A jövőre vonatkozó időjárás-előrejelzések egyre sötétebb képet festenek Magyarország számára. A szakértők aggasztó változásokat jeleznek előre, amelyek komoly hatással lehetnek a környezetünkre és az életmódunkra.

Az elmúlt ötven év során Magyarországon egyre kifejezettebbé vált a napi hőingás, különösen áprilisban és a nyári hónapokban, amit a melegebb nappalok okoznak. A klímamodellek előrejelzése szerint a következő évtizedekben nem várható jelentős változás ezen a téren, mivel a nappali maximumok és az éjszakai minimumok emelkedése párhuzamosan zajlik. Az ELTE kutatói által készített elemzés a Másfélfok weboldalon azonban arra figyelmeztet, hogy a jövőbeli minimumhőmérséklet-emelkedés következtében a nyári forró nappalokat követően egyre gyakoribbá válhatnak a trópusi éjszakák. Ezek a jelenségek pedig komoly hatással lehetnek az emberek éjszakai pihenésére, amely kulcsfontosságú az egészség szempontjából.

A napi hőingás egy olyan meterológiai érték, amely a nappali maximum- és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja meg. A kutatók szerint Magyarországon a hőingás változásának jellegzetes évi menete van; a hosszabb nappalok és az alacsonyabb felhőborítottság kedveznek a nappali felmelegedésnek, ezért általában nyáron tapasztalhatóak magasabb hőingás értékek (11-13 Celsius-fok). A Másfélfok tanulmánya szerint

A 1971 és 2024 közötti időszakban a legnagyobb napi hőingás augusztus hónapra tehető, amely elérte a 12,9 Celsius-fokot. Érdekesség, hogy július is csak néhány tizedfokkal maradt el ettől az országos, területi átlagok alapján.

A kutatók a napi hőingás múltbeli változásait úgy elemezték, hogy az 1971-1990 és a 2005-2024 közötti időszakokat hasonlították össze április és szeptember között. E hónapok során figyelhető meg a legmagasabb hőingás országos szinten. Az elemzés eredményei azt mutatták, hogy az áprilisi hónapban tapasztalták a legszembetűnőbb emelkedést az elemzett időszakokban. Ekkor az ország középső és északnyugati részein a napi hőingás változása meghaladta az 1,5 Celsius-fokot. A nyári hónapokra összpontosítva kiderült, hogy Délkelet-Magyarország mutatja a legjelentősebb növekedést a napi hőingás terén.

A hőingás jelensége szoros kapcsolatban áll a maximum- és minimumhőmérséklet változásaival. Amikor a maximális hőmérséklet emelkedik, a napi hőingás is tendenciájában felfelé ível, míg a minimum hőmérséklet növekedése esetén a hőingás csökkenést mutat. Az eddig gyűjtött adatok tükrében április hónapban a maximumhőmérséklet jelentős emelkedése járult hozzá a napi hőingás növekedéséhez: az 1971-1990 közötti időszakban a 21 Celsius-fok feletti hőmérsékletek ritkábban jelentkeztek, azonban az elmúlt két évtizedben ezek előfordulásának gyakorisága szinte megduplázódott. Júniusra is jellemző, hogy mindkét hőmérsékleti mutató jelentős emelkedést mutatott:

A 2005 és 2024 közötti időszakban a korábban ritka 30 °C-ot meghaladó maximumhőmérsékletek, valamint a 17 °C-nál magasabb minimumhőmérsékletek jelentős növekedést mutattak.

A kutatók által megvizsgált, jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk átlaga szerint szcenáriótól függetlenül a napi hőingás alig (kevesebb mint 0,5 Celsius-fok) fog változni hazánkban az elkövetkezendő évtizedekben. Ennek oka, hogy a felmelegedés következtében a maximum- és a minimumhőmérséklet várható emelkedése nagyon hasonlóan alakul, azaz a két érték közötti különbség nem változik majd számottevően.

A szakemberek háromféle forgatókönyv függvényében vizsgálták a jövőre vonatkozó előrejelzéseket.

Az ábrán egyértelműen kirajzolódik, hogy a közeljövőben az alkalmazott szcenáriók szerepe jelentősen csökkenni fog. A regionális klímamodell-szimulációk átlagos eredményei alapján mindhárom lehetséges forgatókönyv esetén 0,75-1 Celsius-fok közötti hőmérséklet-változások várhatóak az ország jelentős részén. Érdemes azonban kiemelni, hogy a kibocsátáscsökkentést figyelmen kívül hagyó forgatókönyv esetén az ország keleti területein akár már a század közepére is meghaladhatja az 1 Celsius-fokot a maximális hőmérséklet emelkedése.

A 21. század végére vonatkozó előrejelzések között már most is éles eltérések figyelhetők meg a különböző jövőképek között. Amennyiben az emberi társadalom azonnali lépéseket tenne a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, a maximális hőmérsékleti értékek szinte változatlanok maradnának. Ezzel szemben a kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyveket figyelembe vevő klímamodellek szimulációi azonban...

kb. 4 Celsius-fokkal magasabb átlagos maximumhőmérsékleti értékeket jósolnak a 2081-2100 közötti időszakra.

A minimumhőmérséklet vonatkozásában is hasonló trendek figyelhetők meg a szimulációk során; ez az érték is folyamatosan emelkedik, feltéve, hogy a kibocsátás a jövőben nem csökken. A kutatások azt mutatják, hogy bár a hőmérséklet-ingadozás a jövőben nem várhatóan jelentős mértékben változik, az adatok alapján mégis fontos megfigyeléseket tehetünk.

A minimumhőmérséklet emelkedése következtében Magyarországon várhatóan nőni fog a "trópusi éjszakák" előfordulásának száma, vagyis azok az éjszakák, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá.

A megfelelő éjszakai pihenés elengedhetetlen az emberi szervezet optimális működéséhez, hiszen ez a regeneráció és feltöltődés időszaka, amely számos fiziológiai folyamatot befolyásolhat.