Természetesen, itt van egy egyedi változata a megadott témának: **Trump és Magyarország energetikai dilemmája: Valóban katasztrofális lenne az orosz energiáról való leválás jövőre?** A geopolitikai feszültségek közepette Magyarország előtt álló kihíváso

Az utóbbi időszak eseményei világosan mutatják, hogy az Egyesült Államok - Donald Trump irányítása alatt - sokkal szigorúbb álláspontot képvisel az orosz energiahordozókkal kapcsolatban, mint korábban. Washington határozottan megfogalmazta elvárásait: nem csupán az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok is sürgeti, hogy Magyarország és Szlovákia mielőbb lépjen ki az orosz olaj- és gázfüggőségből. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint, ha hazánk hirtelen át kell álljon a nyugati energiahordozókra, akkor jelentős drágulásra lehet számítani. A politikai mozgástér jelenleg gyakorlatilag kimerült, és az Egyesült Államok erős nyomást gyakorol a térség államaira.

Amerika egyértelmű célja lett, hogy kiiktassák az orosz olaj- és földgázvásárlásokat Európa-szerte. Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kijelentette: az orosz földgáz eladásának visszaszorítása az "azonnali kalapács", amellyel leggyorsabban lehet nyomást gyakorolni Moszkvára.

Wright véleménye szerint az LNG-infrastruktúra és a vezetékes gázszállítás "bonyolult nemzetközi láncokat" igényel, így ezen csatornák kiaknázása valószínűleg hatékonyabb megoldás lehet, mint az olajkereskedelem. Emellett kiemelte, hogy az Egyesült Államok potenciálisan képes lenne pótolni azt a gázmennyiséget, amelyet Oroszországtól vásárolnak, ezzel mérsékelve az európai államok energiafüggőségét.

Az Európai Unió reagálása máris megérkezett: Brüsszel a közeljövőben importvámokat kíván bevezetni az orosz energiahordozókra, hogy végérvényesen megszüntesse az orosz olaj- és gázimporttól való függőségét. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Donald Trump amerikai elnökkel egyidejűleg jelentette be ezt a várható intézkedést, amelyet minősített többséggel lehet elfogadni, így egyetlen tagállam sem állíthatja meg a folyamatot. E döntés különösen súlyosan érintheti Magyarországot és Szlovákiát, hiszen ezek az országok továbbra is jelentős mértékben relytenek az orosz energiaforrásokra.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az ENSZ közgyűlésén tartott sajtótájékoztatón Donald Trump amerikai elnök társaságában jelentette be, hogy az EU új importvámokat tervez bevezetni az orosz energiahordozókra. A cél egyértelmű: teljesen megszüntetni az európai függőséget az orosz olaj- és gázszállításoktól, eltávolítva "az utolsó darabkákat" is az ellátási láncból.

Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte, hogy hajlandó közös nevezőre jutni Washingtonnal, de nem akar azonnali és egyoldalú korszakváltást. Fico hangsúlyozta, hogy Szlovákia logisztikai és infrastrukturális korlátokkal néz szembe: alternatív beszállítók nem állnak készen, az átállás költségei magasak.

Juraj Blanár külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ha Szlovákia megszüntetné a jelenlegi szerződéseit — amelyek közül néhány egészen 2034-ig érvényes —, akkor az akár 10 milliárd eurós veszteséget is jelenthet az országnak. Ezen kívül Szlovákia rámutatott, hogy jelenleg nincs olyan megfizethető és fenntartható alternatíva, amely rövid időn belül képes lenne pótolni az Oroszországból származó energiahordozókat.

