Válságjelzés mindenki számára - vajon veszélyben forog a pénz jövője? | FinTechRadar A pénzügyi világ folyamatosan változik, és most úgy tűnik, hogy egy újabb válság küszöbén állunk. A digitális pénz és a fintech megoldások térnyerése mellett érdemes elg

Április hónapban egy váratlan áramkimaradás sújtotta Portugália és Spanyolország jelentős területeit, ami komoly zűrzavart idézett elő a pénzügyi szolgáltatások működésében is.
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, milyen hatással lehetnek a hasonló, előre nem látható - vis maior - események a pénzügyi rendszerre és a társadalom működésére.
Hogyan alakult ki az áramszünet?
A rendelkezésre álló információk alapján a zavar kialakulásához szélsőséges hőmérséklet-ingadozások okozta légköri rezgések vezettek, amelyek túlterhelést idéztek elő az elektromos hálózatokon. Emellett technikai hibák és emberi mulasztások is közrejátszottak a rendszer meghibásodásában.
Felmerült ugyan egy esetleges kibertámadás gyanúja is, de ezt a hivatalos vizsgálatok gyorsan kizárták. A történtek világossá tették, hogy sürgető szükség van az európai energiabiztonság megerősítésére - különösen, mivel ezen a területen jelenleg nem végeznek szisztematikus stresszteszteket. Az áramszünet elhárításához több ország együttműködésére volt szükség.
A leállás körülbelül 50 millió embert érintett. A spanyol és portugál hálózatok ideiglenesen lekapcsolódtak az európai energiarendszerről, ami súlyos zavarokat okozott a közlekedésben, a logisztikában és a mindennapi élet számos területén. Bár az áramszünet csak néhány óráig tartott, következményei még napokkal később is érezhetők voltak.
A vis maior, vagyis a "fennálló körülmények" olyan eseményeket jelöl, amelyek előre nem láthatóak, elkerülhetetlenek, és amelyek következtében valaki nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit. Ezek az események gyakran természeti katasztrófák, mint például földrengések, árvízek vagy viharok, de magukban foglalhatják a háborúkat, terrortámadásokat vagy más, az érintett fél irányítása alá nem tartozó eseményeket is. A vis maior jogi értelemben mentesítheti az érintetteket a felelősség alól, ha azok bizonyítani tudják, hogy az esemény ténylegesen megakadályozta a kötelezettségeik teljesítését.
A vis maior olyan váratlan esemény, amelyet külső források idéznek elő, és amelyet nem lehet elkerülni, illetve előre megjósolni. Ezek a helyzetek komoly zavarokat okozhatnak a mindennapi élet működésében. Ilyen körülmények között az alapvető, sőt akár a nem létfontosságú szolgáltatások nyújtása is lehetetlenné válhat, továbbá a társadalmi és gazdasági rendszereket szabályozó szerződések teljesítése is veszélybe kerülhet.
Hagyományosan a háborúk, polgárháborúk, forradalmak, járványok és természeti katasztrófák tartoznak ide. Azonban az utóbbi évek során a fenyegetések spektruma jelentősen kibővült, új technológiai, társadalmi és környezeti kockázatok jelentek meg.
A vis maior különösen súlyos hatással lehet a nemzetgazdaság szempontjából kritikus rendszerekre, amelyek meghibásodása rávilágít egy-egy társadalom vagy gazdaság valódi sebezhetőségére.
A pénzügyek elektromosságtól függő világa
A pénzügyi innováció az utóbbi évtizedek során gyökeresen megváltoztatta mindennapjainkat. Ma már banki ügyeinket szinte teljesen digitális formában intézzük, legyen szó online platformokról vagy mobilalkalmazásokról. A készpénzhez való hozzáférés is átalakult: ATM-ek révén érhetjük el, vagy automatizált pénzszéfekből vehetjük ki a szükséges összeget a bankfiókokban.
Ezek a szolgáltatások mind az elektromos eszközök és rendszerek működésén alapulnak. A számlavezetés, az átutalások, a könyvelés és az ügyfélszolgálat szinte teljesen digitálissá vált. A felhasználók bankkártyával vagy okoseszközzel bonyolítanak le fizetéseket, megtakarításokat, átutalásokat - ami számukra kényelmes és természetes.
Bár előfordulhatnak kisebb technikai fennakadások, a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalom továbbra is töretlen. A legtöbben magától értetődőnek veszik ezek zavartalan működését - és csak kibertámadás, vagy extrém vis maior esetén számítanak meghibásodásra.
A közvélemény gyakran a bűncselekményeket, a terrorizmust, a háborúkat és a természeti katasztrófákat tartja a pénzügyi rendszerre leselkedő legfőbb veszélyeknek. Érdekes azonban, hogy a legutóbbi globális vészhelyzet – a koronavírus-járvány – éppen a digitális pénzügyek fejlődését gyorsította fel.
Pánik a digitális pénzügyi szektorban: a technológiai forradalom hatásai A digitális pénzügyi szektorban az utóbbi időszakban tapasztalható zűrzavar és aggodalom új kihívások elé állítja a szereplőket. Az innovációk gyors üteme mellett a piaci bizonytalanság és a szabályozói nyomás egyre inkább feszültséget teremt a szereplők között. A fintech cégek, hagyományos bankok és befektetési alapok versenye egyre élesebbé válik, miközben a felhasználók elvárásai folyamatosan változnak. Ez a helyzet nem csupán a vállalatok számára jelent kihívást, hanem a fogyasztók bizalmát is megkérdőjelezi. A digitális tranzakciók növekvő népszerűsége mellett a kiberbiztonság kérdései, a személyes adatok védelme és a pénzügyi csalások elleni küzdelem kulcsfontosságúvá váltak. A pánik egyre inkább eluralkodik, ahogy a piaci szereplők próbálnak alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez. A digitális pénzügyi szektor jövője tehát nemcsak a technológiai újításokon, hanem a bizalom helyreállításán is múlik. Ahhoz, hogy a pánik helyett stabilitás és növekedés valósuljon meg, a szereplőknek együtt kell működniük, és közösen kell megtalálniuk a megoldásokat a jövő kihívásaira.
A portugál és spanyol területeken bekövetkezett áramszünet drámai módon feltárta a digitális pénzügyi rendszerünk sebezhetőségét. A banki szolgáltatások gyakorlatilag leálltak, és az ügyfelek számlaadatai teljesen hozzáférhetetlenné váltak. Az emberek képtelenek voltak hozzáférni saját pénzükhöz vagy befektetéseikhez, ami komoly aggodalmat keltett a pénzügyi stabilitás iránt.
A bankkártyás tranzakciók – amelyek szintén az elektronikus kommunikációra támaszkodnak – hirtelen lehetetlenné váltak. A mobilhálózat akadozva működött, vagy akár teljesen elérhetetlenné vált. Ráadásul az okoseszközök töltése és a wifi használata is megszűnt, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
A készpénzhez való hozzáférés is komoly nehézségekbe ütközött: az automaták nem üzemeltek, és bizonyos bankfiókokhoz az elektromos ajtók miatt egyszerűen nem tudtunk bejutni. A banki széfek elektronikus zárral voltak ellátva, így a készpénz kiadása gyakorlatilag lehetetlenné vált.
Ez a vis maior helyzet rendkívüli anyagi és operatív károkat idézett elő, és valószínű, hogy jogi viták sorozatát fogja elindítani. A bíróságok feladata lesz kideríteni, hogy valóban vis maior esemény volt-e az oka a szolgáltatáskimaradásnak, és hogy ki vállalja a felelősséget a kialakult helyzetért.