A magyar gazdák új irányt vesznek: egyre többen kezdenek el e különleges növény termesztésébe - Agrárszektor.

A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson az agrárium jelenlegi helyzetéről, miközben feltárja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési lehetőségeket. Emellett részletesen bemutatja azokat a kulcsfontosságú előrejelzéseket, amelyek segíthetnek a vállalkozások számára a megalapozott üzleti döntések meghozatalában. Az esemény során szakértők osztják meg tapasztalataikat és javaslataikat, hogy a résztvevők hozzájárulhassanak a jövő agráriumának alakításához.

Bár tetszik vagy sem, el kell ismernünk, hogy a klímaváltozás drámai mértékben megváltoztatta környezetünket, és ezzel komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. Ahogy Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette, a legnagyobb probléma az, hogy a korábban megszokott, kiszámítható időjárási ciklusok eltűntek, és a négy évszak már nem követi a régi menetrendet. A csapadék, ha meg is érkezik, gyakran hirtelen, óriási mennyiségben zúdul le, és nem a növények számára legkedvezőbb időpontban. Egy-egy heves esőzés után hosszú, szinte csapadékmentes, aszályos időszakok következnek, amelyek alapvetően befolyásolják a tavaszi vetésű növények fejlődését és a nyári túlélésük szempontjából is kulcsfontosságúak.

Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja, valamint a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság vezetője, rámutatott, hogy az idei év sajnálatos módon sokban hasonlított a 2022-es évre, amelyet a történelmi aszály és a vele járó szomorú tapasztalatok tettek emlékezetessé. Mindkét esztendőben kiemelkedően magas hőmérsékletek és csapadékhiányos időszakok voltak megfigyelhetők, ami komoly kihívásokat jelentett a mezőgazdaság számára.

Az idei év annyiban különbözött 2022-től, hogy a legváratlanabb időpontokban és mélységben, április elején és május elején is érkezett fagy. Ebből az áprilisi különösen problémás volt, hiszen akkor az éjszakai minimumhőmérséklet sok helyen elérte vagy meg is haladta a -10 °C-ot, ami az összes őszi kalászosra és a korán vetett tavaszi kalászosokra egyaránt hatást gyakorolt. További gondot jelentett, hogy az őszi kalászosok vetésére használt területek vízzel való feltöltöttsége már vetéskor sem volt teljesen rendben, a termelési időszak tehát eleve deficittel indult. Később az április hozott ugyan némi csapadékot, a május viszont már kevésbé, az így elmélyülő borzalmas aszály a felmelegedéssel együtt tehát - elsősorban a szemkitelítődés időszakában - nagyon komoly hatással volt a kalászosokra.

Öröm az ürömben, hogy ez kimondottan nem az az év volt, amikor a gazdák túlságosan nagy kórokozónyomást tapasztalhattak volna, hiszen a termésátlagot elsősorban meghatározó szárazság nem tette istenigazából hajlamossá a kalászosokat a különféle növénybetegségekre - tette hozzá a szakember. Ez pedig már csak azért is igaz, mert a korszerű fajták igen komoly ellenállóképességekkel rendelkeznek a Magyarországon megjelenő betegségekkel szemben, de a gazdák természetesen a statisztikák szerint átlagosan több mint egy alkalommal védekeznek is a gombák ellen.

A végeredmény gyakran tükrözi a hasonló időjárási körülményekkel rendelkező évek sajátosságait: noha az árpa Magyarországon jelentősen kisebb területen kerül termesztésre, termésátlaga mégis felülmúlja az őszi búza átlagát. Kár, hogy a számok nem magasabbak, de a tapasztalt szélsőségek fényében ez mégis figyelemre méltó eredménynek számít. Az előző évhez viszonyítva kedvező fejlemény, hogy idén, az esők előtt betakarított búza minősége gyakran kiemelkedő lett, még ha a mennyiség nem is érte el az ideális szintet. Ez arra enged következtetni, hogy a malmok által az elkövetkező évben felhasználásra kerülő búza többsége megfelel a legszigorúbb minőségi követelményeknek, beleértve a fehérje- és sikértartalmat, valamint egyéb reológiai jellemzőket is.