Magyarország, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, egyértelműen elutasította az azonnali leválást. Orbán rádióinterjúban azt mondta, hogy ha hirtelen véget vetnének az orosz energiabeszállításnak, az "gazdasági csődöt" okozna: szerinte az ország gazdasági teljesítménye akár 4 %-kal visszaesne. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy Magyarország pillanatnyilag nem képes alternatív infrastruktúrákra támaszkodni: az Adria-vezeték és más útvonalak nem képeznek elegendő pótlást. A magyar kormány azzal is érvelt, hogy az EU-n belüli szankciók esetén a korlátozások megkerülésének veszélye miatt nem lehetséges egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, szombati nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy országa kész támogatni Magyarországot és Szlovákiát az alternatív energiahordozók beszerzésében, elkerülve az orosz olaj és gáz felhasználását.

Az államfő bejelentette, hogy Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke már megállapodott vele egy közös kormányülés megszervezéséről, amelyre októberben kerül sor. Ezen a találkozón Kijev konkrét javaslatokat fog előterjeszteni. "Alternatív beszerzési lehetőségeket tudunk és szeretnénk is felajánlani" – emelte ki Zelenszkij. Emellett megjegyezte, hogy szívesen folytatna egyeztetéseket Budapesttel is, azonban eddig nem érkezett visszajelzés a magyar oldalról.

Az Egyesült Államok Donald Trump által irányított kormánya sokkal határozottabb lépéseket tesz az orosz energiafüggőség ellen, mint ahogyan azt korábban láthattuk – nyilatkozta a Pénzcentrumnak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője. Véleménye szerint a politikai mozgástér mára szinte teljesen beszűkült, és az Egyesült Államok határozott nyomást gyakorol a térség országaira, beleértve Magyarországot is.

Az elemző hangsúlyozta, hogy januártól a szerb NIS, orosz tulajdonú gázkereskedelmi vállalat szankciók elé néz. Ez a folyamat már Joe Biden elnöksége alatt elkezdődött, de most úgy tűnik, hogy véglegessé válik.

Október elsejétől gyakorlatilag életbe lépnek ezek a büntetések, és nincs több haladék

Pletser kifejtette, hogy az Egyesült Államok nyilvánvaló célja, hogy a régió gázellátását cseppfolyósított földgáz (LNG) révén biztosítsa, ezzel pedig teljes mértékben kiszorítsa az orosz befolyást.

Trumpék most benyomták a rakétát

- emelte ki az elemző, utalva arra, hogy a közelmúltban Törökország 40 milliárd dolláros energiamegállapodást kötött amerikai vállalatokkal.

Az amerikai nyomás azonban nem csak politikai kérdés. Pletser szerint komoly a kockázata annak, hogy ha Magyarország nem tud rendezett átállást végrehajtani, azonnali szankciókkal nézhet szembe.

Amikor az amerikaiak azt javasolják, hogy azonnal vágjuk el magunkat az orosz olaj- és gázellátástól, könnyen olyan bonyolult helyzetbe kerülhetünk, mint amilyenben a szerbek vannak.

- Emelte ki az elemző. Véleménye szerint, amennyiben a magyar kormány politikai támogatást nyújt a folyamatnak, a váltás rendezett keretek között, viszonylag rövid időn belül, akár gáz esetében fél-egy év, olaj esetében pedig körülbelül két éven belül megvalósulhat.

Pletser Tamás szerint ha Magyarországnak 2026 elejétől fel kellene mondania az orosz gázszerződését, akkor villámgyors átállásra lenne szükség az LNG-alapú beszerzésre. Ez azonban komoly áremelkedést hozhat, miközben az olajellátás még nehezebb kérdésnek tűnik.

Az elemző hangsúlyozta, hogy egy ilyen drámai váltás átmeneti zavarokat idézhet elő. "Előfordulhat, hogy a következő fél-egy év során csökkenő gázmennyiség érkezik Magyarországra, miközben a gázárak 3-5 euróval megawattóránként az uniós átlag fölé emelkedhetnek" - fejtette ki. Megjegyezte, hogy az ellátásbiztonság nem fog veszélybe kerülni, gáz továbbra is lesz, de az árak jelentősen megemelkednek.

Kiemelte, hogy az LNG-ellátás várhatóan 2026 közepére elérheti a stabilitást.

