Különösen aggasztó, hogy a hazai állatállományt veszélyes kullancsfajok támadhatják meg.

Az újonnan megjelenő kullancsok komoly vírusterjesztő potenciállal bírnak - a gazdáknak is fel kell készülniük a védekezésre.

Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok bukkantak fel Magyarország területén, amelyek potenciálisan hordozhatják a halálos krími-kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvező feltételeket teremt számukra, így már nem meglepő, hogy itt maradnak. Bár eddig nem regisztráltak emberi fertőzést, a szakértők figyelmeztetnek: a körülmények adottak lehetnek egy új járvány kialakulásához. Most egy innovatív mobilalkalmazás révén mi is hozzájárulhatunk az új jövevények felfedezéséhez és azonosításához.

Új vírusgazda érkezett Magyarországra

Magyarországon megjelent két, a Hyalomma nemzetségbe tartozó, nálunk eddig nem őshonos kullancsfaj. Ezek a kullancsok eredetileg Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán térségekben honosak, és kifejezetten meleg, száraz klímához alkalmazkodtak. Különlegességük - és veszélyességük - abban rejlik, hogy képesek terjeszteni a krími-kongói vérzéses láz vírusát (CCHFV), amely az emberre nézve különösen veszélyes.

Ez a vírus vérzéses lázat idéz elő, amelynek halálozási aránya akár 30% fölé is nőhet. Jelenleg sajnos sem védőoltás, sem célzott kezelés nem áll rendelkezésre, így a fertőzöttek csupán tüneti ellátásban részesülhetnek. A betegség gyors lefolyása és a belső vérzések következményeként hamar életveszélyes állapot alakulhat ki.

A vírus szerepel a WHO által kiemelten figyelt tíz legveszélyesebb kórokozó listáján, amelyek a jövő járványainak potenciális forrásai lehetnek. A Hyalomma kullancsok által terjesztett vírus tehát nemcsak a természetes ökoszisztémák változásának következménye, hanem egy közegészségügyi fenyegetés is.

A Hyalomma kullancsok több szempontból is eltérnek a hazánkban gyakori kullancsfajoktól:

Nem rejtőzködve támadnak, hanem aktívan keresik prédájukat, és akár több méteren át is gyorsan követik a gazdáikat, amit kiváló látásuk segít. A felnőtt egyedek 12 °C felett válnak aktívvá, míg a 45 °C-os hőmérséklet felett elbújnak. Főként lovakat, szarvasmarhákat és más patásokat céloznak meg, de az emberek és kutyák sem menekülnek meg a csípéseiktől. Őshonos területeiken nagy tömegben is előfordulhatnak – akár 100 egyed is megjelenhet egyetlen állaton, gyakran a testnyílások környékén. A nőstények rendkívül termékenyek, akár 7000 tojást is képesek lerakni.

Megjelenésük igazán figyelemfelkeltő: testesebb alakjuk mellett a lábuk erőteljes sávozottságot mutat, míg hátuk barázdált textúrája különlegessé teszi őket. Formájuk ovális, ami szintén hozzájárul egyedi kinézetükhöz. A nőstények mérete 5,5-6,5 mm között mozog, míg a hímek 3,8-5,6 mm nagyságúak, így jelentősen nagyobbak a hazánkban előforduló kullancsoknál.

Vándormadarak veszélyes utasai

A Hyalomma kullancsok már régóta vándormadarakkal együtt érkeznek Közép- és Észak-Európába, így Magyarországra is. Ezek a madarak lárva- vagy nimfa stádiumú kullancsokat csempésznek magukkal Afrikából, Dél-Európából vagy a Közel-Keletről. Ha a helyi környezetben ezek a kullancsok felnőtté fejlődnek, akkor potenciálisan embereket vagy állatokat csíphetnek meg, ezzel pedig vírusokat is átadhatnak.

Fontos megérteni, hogy a madarak nem közvetítik a krími-kongói vérzéses láz vírusát, így a fertőzés lehetősége kizárólag akkor merül fel, ha egy fertőzött kullancs már korábban rátapadt a madárra. Ez ugyan csökkenti a fertőzés kockázatát, de nem zárja ki teljesen a lehetőséget, mivel a vírus átvihető a kullancs nőstényéből az utódaira is.

Érdekes módon, történeti és friss kutatási eredmények is arra utalnak, hogy a vírus, vagy annak egy közeli rokona már jelen lehet a magyar területeken. A 20. század első feléből származó szerológiai elemzések például azt mutatják, hogy a hazai háziállatok, mint a juhok és szarvasmarhák vérében kimutattak ellenanyagokat a krími-kongói vérzéses láz vírusával szemben. Ezt a megállapítást a legújabb vizsgálatok is megerősítették, ami újabb kérdéseket vet fel a vírus jelenlétével kapcsolatban.

