Trump 10 milliárd dolláros kártérítési pert indít a Wall Street Journal ellen – vajon ezzel véget ér a független újságírás kora az Egyesült Államokban?
Rágalmak, politikai feszültségek és a sajtószabadság határvonalai - Donald Trump ismét új kihívások elé állította a médiát, ezúttal a nyilvánosság és a sajtó viszonyában.
Donald Trump 10 milliárd dolláros kártérítési pert indított a Wall Street Journal és annak tulajdonosai, köztük Rupert Murdoch ellen. Az ügy háttere, hogy a lap állítása szerint a volt amerikai elnök neve szerepelt Jeffrey Epstein 2003-as születésnapi könyvében, amely állítólag szexuálisan provokatív illusztrációkat és titokzatos üzeneteket is tartalmazott. A Reuters híradása szerint Trump a vádakat alaptalannak tartja, és jogi lépéseket tett az ügy rendezése érdekében.
A Miami szövetségi bíróságán benyújtott keresetben Donald Trump arra hivatkozik, hogy a cikk "rosszindulatú, rágalmazó és hazug" tartalmú, és komoly anyagi, valamint hírnévbeli károkat okozott neki. A beadványban a vádlottak között szerepel a Dow Jones médiacsoport, a News Corp, a cég vezérigazgatója, Robert Thomson, valamint a cikk írói is.
A Wall Street Journal értesülései szerint a Trump nevét viselő levél egy díszes bőrkötéses születésnapi könyv része volt, amely Epstein számára készült, és más prominens személyek üzeneteit is magában foglalta. Továbbá, arról is beszámoltak, hogy a levél több sor gépelt szöveget tartalmazott, amelyet egy kézzel, vastag filctollal rajzolt meztelen női alak keretezett.
Trump határozottan cáfolja a vádakat, kijelentve, hogy soha nem küldött üdvözletet Epsteinnek. A keresetben az áll, hogy a Wall Street Journal nem szolgáltatott megbízható bizonyítékokat, és nem igazolta, hogy valóban látta volna a levelet, vagy hogy annak hitelességét megerősítette volna.
Trump a Truth Social platformján szenvedélyes hangvételű posztban közölte a per bejelentését, miközben a Wall Street Journalt „haszontalan rongylapnak” titulálta. Meggyőződése, hogy a támadás mögött világos szándék húzódik: hírnevének aláásása az elnökválasztás küszöbén, valamint az, hogy összekapcsolják őt az amerikai történelem egyik legsötétebb botrányával.
A Dow Jones képviselője válaszolt a felmerült vádakra:
"Teljes mértékben hiszünk abban, hogy a jelentéseink pontosak, és eltökélten fogunk védekezni a bírósági eljárás során."
A jogi szakértők véleménye szerint Trump keresete rendkívüli méretű kártérítést igényel, hiszen eddig az amerikai történelemben a legmagasabb rágalmazási ítélet 1,5 milliárd dollárra rúgott, amelyet Alex Jones összeesküvés-elméletek terjesztéséért szabtak ki. Érdekes módon a Fox News és a Dominion Voting Systems közötti jogi csata 787,5 millió dolláros megállapodással zárult, ami szintén figyelemre méltó összegnek számít.
Trumpnak a perben "tényleges rosszindulatot" kellene bizonyítania. Pontosabban azt, hogy a WSJ tudatosan hazudott, vagy felelőtlenül járt el a közléskor.
Az ügy mögött továbbra is Jeffrey Epstein árnyéka lebeg. Az üzletember 2019-ben tragikus körülmények között távozott az életből a börtön falai között. Azonban kapcsolati hálója még mindig komoly politikai feszültségeket szül az Egyesült Államokban. A hónap elején Trump támogatói újabb Epstein-akták közzétételét követelték, miközben az amerikai kormány a nagyesküdtszéki jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalára tett lépéseket.
A Fehér Házat is nyomás alá helyezte a közvélemény, miután a Igazságügyi Minisztérium egy júliusi feljegyzésben kijelentette, nincs bizonyíték összeesküvésre, zsarolási listára vagy Epstein ügyfeleire. Trump azonban Pam Bondi volt floridai főügyészt bízta meg azzal, hogy hivatalosan is kérje az akták közzétételét.
Szakértők szerint az ügy túlmutat a rágalmazáson. Trump gyakori és nyílt támadásai a független sajtó ellen egyre komolyabb kérdéseket vetnek fel az Egyesült Államok sajtószabadságának állapotáról. Bár az elnöknek jogában áll perelni, sokan attól tartanak, hogy az ilyen perek visszatartó hatással lehetnek a politikai oknyomozásra.
