Donald Trump egy kockázatos játékba kezdett, amely könnyen visszaüthet. Az elnök bitcoinra vonatkozó tervei komoly öngólt jelenthetnek számára.

Egy lépéssel a fiat pénzrendszer alternatívája felé?

A kriptovaluták jövője és szerepe körüli viták igencsak izgalmas színt visznek a témába, hiszen a hagyományos fiat pénzrendszer fenntarthatóságát sokan kétségbe vonják. Kérdéses, hogy az új, alternatív megoldásokat nyújtó kriptovaluták és digitális jegybankpénzek közül melyik tudja magáénak tudni a domináló szerepet. Trump határozott álláspontot képvisel: hevesen ellenzi a Fed által támogatott digitális dollár ötletét, érvelve amellett, hogy ennek bevezetése korlátlan kormányzati ellenőrzést eredményezne, ami súlyosan sértené a pénzügyi szabadságot. Ezzel szemben a Biden-kormányzat korábban a kriptovaluták szigorúbb szabályozása mellett állt ki, így a kriptovaluták irányába tett elmozdulás éles ellentétben áll a korábbi politikai irányvonallal.

A fejlemények mögött húzódó önérdek, tekintettel a Trump család személyes befektetéseire nehezen megkérdőjelezhető, továbbá, a kampányában jelentős befolyással bíró technológiai szektor kriptopárti milliárdosai (köztük JD Vance, Elon Musk, Peter Thiel, Scott Bessent, vagy Howard Lutnick) szintén meghatározó szereppel rendelkezhetnek. Az egyszerű politikai indokokat erősíti továbbá a bitcoin támogatóinak növekvő befolyásának felismerése is.

A kriptopárti szemlélet és a stratégiai tartalék koncepciója messze túlmutat a politikai kereteken.

A legfrissebb javaslatok tükrében a pénzügyminisztérium lehetőséget lát arra, hogy a Devizastabilizációs Alap keretein belül egy különleges BTC tartalékalapot alakítson ki. Ennek keretében akár 21 milliárd dollár értékű bitcoin felhalmozása is megvalósulhat. Az ötlet lényege, hogy a szövetségi kormány hozzáférjen az igazságszolgáltatás által büntetőügyek során lefoglalt bitcoinokhoz, és ezeket egy tartalékalapba helyezze el. Ez a megoldás párhuzamba állítható a stratégiai olajtartalékok funkciójával, hiszen a bitcoinok eladása vagy felszabadítása alternatív lehetőséget kínálhat a valuták stabilizálására, valamint a pénzügyi válságok kezelésére.

Hasonló példát láthattunk már máshol is, köztük Argentínában, ahol államilag támogatott tervként határozták meg az ország palaolaj és palagáz tartalékai kapcsán, a kitermelés során felszabaduló, gazdaságilag nem hasznosítható földgáz elektromos árammá alakítását, és az így létrejövő energia bitcoin bányászatra történtő felhasználását, majd az abból származó bevételek központi banki tartalékként való felhasználását.

A bitcoin tartalékolása kétségkívül jelentős hatásokat generálna a monetáris rendszerben, tovább fokozva ezzel a kriptovaluta értékét és vonzerejét. Az olyan összehasonlítások, mint a BTC digitális aranyként való emlegetése, vagy az olajhoz való hasonlítás, már régóta a bitcoin különleges státuszát igyekeznek hangsúlyozni. Ezen analógiák révén a bitcoin bányászatának fogalma is különleges jelentőséget kapott. Ezek a fejlemények talán nem is annyira meglepőek a jelenlegi piaci események tükrében, de a kritika továbbra is helyénvaló, miszerint a kriptovaluták nem rendelkeznek olyan stratégiai értékkel, mint a szállításhoz vagy az energiatermeléshez elengedhetetlen üzemanyagok.

A kormányzati tartalékok gyorsabb ütemű felértékelődése az inflációnál, valamint a kriptopiacon realizált nyereségek gazdasági stabilizáló szerepet játszhatnak.

A fiat pénzekkel ellentétben a Bitcoin (BTC) korlátozott mennyisége miatt deflációs jellegű eszköznek számít. Ez azt jelenti, hogy csökkenti az újabb, jellemzően inflációt generáló pénznyomtatás iránti igényt. Monetáris politikai instabilitás esetén kifejezetten előnyös lehet, ha az állam rendelkezik egy olyan eszközzel, amely megőrzi az értékét. A BTC árfolyamának emelkedéséből származó nyereséget pedig adósságcsökkentésre is fel lehet használni, így elkerülve a további adósságfinanszírozásból adódó pénzteremtés szükségességét.