Az utóbbi időszakban észlelték, hogy a tünetmentes véradók vérében is fellelhetők olyan ellenanyagok, amelyek értelmezése azonban nem teljesen egyértelmű: felmerülhet, hogy keresztreakcióról van szó, vagy esetleg egy enyhe, diagnosztizálatlan fertőzés nyomait tükrözi. Az elméleti lehetőségek biológiai szempontból adottak: amennyiben a kórokozó hordozója, például egy kullancs, megtelepszik, és a vírus külföldről vagy egy rejtett hazai forrásból kerül a szervezetbe, az új emberi fertőzések kialakulásához vezethet.

A klímaváltozás új kihívásokat és lehetőségeket hoz magával – az enyhe ősz éppen egy ilyen lehetőség. Ahogy a hőmérsékletek változnak, a természet új arcát mutatja, és ez a jelenség különleges hatással van mindennapi életünkre. Az enyhe őszi hónapok nemcsak a színek varázsát hozzák el, hanem új lehetőségeket is teremtnek a mezőgazdaságban, a turizmusban és a szabadidős tevékenységekben. Érdemes kihasználni ezt az időszakot, hogy közelebb kerüljünk a természethez, és felfedezzük, milyen csodákat rejtenek a változó évszakok.

A Hyalomma kullancsok klímaérzékeny fajok, amelyek eredetileg a meleg, száraz mediterrán és afrikai régiókban élnek. A klímaváltozás miatt Magyarország egyes részeinek éghajlata (különösen az Alföldé) egyre inkább hasonlít ezekre a területekre, különösen a melegebb nyarak és enyhébb őszi hónapok révén.

A Hyalomma kullancsok életciklusában a nimfa stádiumból felnőtté való átlépés egy kritikus pillanat, amely általában ősszel következik be. Ez az átmenet különösen érzékeny, hiszen ha ebben az időszakban tartós hideg érkezik, a kullancsok elpusztulhatnak, és nem élik túl a telet. Ugyanakkor, ha az ősz kellemesen enyhe, a vedlés sikeresen végbemegy, és a felnőtt kullancsok képesek átvészelni a hideg hónapokat. Érdekes módon Törökország magasabb hegységeiben is megtalálható ez a faj, ahol télen akár -10 és -15 °C közötti hőmérsékleteket is elviselnek.

A klímaváltozás tehát új ökológiai réseket nyit meg, amelyekbe a Hyalomma kullancsok "beköltözhetnek". Ezáltal olyan fajok juthatnak be a hazai ökoszisztémába, amelyek potenciális járványügyi kockázatot hordoznak. A hagyományosan hűvösebb időszakokhoz alkalmazkodott kullancsfajok, mint például a közönséges kullancs, háttérbe szorulhatnak, míg a Hyalomma-fajok terjedésével új kihívások elé nézhetünk.

Ezeket a tényezőket mérlegelve talán nem meglepő, hogy Kecskemét környékén – amely Magyarország egyik legszárazabb területe – már több Hyalomma példányt is felfedeztek az évek folyamán, összesen hat alkalommal, különböző bivalyok testén. A valószínűsége annak, hogy ezek a kullancsok fokozatosan megtelepednek a vidéken, igen magas. Jelenleg még nem áll rendelkezésre teljes körű bizonyíték arra, hogy már létezne helyben szaporodó populáció, de a megfigyelések ezt erősen valószínűsítik.

Délebbre a helyzet már jóval komolyabbra fordul.

Számos országban egyértelműen dokumentálták a vírus jelenlétét és terjedését, sőt halálos emberi fertőzéseket is.

Észak-Macedóniában több mint öt évtized után ismét felbukkant a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amely az elmúlt két év során öt fertőzést okozott, ezek közül kettő végzetes kimenetelű volt. A halálesetek olyan egyénekhez köthetők, akiket kullancs csípett meg, és a diagnózis nem érkezett időben. Emellett a vírus emberről emberre is terjedhet, például testnedveken keresztül, ami a kórházi ápolók számára is komoly kockázatot jelent - hasonlóan az Ebola vírushoz. Az észak-macedón esetek között volt olyan egészségügyi dolgozó is, aki így fertőződött, és a felépülése hosszú és nehéz folyamat volt. Horvátországban a kullancsok már régóta jelen vannak, ám eddig humán vírusfertőzést nem tapasztaltak. Törökország viszont a legmagasabb megbetegedési arányt mutatja, ahol a vírus gyakran újra felüti a fejét. Spanyolországban a Hyalomma kullancs már korábban is ismert volt, de csak az utóbbi időszakban regisztrálták az első emberi megbetegedéseket. Ez a jelenség arra utal, hogy a vírus terjedési mintázata megváltozóban van - talán a környezeti feltételek módosulása, vagy az állatszállítások növekvő mennyisége miatt, ami a kullancsok elterjedését is elősegíti, azaz az emberi tevékenységek hatására.

