Az újkor dízelbotránya továbbra is hullámokat ver: ez egy igazi kihívás lesz, és alapjaiban formálhatja át a jövőt - Pénzcentrum.
Nagy-Britanniában továbbra is hullámokat vet az úgynevezett "dízelbotrány": 1,6 millió brit autótulajdonos indított jogi eljárást neves autógyártók ellen a londoni Legfelsőbb Bíróságon. A felperesek azt állítják, hogy a cégek manipulálták a kibocsátási teszteket, hasonlóan ahhoz, ami 2015-ben a Volkswagen esetében történt - számolt be róla a 444.
A Mercedes-Benz, a Ford, a Nissan, a Renault, valamint a Stellantis csoporthoz tartozó Peugeot és Citroën ellen indult az angol jogtörténet egyik legnagyobb csoportos keresete. A felperesek állítják, hogy a gyártók olyan "csalóberendezéseket" használtak, amelyek képesek voltak észlelni a tesztkörülményeket, így a károsanyag-kibocsátást a jogszabályok által előírt határok alá szorították. Ezzel szemben a hétköznapi közlekedés során ezek a korlátozások nem voltak érvényben, ami komoly aggályokat vet fel a járművek valódi környezeti hatásával kapcsolatban.
Az érintett autógyártók határozottan tagadják a vádakat. A Mercedes-Benz közleménye szerint kibocsátás-szabályozó rendszereik mind jogilag, mind műszakilag megfelelnek az előírásoknak. A vállalatok elutasítanak minden párhuzamot a 2015-ös Volkswagen-üggyel, amely súlyos pénzügyi következményekkel járt a német konszern számára.
Emlékezetes, hogy a Volkswagen dízelbotránya 2015 szeptemberében pattant ki, amikor az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) leleplezte, hogy a vállalat olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító rendszerébe, amely felismerte a tesztkörülményeket. Ennek köszönhetően az autók a vizsgálatok során a valós nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét mutatták. A Volkswagen később elismerte a csalást, amely világszerte közel 11 millió járművet érintett, ebből 8,5 milliót az Európai Unióban értékesítettek.
A Volkswagen-botrány jogi következményei drámai fordulatokat hoztak: a pénzbüntetéseken túl 2023-ban a müncheni tartományi bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélte Rupert Stadlert, aki korábban az Audi autógyár igazgatótanácsának elnökeként tevékenykedett. Az ügy súlyos csapást mért a német autóipar hírnevére, és számos kérdést vetett fel az etikai normák és a vállalati felelősség terén.