Míg a földgáznál technikailag adott a lehetőség az átállásra, addig a kőolajnál sokkal nagyobb a bizonytalanság. A szakértő azt mondta, az Adria-vezetéken keresztül elvileg lehetne biztosítani az importot, de a MOL és a horvát fél között vita van arról, hogy a szükséges 12 millió tonnát egyáltalán be lehet-e hozni ezen az útvonalon.

A MOL szerint ez a mennyiség nem kezelhető az Adria felől, ezért politikai szinten kellene rendezni a kérdést. Orbán Viktornak le kellene ülni a horvát miniszterelnökkel, és ki kellene egyezni a vitás ügyekben

- hangsúlyozta az elemző.

A drágulásról szólva kifejtette, hogy ha Magyarország váratlanul elveszítené az orosz olajimportot, annak komoly hatásai lennének a belföldi üzemanyagpiacra. Míg a rezsicsökkentett gázárat a költségvetés jelenleg még el tudja viselni, az olajpiacon azonban jelentős ellátási és árnyomás várható.

Az elemző emlékeztetett Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatójának megjegyzésére, amely szerint a horvát rendszeren keresztül nem lehetséges a teljes orosz olajmennyiség pótlása.

Ez azt jelenti, hogy a pozsonyi és a százhalombattai finomítók kapacitáskihasználtságát 70-80%-ra kellene visszavágni a jelenlegi 100%-ról

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta Pletser. A kieső kapacitások következtében Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Csehország területén termékhiány léphet fel. E hiányosságok pótlására csupán külföldi források, mint például kamionok, vasúti szállítás, hajók vagy tankhajók révén lenne lehetőség. Véleménye szerint ez elkerülhetetlenül áremelkedést fog eredményezni a magyar üzemanyagpiacon.

Becslésem szerint másfél-két éven át, amíg a finomítók alacsonyabb kihasználtsággal működnek, a hazai üzemanyagárak 20-40 forinttal lennének magasabbak literenként

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta az elemző.

Balogh József energetikai szakértő a Pénzcentrum számára kifejtette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió fokozatosan egyre sürgetőbben követeli az orosz energiahordozók kiváltását.

Ha Washington valóban az orosz olaj teljes kiszorítását akarja, akkor Magyarország és Szlovákia pozícióját nehéz lesz fenntartani

- figyelmeztetett. A szakértő rámutatott, hogy az Adria-vezeték kapacitása lehetővé tenné, hogy jelentős mennyiségű kőolajat szállítsanak Magyarországra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a finomítók átalakítása jelentős befektetést követelne meg, és eddig a politikai szándék is hiányzott a projekt megvalósításához.

Kiemelte, hogy ha a brüsszeli és washingtoni nyomás együttesen érvényesül, akkor a szlovák és magyar kormányok ellenállása viszonylag gyorsan megremeghet. A kulcskérdés itt az, hogy az Egyesült Államok mennyire sürgeti a helyzet kezelését, mivel a magyar és szlovák piac viszonylag kicsi az amerikai olajtermeléshez képest – míg az USA napi olajkitermelése meghaladja a 11 millió hordót, addig Magyarország és Szlovákia együttes igénye csupán 234 ezer hordóra rúg.

A szakértő hangsúlyozta, hogy míg Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Horvátország sikeresen megszabadult az orosz olajtól, Magyarország és Szlovákia még mindig erősen függ ezen energiahordozó forrásától. "Ez nem csupán technikai akadályok, hanem politikai döntések következménye" - tette hozzá.

Balogh József véleménye szerint valószínű, hogy az átállás mindenki számára költségesebb lesz, mivel az orosz energiahordozók jelenleg rendkívül alacsony árakat képviselnek. Kiemelte, hogy a déli irányból érkező Török Áramlaton szállított gáz kedvező áron érhető el. Ezért, ha valóban szükségessé válik a nyugati forrásokra való áttérés, akkor elkerülhetetlennek tűnik az árak emelkedése.