Mindez azt mutatja, hogy a vírus nemcsak délen fenyeget, és a megjelenése valós járványügyi kihívás, tehát a felkészülés kulcsfontosságú.

PragmaTick és Kullancsfigyelő - Mi segítünk a kockázatok azonosításában és a biztonság növelésében!

A HUN-REN ÖK ETI Felbukkanó Kórokozók Ökológiája kutatócsoport szakértői négy alapvető intézkedést azonosítottak, amelyeket együttesen DAMA protokoll néven, az angol elnevezésük kezdőbetűi alapján (Document, Assess, Monitor, Act – Dokumentálás, Kockázatértékelés, Monitorozás, Cselekvés) emlegetnek. E kutatási tevékenységeiket az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretein belül végzik. A Hyalomma kullancsok és a krími-kongói vérzéses láz vírusa kapcsán ezek a lépések a következőképpen alakulnak:

1. Dokumentálás - megfigyelés és azonosítás A megfigyelés és azonosítás folyamata elengedhetetlen a különböző jelenségek és események pontos megértéséhez. A dokumentálás során rögzítjük a megfigyeléseinket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy részletesen elemezzük a tapasztalatainkat. Az azonosítás pedig segít abban, hogy a megfigyelt jelenségeket kategorizáljuk és értelmezzük, így könnyebben tudunk következtetéseket levonni és összefüggéseket találni. E két lépés együttesen hozzájárul a tudományos ismeretek bővítéséhez és a gyakorlati alkalmazások fejlesztéséhez.

Az első és legfontosabb lépés a kullancsok jelenlétének tudatosítása Magyarország területén. A tudósok mikroszkópos elemzéssel azonosítják a különböző kullancsfajokat, és részletes térképet készítenek elterjedésükről. Ezzel nyomon követik, hogy hol és milyen környezeti feltételek mellett jelennek meg ezek a kis véglények.

2. Értékelés - Kockázatbecslés és laboratóriumi elemzések A kockázatbecslés során alaposan megvizsgáljuk a potenciális veszélyforrásokat és azok hatásait, hogy megbízható képet kapjunk a helyzet súlyosságáról. E folyamat során különböző laboratóriumi vizsgálatokat végzünk, amelyek lehetővé teszik a pontosabb adatok gyűjtését és a kockázatok alaposabb megértését. A laboratóriumi elemzések során a minták részletes vizsgálata révén feltárhatjuk a rejtett problémákat, és megalapozott döntéseket hozhatunk a szükséges intézkedésekről.

A kullancs faji hovatartozását molekuláris biológiai módszerekkel is ellenőrzik. Az így kapott DNS szekvenciaadatok segítségével következtetéseket tudnak levonni a behurcolás eredetére vonatkozóan. A következő lépésben a pécsi Virológia Nemzeti Laboratórium magas biztonsági fokozatú (BSL4) laboratóriumában ellenőrzik, hogy a begyűjtött kullancsok hordozzák-e a krími-kongói vérzéses láz vírusát, vagy más, emberre is veszélyes kórokozókat, például Rickettsia-fajokat. Ez alapozza meg a terjedés és a fertőzési kockázatok felmérését.

Az eddig vizsgált példányok mindegyike negatív volt a keresett vírusra, az egyik példányban azonban egy közelrokon, eddig ismeretlen vírust találtak. Ennek genetikai elemzését elvégezték, és további monitorozás szükségességét állapították meg, hogy kiderüljön a gyakorisága, emberekre vagy háziállatokra gyakorolt hatása.

Készítsd el a saját, egyedi értelmezésedet a „monitor” kifejezésről! A monitor nem csupán egy eszköz, hanem a folyamatos figyelem és ellenőrzés szimbóluma is. Ez a kifejezés magában foglalja a folyamatok, események vagy rendszerek állapotának állandó nyomon követését, legyen szó akár technológiai, akár emberi tényezőkről. A monitorozás lehetővé teszi számunkra, hogy azonnal reagáljunk a változásokra, és megelőzzük a problémákat, így biztosítva a gördülékeny működést és a biztonságot.