A vonzónak tűnő lehetőségek mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy valójában mi fűti az eszköz árának emelkedését. Amennyiben a támogató szabályozói környezet, illetve az a tény áll mögötte, hogy az amerikai kincstár állományának részét képezheti, az könnyedén lehet annak a jele, hogy az értéke talán mégsem annyira alátámasztott fundamentálisan, hanem továbbra is csalók és spekulánsok folyamatos manipulációja áll mögötte. Az gazdasági értékteremtés hiányát kiválóan képes elfedni az eszköz piaca körül felépített intézményi és infrastrukturális háttér, maga alá rejtve a kapcsolódó kockázatokat is.

A világot érintő kérdések közül talán az a legnagyobb, hogy vajon indokolt-e félelmet táplálni a potenciális negatív tovagyűrűző hatásokkal kapcsolatban. Kétségtelen, hogy az amerikai gazdaság stabilitása kulcsszerepet játszik a globális gazdasági rendszer működésében. Amennyiben a dollár értéke, vagy az Egyesült Államok adósságaival kapcsolatos hitelesség meging, az gyorsan egy olyan helyzethez vezethet, ahol a globális valutakérdés a nemzetközi közösség problémájává válik. Emlékezhetünk arra, hogy hasonló forgatókönyveket már tapasztaltunk, például Nixon idejében, illetve a globális pénzügyi válság időszakában.

A kriptovalutákra vonatkozó szabályozási keretek bevezetése új befektetési lehetőségeket nyithat meg, ugyanakkor feszültségeket is okozhat a banki szektorban.

Ahogy a kriptovaluták egyre inkább a pénzintézetek portfóliójában és a lakossági befektetések között is megjelennek, úgy a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásuk komoly aggodalmakat vet fel. Emlékezzünk csak a 2008-as pénzügyi válságra, amely részben a komplex és átláthatatlan pénzügyi eszközök elterjedésének következményeként alakult ki. A legrosszabb forgatókönyvek figyelembevételével a reálgazdaságra gyakorolt instabilitás hatásai is valósággá válhatnak. Az utóbbi évek pénzügyi környezete – magas államadóssággal, emelkedő kamatokkal és fokozódó inflációval – még inkább szükségessé teszi a kockázatok tudatos kezelését. A kamatokhoz kötődő eladósodás folyamatos pénzkínálat-növekedést generál, ami inflációs következményekkel jár, legyen szó a reálgazdaságra vagy az eszközárakra gyakorolt hatásokról. Ezt a folyamatot a korábbi évtizedek laza monetáris politikája is támogatta, amely a pénzkínálat fokozatos bővítésére épült. Egy ilyen környezetben a bizalom szerepe rendkívül fontos, hiszen a rendszert sok szempontból ez az alapelv tartja össze. A bizalom megingatását okozó lépések és kockázatok elkerülése kulcsfontosságú, hogy megakadályozzuk egy esetleges lavina elindulását. A fiat pénzrendszer fenntarthatósági kihívásaival előbb vagy utóbb szembe kell nézni, de a válaszok kidolgozásának és a szükséges változások végrehajtásának a lehető legkevesebb társadalmi és gazdasági kárt kellene okoznia.

Az irónia a mai politikai tájban abban rejlik, hogy Trump stratégiája, amely sok szempontból az irracionalitás irányába tereli a közbeszédet, éppen a leggazdagabb és legbefolyásosabb társadalmi csoportok támogatását élvezi. A bitcoin pénzügyi rendszerben betöltött szerepének reformkísérletei is figyelemre méltóak. El Salvador esete figyelmeztet minket arra, hogy a dolgok könnyedén balul sülhetnek el. Érdekes, hogy a bitcoint hivatalos fizetőeszközként alkalmazó ország Covid utáni válságát drámaian súlyosbította a kriptovaluta 2022-es összeomlása, ami újabb IMF mentőcsomag iránti igényt generált. Persze, az Egyesült Államok gazdasága és El Salvador viszonya nem igazán összehasonlítható, de a tanulságok mindkét esetben figyelemre méltóak.