen a nagyon szegény és a közepes jövedelmű családok is a teljes bruttó fizetésüket vihetik haza. Ez természetesen egyenesen következik a hazai családtámogatás adóközpontúságából: az adótehernél nagyobb könnyítést a nagyon szegény családok sem érhetnek el.
A táblázatban két narancssárga cella található, amelyek a nulla százalékos adóterhelés két szélső értékét tükrözik. Az egyik esetben az apa a medián bér körüli összeget keres, míg az anya a gyereknevelésre fókuszál. A másik szituációban az apa nem rendelkezik jövedelemmel, viszont az anya kiemelkedően jól, 1 millió forint felett keres. Ez azt jelenti, hogy két, jövedelmi szempontból teljesen eltérő család adózási helyzete azonos, mivel ha az anya az egyedüli kereső, akkor még havi bruttó 1 millió forint feletti jövedelme esetén sem kell adót fizetnie. Ennek oka, hogy az szja-mentesség mellett a gyerekek után járó 198 ezer forint adókedvezményt is igénybe veheti a tb-járulékból. Tehát az első esetben az anya adómentessége nem érvényesül, míg a második esetben mindkét családtámogatást kihasználhatják.
Érdekes megfigyelni, hogy bizonyos élethelyzetekben pénzügyi szempontból kifejezetten előnyös lehet, ha az apa otthon marad, míg az édesanya vállalja a munkát.
Végezetül szeretnénk bemutatni, hogy a jelenlegi helyzethez képest milyen mértékben növekedhet a jövedelmük a háromgyerekes családoknak. Érdemes hangsúlyozni, hogy a jövedelemnövekedés három fázisban valósul meg. Első lépésként az év közepétől 50%-kal emelkedik a gyermekek után járó adókedvezmény, ezt követi októbertől az anyák szja-mentessége, majd 2026 elejétől teljesedik ki az adókedvezmény. Az egyszerűség kedvéért most ezeket a lépéseket figyelmen kívül hagyjuk, és kizárólag a végső, 10 hónap múlva várható hatásokat fogjuk szemléltetni.
Nem meglepő, hogy azok, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, kedvezőbb helyzetben vannak az adókedvezmények kihasználásakor. Ennek következtében a jómódúak nominálisan, forintban kifejezve jelentősebb jövedelemnövekedést élvezhetnek. A szegényebb háztartások havi 100-150 ezer forinttal gazdálkodhatnak többet, míg a tehetősebbek esetében ez az összeg akár 300 ezer forintot is elérhet. Ha arányosan, százalékban nézzük, érdekes képet kapunk: ahol az édesanya jól keres, ott akár 25-30%-os jövedelemnövekedés is megvalósulhat a család számára, míg gyermeket nevelő háztartásokban ez inkább 10-15%-ra rúghat. Ebből világosan látszik, hogy a nők szja-mentessége jelentős ösztönző erőként hathat az anyák munkavállalására.
Cikkünk keretein belül a közeljövőben a kétgyermekes családok számára is bemutatjuk a számításainkat.