- hangsúlyozta Perczel Péter, majd megjegyezte: aki saját területén a közönséges búza mellett durumbúzát is termelt, az azt is megtapasztalhatta, hogy a durumbúza az elmúlt évekhez képest jobb minőségű lett, sőt annak termésátlaga adott esetben még magasabb is lett, ami nagyon ritkán történik meg. A szakember szerint nehezen megfejthető, hogy ennek pontosan mi az oka, hiszen normál esetben nem feltétlenül lehet azt mondani, hogy a durumbúza aszálytűrőbb lenne, mint bármilyen más búzaféle.

Az idei év tapasztalatai alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy a hűvösebb és melegebb, valamint a csapadékosabb és szárazabb időszakok ingadozása talán kevésbé befolyásolta ezt a növényfajt, mint a többit. Ez a megállapítás mindenképpen elgondolkodtató, és jól tükrözi a durumbúza lehetséges szerepét a hazai vetésszerkezetben.

Amennyiben a jelenlegi időszak terményfelvásárlási árait összevetjük a tavalyiakkal, úgy a különbség körülbelül 6-10 ezer forint között mozog, ami Perczel Péter véleménye szerint a vetőmagárakban is valószínűleg meg fog mutatkozni.

Ha például az őszi kalászosok tájékoztató árát nézzük, akkor a tavalyi 161 ezer forintos tonnánkénti árhoz képest idén 171 ezer forintos tonnánkénti árról beszélhetünk. Bár ez a különbség jelentősnek tűnik, hektárra vetítve szinte elenyésző a változás az össztermelési költséghez képest, az időjárási körülmények ismeretében ráadásul jól tudjuk, hogy mindez alakulhatott volna sokkal rosszabban is.

Perczel Péter lapunk számára kifejtette, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kalászos növények szerepe különösen fontos lehet az előttünk álló őszi vetési időszakban. Számos szakértő arra számít, hogy Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegye aszályos területein egyre többen választanak majd alternatívákat a kukoricával szemben. A gazdák olyan kultúrákra helyezhetik a hangsúlyt, amelyek jobban bírják a szélsőséges időjárási viszonyokat, és ezek közé tartoznak az őszi kalászosok is.

Észlelhető, hogy az őszi árpa elültetésének vonzereje nem csupán a magasabb termésátlagból, hanem a tavalyinál kedvezőbb árakból is fakadhat. Habár a változás nem biztos, hogy több százezer hektáron realizálódik, néhány tízezer hektáron már valószínűnek tűnik ez a tendencia. Ráadásul sok gazda fontolgatja, hogy őszi búzát vessen, mivel ez a növény megfelelő időben történő vetéssel képes kihasználni az őszi, téli és kora tavaszi csapadékot is.

- hangsúlyozta Perczel Péter, aki hozzátette, hogy eddig minden évben elegendő víz állt rendelkezésre ahhoz, hogy az őszi vetésű növények átlagos vagy annál jobb termést érjenek el.

Ha a megfelelő átvételi ár is rendelkezésre áll, akkor bár a jövedelemtermelő képesség nem fogja elérni a tavaszi vetésű hibridek szintjét, a kiszámíthatóság miatt ezek a fajták mégis kedvezőbb és megbízhatóbb alternatívának számíthatnak a korábban megszokott változatokhoz képest.

Takács Géza megjegyzései szerint sajnálatos módon még mindig sokan élnek abban a hitben, hogy ragaszkodniuk kell a régi, megszokott fajtákhoz, miközben a világ körülöttük folyamatosan változik, és már szinte semmi sem olyan, mint régen.

Sajnos a változásokra való reagálás terén sokan, különösen a termelők, kifejezetten lassúak. Úgy tűnik, hogy folyamatosan bíznak valamiféle pozitív fordulatban, de ez a bizalom egyre inkább megfogyatkozik. A helyzet az, hogy nem érdemes abban reménykedni, hogy a régi, klasszikus ökológiai feltételek valaha is visszatérnek. Nyilvánvaló, hogy számos előrejelzést lehet készíteni, és már régóta látjuk, merre tart a klímaváltozás. Azonban ha valaki az alapvető lépések, mint például a vetőmag kiválasztása vagy a vetés időzítése során hibázik, az olyan hiba, amelyet általában már nem lehet orvosolni...