Tárnok Balázs: A magyar uniós elnökség alatt nehéz körülmények között kiemelkedő eredményeket ért el | ma7.sk
Mennyire lehet sikeresnek minősíteni a december végén lezárult magyar uniós elnökséget, és milyen konkrét eredményekkel büszkélkedhet? E kérdésekre kerestük a választ Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója segítségével.
A magyar elnökség különleges körülmények között indult: az intézményi ciklusváltás mellett a tengerentúlon zajló elnökválasztás is meghatározta a politikai légkört. E kihívásokkal teli időszakban a magyar kormány minden tőle telhetőt megtett, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az uniós elnökségből. Ha a féléves időszak eredményességét mérlegeljük, három fő aspektusra érdemes fókuszálnunk.
- hangsúlyozta Tárnok Balázs.
A szakértő hangsúlyozta, hogy "az uniós elnökség legfőbb célja a tisztességes és pártatlan közvetítő szerep betöltése, amely elősegíti a megállapodások létrejöttét." Az elmúlt hat hónapban a magyar uniós elnökség alatt több mint ezer munkacsoport-ülés, ötven nagyköveti tanácskozás, harminc hivatalos és tizenhárom informális tanácsülés zajlott Brüsszelben, Luxemburgban és Budapesten. Magyarország vállalta az ülések megszervezését, a napirend kidolgozását, és mindent megtett annak érdekében, hogy az uniós tagállamok között konszenzus alakuljon ki.
Tárnok kiemelte, hogy "a magyar miniszterelnök békemisszióját követő hetekben a miniszteri szintű egyeztetéseken néhány tagállam alacsonyabb rangú képviselőkkel volt jelen. Utólag nehéz megmondani, hogy több politikai döntés születhetett volna-e, ha a tanácskozásokon a hiányzó tárcavezetők is részt vettek volna."
A szakértő hangsúlyozta, hogy "a magyar uniós elnökség legfontosabb eredménye a Budapesti nyilatkozat, amely az Európai Unió versenyképességének növelésére összpontosít." Ennek a nyilatkozatnak különösen fontos szerepe van, mivel az elkövetkező félévben az EU versenyképessége kiemelt figyelmet kapott az uniós napirendben, részben a magyar elnökségtől függetlenül is. A Draghi-jelentés elkészítése révén ez a téma rendkívül magas szintre emelkedett az uniós diskurzusban.
Tárnok hangsúlyozta, hogy "a féléves magyar elnökség egyik legfontosabb eredménye a román és bolgár schengeni csatlakozásának sikeres tárgyalása." Az utóbbi évek során többször is csődöt mondott ez a projekt, de a magyar közvetítés révén létrejött megállapodás mögött az a siker áll, hogy sikerült meggyőzni a kételkedő tagállamokat arról, hogy Románia és Bulgária készen áll a schengeni csatlakozásra, különösen az illegális migrációval kapcsolatos fellépés szempontjából. Ez egyértelműen jelzi, hogy "a magyar elnökség mögött komoly támogatói munka folyt, amely lehetővé tette a hatékony közvetítést" - emelte ki a szakértő.
Tárnok Balázs kiemelte, hogy a kérdés napirenden tartása, hasonlóan Románia schengeni csatlakozásához, lehetőséget adott a magyar kormánynak arra, hogy érvényesítse sajátos nemzeti érdekeit az uniós elnökség keretein belül.
