Kétségtelen, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé formálódik.

Amikor megválasztották az új Szentatyát, a világ a Vatikánra figyelt, ám XIV. Leó története Chicagóban kezdődött, majd Peruban folytatódott, és szakértők szerint ezen körülmények hatással lesznek pontifikátusára is. Kérdés, hogy hívei az USA-ba indulnak majd leróni tiszteletüket vagy Peruba? És vajon Robert Prevost lesz-e olyan hatással az Egyesült Államok aktuálpolitikájára, mint anno II. János Pál pápa?

Wadowice, a lengyel kisváros története lenyűgöző példája annak, hogyan válhat egy alig ismert település nemzetközi zarándokhellyé. A II. János Pál pápa, aki 455 év után volt az első nem olasz egyházfő, szülővárosát a katolikus világ szívébe emelte. Az egykori pápa születési helye ma már múzeumként működik, míg a plébániatemplom és a főtér – ahol a fiatal Karol Wojtyła gyermekként játszott – a zarándokok és hívők kedvelt találkozóhelyévé vált. A Lengyel Földrajzi Társaság statisztikái szerint 1996 és 2019 között a múzeum látogatószáma több mint kétszeresére nőtt, 2018-ban pedig elérte a milliós látogatót. A 70-es években Lengyelország már mélyen katolikus gyökerekkel rendelkezett, de a lengyel pápa megválasztása igazi hitbéli forradalmat indított el – magyarázta egy szakértő.

II. János Pál pápaságának alapjait szülőföldjének történelme formálta. A náci megszállás és később a szovjet támogatású kommunizmus árnyékában nőtt fel, ami mélyen beleivódott az értékrendjébe. E tapasztalatok tették őt az emberi jogok, a vallásszabadság és az erkölcsi ellenállás elkötelezett védelmezőjévé. 1979-es lengyelországi látogatása során elhangzott „ne féljetek” üzenete nem csupán a hívők szívéhez jutott el, hanem a Szolidaritás mozgalom szikráját is meggyújtotta, jelentősen hozzájárulva a kommunista rezsim megbuktatásához.

A Wadowicében található II. János Pál pápa szobra egyedülálló emlékmű, amely a híres pápának, Karol Wojtylának állít emléket, aki itt született és nőtt fel. A szobor nem csupán egy művészi alkotás, hanem a hitének és életének szimbóluma is, amely a katolikus közösség és a helyi lakosok számára egyaránt nagy jelentőséggel bír. Az alkotás részletei a pápa jellemét és tanításait idézik fel, miközben a város történelmi és kulturális örökségét is hangsúlyozzák. Wadowice látogatói számára a szobor a hit, az összetartozás és a remény üzenetét közvetíti.

Bár nem minden pápai szülőhely válik zarándokhellyé, némelyik maradandó nyomot hagy az utókornak. Ilyen példa Châteauneuf-du-Pape, a "pápa új kastélya" Dél-Franciaországban, amely a 14. századi avignoni pápaság időszakából származik. 1309 és 1377 között hét francia egyházfő találta meg menedékét Avignonban, elmenekülve Róma politikai zűrzavara elől. XXII. János pápa itt, a festői szőlőskertek között építtette meg nyári rezidenciáját, amely nem csupán egy szép kúria volt, hanem erődítmény és birtok is. A helyi borok palackjain a mai napig láthatjuk a pápai címer kifejező jelképeit: Szent Péter kulcsait és a tiarát. Az impozáns avignoni Pápai Palota, mely a valaha épült legnagyobb gótikus erődítmény, a kor gazdagságát és vitáit tükrözi. Ma bárki részt vehet egy borkóstoló túrán, amely nemcsak a középkori pápai örökséget idézi fel, hanem a szellemi és világi hagyományok egyedi ötvözetét is bemutatja.

Ferenc pápa szülővárosa, Buenos Aires, különleges utat járt be. Az "egyszerű nép pápájaként" ismert egyházfő pápasága alatt soha nem látogatott vissza Argentínába, mégis életmódja és a nyomornegyedekben végzett tevékenysége hűen tükrözte alázatos személyiségét.

Buenos Aires nem vált zarándokhellyé, vagy legalábbis nem a pápa személye vonzza a híveket. Különösen nem az argentinok körében, akik némiképp haragudtak rá. Ferenc pápa, aki tizenkét év alatt 68 országot látogatott meg, Argentínát valamiért kihagyta. Sokak számára ez sértő volt, míg mások úgy vélték, hogy a helyi politikai feszültségek elkerülése érdekében döntött a távolmaradás mellett Jorge Mario Bergoglio. Így Ferenc pápa globális figyelme és politikai semlegességre való törekvése még inkább hangsúlyozta szülővárosának csendesebb szerepét a világ színpadán.

Ferenc pápa nem ment vissza a hazájába

XIV. Leó pápasága új perspektívákat nyit Chicago előtt. Ez a város, amely a bevándorlók és a sokszínűség vibráló olvasztótégelyeként ismert, most a katolikus világ érdeklődésének középpontjába kerülhet. Leó perui gyökerei és nemzetközi identitása ugyan árnyalja amerikai mivoltát, de szülővárosa már most is a figyelem középpontjában áll. Még a White Sox iránti lelkesedése is heves vitákat generál, miután testvére megerősítette, hogy a pápa e baseball csapatnak szurkol.

"Leó amerikai, de élete nagy részét Latin-Amerikában töltötte, és első megszólalásakor sem angolul beszélt. Ez azt jelzi, hogy eltávolodik az amerikai identitástól. Ő mélyen perui pápa is, így nemzetközi szemlélete meghatározhatja vezetését" - fejtette ki Dr. Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem egyháztörténésze a BBC-nek. Hogy Chicago zarándokhellyé válik, vagy Buenos Aireshez hasonlóan háttérben marad, azt most még nem látni, de egy biztos: a pápák szülőhelyei a hit, a hatalom és az emberi történetek találkozási pontjai.