A harmadik lépés a Hyalomma kullancsok elterjedésének nyomon követése. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy hány Hyalomma példány jelenik meg, és hogy meg tudnak-e telepedni a területen, azaz kialakul-e önfenntartó populációjuk. Ebben jelentős segítséget nyújt a Kullancsfigyelő projekt, amely lehetőséget ad az állampolgárok számára is, hogy aktívan részt vegyenek a kutatásban. A projekt keretében bárki beküldheti a megtalált kullancsokról készült fényképeit és egyéb adatokat. Rendkívül fontos, hogy ha valaki Hyalomma kullancsot talál, azt élve őrizze meg, hogy a kutatók minél alaposabb vizsgálatokat végezhesenek rajta.

Ismerje meg a PragmaTick nevű legújabb mobilalkalmazást, amely már elérhető iPhone-ra és Androidra is! Ez az innovatív app nemcsak Magyarországon, hanem a jövőben több európai országban is elérhetővé válik. A PragmaTick segítségével a felhasználók egyszerűen, mindössze néhány gombnyomással rögzíthetik megfigyeléseiket, és az adatlapon könnyedén megadhatják:

Egy napsütéses tavaszi délután a fű zöldellő tengerében sétáltam a kutyámmal, Bogyóval, akit a szomszédos erdőben szoktam sétáltatni. Ahogy a fák árnyékában játszott, észrevettem, hogy valami furcsa mozgás zajlik a bundájában. Kíváncsian közelebb léptem, és hirtelen egy kullancsot pillantottam meg, ahogy éppen a kutyám hátán mászott, keresve a megfelelő helyet, hogy vért szívjon. Azonnal tudtam, hogy cselekednem kell, mielőtt még megszívja magát. Ekkor, a napsütésben és a friss levegőben, a természet közelsége mellett éreztem, hogy mennyire fontos a kutyám egészsége és a figyelmem a kis fenevadakra.

Eddig összesen 24 Hyalomma példányt azonosítottunk a program keretein belül, a lakosság aktív közreműködésének köszönhetően, közülük öt példányt idén sikerült rögzíteni. A jövőben a folyamat hatékonyságát mesterséges intelligencia révén növeljük, amely előszűri a beküldött képeket, így a szakértőknek már nem szükséges minden egyes fotót külön-külön átnézniük.

A monitorozás keretében a kutatók arra is fókuszálnak, hogy mely állatfajok játszhatnak szerepet a hazai krími-kongói vérzéses láz vírusának fenntartásában. Ennek érdekében szarvasmarhák, juhok és különböző vadon élő kérődzők szervezetében vizsgálják a vírus ellen termelt antitestek jelenlétét.

4. Cselekedj – a nemzetközi együttműködés szellemében A globális kihívásokra való válaszadás érdekében elengedhetetlen, hogy aktívan részt vegyünk a nemzetközi együttműködésben. A cselekvés nem csupán szavakat jelent, hanem konkrét lépéseket, amelyek összekötnek bennünket más országokkal és kultúrákkal. Ez a közös erőfeszítés lehetővé teszi, hogy megosszuk tudásunkat, tapasztalatainkat és erőforrásainkat, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és a globális problémák megoldásához. Minden egyes akciónk, legyen az helyi vagy globális szintű, hozzájárul a közös céljaink eléréséhez. Cselekedjünk együtt, hogy egy jobb jövőt építhessünk mindenki számára!

A Kullancsfigyelő honlapján és a PragmaTick alkalmazásban is sok praktikus és érdekes tudnivaló található. A lakosság ilyen típusú edukációja önmagában is segíti a fertőzésveszély csökkentését. Emellett a kutatók törekszenek arra is, hogy megfelelő javaslatokat szolgáltassanak adataik alapján a döntéshozók számára, hogy nagyobb hangsúly legyen a megelőzésen.

A projekt rendkívül izgalmas, mivel nem elszigetelt módon zajlik; a paraziták és kórokozók nem ismernek határokat. A kutatócsoport egy COST-hálózatot koordinál, amely az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés keretében működik, és célja a Hyalomma-fajok elterjedésének nyomon követése Európa-szerte. A PRAGMATICK konzorcium keretében 33 ország több mint 260 kutatójával együttműködve igyekeznek közösen azonosítani a potenciális kockázatokat, és megelőző intézkedéseket hozni. Ehhez feltérképezik a klímaváltozás, városiasodás, marhakereskedelem és turizmus által előidézett rejtett terjedési útvonalakat is.

Forrás: masfelfok.hu /Szerző: Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa, kutatócsoport-vezetője