Európa titkos eszközöket vethet be Trump ellen, célba véve Amerika gyenge pontját.
Donald Trump amerikai elnök valóságos gazdasági világháborút indított, és most Európa is fegyverkezik régi szövetségese ellen. Az uniós döntéshozók ott támadhatnak vissza, ahol Amerikának az egyik legjobban fáj: az amerikai technológiai óriásokat vegzálhatják gigabírságokkal. Bár bírságokat nem vámok elleni büntetésnek találták ki, hanem a tisztességes piaci feltételek elérésére, könnyen a globális politikai nyomásgyakorlás egyik fontos eszközévé válhatnak.
Április 2-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy jelentős vámokat vezet be az Európai Unióból származó autókra és ipari termékekre. Az EU számára két fő aggály merülhet fel e lépés kapcsán:
Az Európai Unió válaszul Trump vámdömpingjére saját ellenvámokat terjesztett elő. Az Európai Bizottság javaslatában 25%-os vámemelést javasolt számos amerikai termékre, például szójababra, diófélékre és kolbászokra. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy más lehetséges termékek, mint a bourbon whiskey, eltávolításra kerültek a javasolt listáról egy Reuters által megtekintett dokumentum alapján.
A tisztviselők jelezték, készek tárgyalni egy "nulla a nulláért" megállapodásról Trump kormányzatával.
Előbb vagy utóbb elérkezik az idő, amikor az Egyesült Államokkal tárgyalóasztalhoz ülünk, és közösen olyan megoldást találunk, amely mindkét fél számára elfogadható.
„Kérlek, formáld meg a mondandódat egyedien” – nyilatkozta Maros Sefcovic, az uniós kereskedelmi biztos egy sajtótájékoztató keretében.
Az európai megtorló vámcsomag már formálódik, azonban, ahogyan az az EU történetében számos hasonló helyzetben történt, a Trump lépésére adott válasz kidolgozása körüli egyetértés nehezen körvonalazódik.
Franciaország a legfrissebb hétvégi hírek alapján egy átfogó intézkedéscsomag kidolgozását sürgeti, míg Írország, amely hatalmas adóbevételeket generál az amerikai technológiai óriásokból, inkább óvatos és mérsékelt megközelítést szorgalmaz. Ezzel szemben Olaszország kétségbe vonja a válaszlépések szükségességét. Az új csomag nem csupán a termékekre kivetett vámokat tartalmaz, hanem a legérzékenyebb ponton is célba veheti Amerikát:
A szolgáltatási szektorban, az Egyesült Államok 2023-as teljesítménye figyelemre méltó volt, hiszen 109 milliárd eurós aktívummal zárta az évet az Európai Unióval szemben.
Röviden összefoglalva, a helyzet az, hogy az EU és az Egyesült Államok külkereskedelmi kapcsolatai nagyrészt kiegyensúlyozottak. Ugyanakkor az árupiac terén az EU több árut exportál az Egyesült Államokba, míg a szolgáltatások terén az USA dominál.
Ahogy már korábban mi is hírt adtunk róla, a brüsszeli eseményeket szorosan figyelemmel kísérő Politico már a vámok bejelentése előtt forrásai alapján mérlegelte, hogyan reagálhat az EU Trump vámháborús intézkedéseire.
Egy érdekes javaslat merült fel, miszerint az uniós jogalkotók szigorúbb intézkedéseket terveznek a nagy amerikai technológiai óriások, mint például a Meta, az Apple és az Alphabet ellen. A cél az lenne, hogy a már létező szabályozások betartását még komolyabb pénzbírságokkal ösztönözzék. Kezdetben Brüsszel viszonylag mérsékelt megközelítést választott, arra törekedve, hogy a szabályok érvényesüljenek, de most úgy tűnik, hogy a vámháborúk feszültségei felülírhatják ezt a megfontolt stratégiát.
A szabályozók ezentúl még inkább felerősítik a hangjukat, és a büntetések is olyan mértékben nőhetnek, hogy azok valóban "megtorló" hatással bírhatnak.
Keveset vitatkozhatunk azon, hogy a digitális piacok uniós szabályozása (DMA) és a személyes adatok védelmét szolgáló GDPR nem csupán az amerikai tech óriások megbüntetésére készült. A valóság az, hogy a büntetések mögött az áll, hogy ezek a cégek bizonyos esetekben nem tartják be az EU által támasztott szigorúbb normákat. Mivel méretüknél fogva hatalmas piaci részesedéssel bírnak, a szabályszegések következményei az uniós gazdaságra nézve is jelentős hatással bírnak, akár milliárdos nagyságrendben.
