Törvényhozási intézkedésekkel próbálnák megakadályozni Trump Grönlandra vonatkozó elképzeléseit.
A grönlandi parlament gyorsított eljárásban fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a politikai pártoknak, hogy külföldi vagy anonim adományokat fogadjanak el. A döntés összefüggésben áll azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is jelezte: az Egyesült Államok számára stratégiai jelentőségű lenne a dán fennhatóság alá tartozó sziget.
A grönlandi parlament, más néven Inatsisartut, úgy véli, hogy a törvény célja a sziget politikai integritásának megőrzése. Az új jogszabály bevezetését az indokolta, hogy egy szövetséges nagyhatalom - amelyet nem neveztek meg - kifejezte érdeklődését Grönland iránt, számolt be az NPR.org.
A törvénytervezetben szereplő indoklás szerint Grönland különösen sebezhető a külső befolyással szemben, mivel a sziget geopolitikai jelentősége folyamatosan növekszik. A sziget vezetése egyértelművé tette: Grönland nem eladó. Mute B. Egede, Grönland miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott:
A sziget lakossága, amely többségében inuit származású, egyre kevésbé nézi jó szemmel Koppenhága befolyását is, de a teljes függetlenséghez továbbra is Dánia jóváhagyására van szükség. Bár Grönland 2009 óta jogosult referendumot tartani az önállóságról, továbbra is Dániára támaszkodik védelmi és külpolitikai kérdésekben.
A történelem folyamán számos érdekes esemény zajlott, és az egyik figyelemre méltó eset Donald Trump 2019-es Grönlandra vonatkozó felvásárlási kísérlete. A dán kormány határozottan elvetette a javaslatot, Mette Frederiksen dán miniszterelnök pedig "abszurdnak" titulálta ezt az elképzelést. A diplomáciai viszonyok feszültségekkel teltek meg, ennek következtében Trump lemondta a dániai látogatását, jelezve, hogy az ügy komoly politikai következményekkel járt.
Azóta azonban az amerikai nyomás nem csökkent. Grönland katonai és gazdasági szempontból is értékes az Egyesült Államok számára:
Egyetlen párt sem fogadhat el évi 200 000 dán koronánál (kb. 27 700 dollár) nagyobb összeget, egyéni adományozók pedig legfeljebb 20 000 koronával (nagyjából 2 770 dollár) támogathatják a politikai szervezeteket.
Koppenhága is kifejezte álláspontját a fokozódó feszültségekkel kapcsolatban: a dán kormány nemrégiben 2 milliárd dollárral megemelte az észak-atlanti térség katonai költségvetését. Dánia célja, hogy elkerülje az amerikaiakkal való közvetlen összecsapást, ám határozottan kijelentette, hogy nem támogat semmilyen törekvést Grönland annektálására. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter hangsúlyozta:
A grönlandi törvényhozás gyors döntése világosan jelzi, hogy a helyi vezetés komolyan reagál az amerikai befolyásoló szándékokra. Más országokban már sok esetben tapasztalhattuk, hogy külföldi hatalmak politikai pártok mögé állva próbálták befolyásolni a helyi választások kimenetelét.
A döntés egy nagyobb kép része: az északi térség egyre fontosabb szereplővé válik a globális geopolitikában, és Grönland most határozottan próbálja megtartani függetlenségét a külső befolyásoktól.