Ugyanakkor tény, hogy a bírságokat politikai célok mentén is meg lehet emelni, és azt sem lehet kijelenteni, hogy az eddigi bírságokat biztosan nem motiválták a szakpolitikai célokon túlmutató politikai okok. A legnagyobb bírságokat azok a big techek kapták eddig, akik Európában bizonyos területeken messzemenően uralják az online teret, mint a Google (Alphabet), a Facebook (Meta) és az Apple.
A Digitális Piacokról szóló Törvény (DMA) az Európai Unió egyik kulcsfontosságú jogszabálya, amelynek fő célja a digitális szektor versenyhelyzetének javítása és a piac tisztességes működésének biztosítása. A törvény világosan körvonalazza azokat az objektív kritériumokat, amelyek segítségével azonosíthatók a "kapuőrök" – ezek alatt olyan nagyvállalatokat értünk, mint a Google, a Facebook és az Apple, akik jelentős befolyással bírnak a digitális ökoszisztémára. A DMA révén az EU arra törekszik, hogy elősegítse a versenyt, és lehetőséget biztosítson a kisebb szereplők számára is a piacon való érvényesülésre.
A DMA (Digitális Piacok Törvénye) az első olyan szabályozási eszköz, amely átfogóan célozza meg a legnagyobb digitális vállalatok kapuőri szerepét. Ez a jogszabály kiegészíti az európai versenyszabályokat, anélkül hogy azok alapvető kereteit megváltoztatná; az uniós versenyszabályok továbbra is maradéktalanul érvényesek és alkalmazandók.
A kapuőrök olyan nagy digitális platformok, amelyek úgynevezett alapvető platformszolgáltatásokat nyújtanak, például online keresőmotorok, alkalmazásboltok, üzenetküldő szolgáltatások. A kapuőröknek meg kell felelniük a DMA-ban felsorolt kötelezettségek és tilalmak előírásainak. A szabályok legnagyobb része az olyan kötelezettségeket ír elő és olyan gyakorlatokat korlátoz, amelyek a szabad versenyt korlátozhatják.
A szabályok megsértése esetén brutális bírságokat lehet kiosztani:
Ezekből kiindulva az EU számára jelentős eszköz lehet ez, hiszen például, ha egy 10%-os bevételarányos bírságot alkalmaznak, akkor...
Ezek a számok még a legnagyobb technológiai vállalatok számára is komoly kihívást jelenthetnek, és jelentős fegyverként szolgálhatnak a kereskedelmi feszültségekben az Egyesült Államok ellen.
Az EU tavaly márciusban indított vizsgálatot az Apple, az Alphabet és a Meta ellen a digitális piacokról szóló törvényre (Digital Markets Act, DMA) hivatkozva.
Az Apple esetével kapcsolatos előzetes megállapítások során megállapították, hogy a vállalat megsértette a Digitális Piacok Törvényét (DMA). Ennek oka, hogy az App Store irányelvei valószínűleg korlátozzák a versenyt és a felhasználói választási lehetőségeket.
megakadályozzák, hogy az alkalmazásfejlesztők szabadon, alternatív csatornákra irányítsák a fogyasztókat a különféle ajánlatok és a tartalmak eléréséhez.
Ez azt jelenti, hogy az Apple kizárólag egy specifikus platformon keresztül engedélyezi ezt a lehetőséget, ahol az alkalmazásfejlesztők egy olyan linket adhatnak meg, amely a felhasználót egy weboldalra irányítja. Ezen az oldalon a felhasználók vásárolhatnak tartalmakat vagy előfizetéseket – nyilatkozta a Bizottság. Azonban ez a folyamat számos korlátozás alá esik, amelyek végső soron megnehezítik az alkalmazásfejlesztők számára, hogy szabadon kommunikáljanak és hirdessék ajánlataikat.
A szabályozó hatóságok kifejtették, hogy...
Az Apple által érvényesített díjak "túllépik a minimálisan elengedhetetlen szintet."
Bár konkrét összeget nem tettek közzé a "szigorúan szükséges" díjakról, a Guardian értesülései szerint a Bizottság a múlt héten hivatalosan is jelezte az Apple-nek, hogy operációs rendszereit hozzáférhetővé kell tennie a versenytársak által gyártott készülékeken, mint például okostelefonok és vezeték nélküli fejhallgatók. Ellenkező esetben vizsgálatokkal és bírságokkal fenyegeti a céget.
Az EU egy végzést is kiadott az Apple ellen, amelyben részletes ütemtervet és módszertant határozott meg arra vonatkozóan, hogy az Apple-nek hogyan kell válaszolnia az alkalmazásfejlesztők kéréseire, hogy nyissa meg rendszereit.
A Bizottság bejelentette, hogy megfogalmazott egy "előzetes véleményt" a Google keresőmotorjának működéséről. Ez a vélemény arra utal, hogy a Google előnyben részesíti az Alphabet saját szolgáltatásait, miközben a riválisok találatait háttérbe szorítja. Ezzel a lépéssel pedig megsérti a harmadik fél szolgáltatásainak "átlátható, tisztességes és megkülönböztetésmentes" kezelésére vonatkozó elvárásokat.
A testület véleménye szerint a Google Play, amely a vállalat alkalmazásboltjaként működik, gátat szab annak, hogy a fejlesztők alternatív csatornákra tereljék a felhasználókat, ahol lehetőség nyílhat kedvezőbb ajánlatok igénybevételére.
Oliver Bethell, a Google versenyügyekért felelős vezető igazgatója blogbejegyzésében azt írta:
A bizottság megállapításai következtében további módosításokat kell eszközölnünk a keresési találatok egyes típusainak megjelenítési módján. Ez a változtatás nehezítené az emberek számára a kívánt információk felkutatását, és egyúttal csökkenthetné az európai vállalkozások bevételeit.
A Metát az elmúlt hetekben vette elő az EU a DMA miatt, az előzetes megállapítások szerint a szabályozó hatóságok aggodalmukat fejezték ki a Meta "fizetsz vagy beleegyezel" modelljével kapcsolatban. Ez a modell jelenleg lehetővé teszi a Facebook és az Instagram felhasználói számára, hogy vagy ingyenesen használják a közösségi hálózatokat, de közben hozzájárulnak az adataik gyűjtéséhez, vagy fizetnek azért, hogy ne lássanak reklámokat és elkerüljék a tevékenységük követését.
A szabályozás értelmében a technológiai óriáscégeknek be kell szerezniük a felhasználók beleegyezését, ha személyes adatokat kívánnak különböző alapvető platformszolgáltatások között összekapcsolni vagy keresztfelhasználni. Az EU előzetes megállapításait a hivatalos vizsgálat márciusi kezdetétől számított egy éven belül kell véglegesíteni.
Az Európai Unió által valaha kiszabott legnagyobb bírságot 2018-ban a Google számára rótták ki. Ezt követően, 2022-ben a büntetést bizonyos mértékben mérsékelték, így a végső döntés értelmében
A vállalatnak 4,125 milliárd eurót kell megfizetnie, mivel visszaélt az Android mobil operációs rendszerének dominanciájával, hogy elősegítse a Google keresőmotorjának népszerűsítését.
A Google fellebbezést nyújtott be a határozat ellen.
A második legnagyobb bírságot szintén a Google kapta. A technológiai óiás az EU-s szabályozók szerint tisztességtelenül kihasználta keresőmotorként betöltött erőfölényét az összehasonlító vásárlási szolgáltatásainak népszerűsítésére.
A szabályozó hatóság 2,42 milliárd euróra bírságolta a Google-t.
Tavaly az Európai Unió történetének harmadik legnagyobb bírságát rótta ki az Apple-re, összesen 1,8 milliárd euró értékben. A büntetés oka az volt, hogy a cég megakadályozta az európai felhasználók hozzáférését a zenei streamingszolgáltatások olcsóbb alternatív fizetési lehetőségeihez, amely több millió embert érintett. Az Apple reagálva a döntésre bejelentette, hogy fellebbezni kíván, ami újabb hosszadalmas jogi eljárás elé néz a techóriás számára.
Tavaly ősszel a Meta jelentős, 798 millió eurós bírságot kapott, mivel a Facebook Marketplace platformját a közösségi oldalához kapcsolta. Az Európai Bizottság döntése értelmében a Meta kénytelen lesz megfelelni bizonyos előírásoknak, amelyek célja a verseny tisztaságának megőrzése és a felhasználói jogok védelme.
Az uniós hatóságok megállapítása szerint a Meta a Facebookon hirdető versenytársak adatait is kihasználta, hogy fellendítse a Marketplace szolgáltatásának népszerűségét.
Fontos észben tartani, hogy a bírságok kiszabása utáni jogi folyamat, a fellebbezések sora, a bizonyítási folyamat stb. jellemzően évekig, akár évtizedekig is elhúzódik. Ezért a bírságokat nem igazán lehet pénzügyi célokra használni, azaz a vámokat biztosan nem tudják helyettesíteni. Ugyanakkor a gigabírságok kilátásba helyezése a nyomásgyakorlás egyik eszközeként, az európai alkupozíció megerősítésére alkalmas eszköz lehet a tárgyalások során. A bírságokon, szabályozási szigorításokon túl Brüsszeben felmerült még francia mintára egy EU-s szintű digitális adó kivetése a technológiai vállalatokra, ám ez a terv egyelőre még kidolgozásra vár.
