Fedezd fel a szatymazi Kurgán Ház lenyűgöző történeteit az évezredes kunhalmok világából! Ez a különleges intézmény nem csupán a múlt emlékeit őrzi, hanem izgalmas bepillantást nyújt a régmúlt kultúrák életébe és hagyományaiba is. A kunhalmok titokzatos k
A közelmúltban új gyöngyszemmel bővült Csongrád-Csanád vármegye turisztikai palettája. A Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely varázslatos atmoszférájával és a kunhalmok misztikus világával várja a látogatókat, ahol felfedezhetjük a természet különleges kincseit és gazdag örökségét.
A vármegyeszékhely felől érkezve, a "régi 5-ösön" Szatymaz előtt egy tábla jelzi, hogy az úttól néhány méterre természetvédelmi turisztikai célpont várja az érdeklődőket. A kiállítóhely előzetes bejelentkezés alapján látogatható, de alkalmanként színes programokat kínálnak a vendégeknek.
Kitömött madarak, vízparti fészkek, ágas-bogas fák, hód és őzgida. Színes állatsereg várja régóta a természetbarátokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Tisza-völgyi Bemutatóházban.
Az Alföld különleges Klebelsberg-iskolák stílusában megálmodott bemutatóháza az 1930-as évek végén készült el, és eredetileg egy tanya részeként funkcionált. E helyszínen hozták létre a természetvédők az első bemutatóházat, ahol felfedezhetjük a szegedi Fehér-tó gazdag élővilágát és az Alsó-Tisza menti táj izgalmas átalakulásait. A környék ártéri erdeinek és mezőinek jellegzetes lakóival kapcsolatosan számtalan érdekes információval gazdagodhatunk. A legkisebb látogatók számára pedig játékos formában nyílik lehetőség a védett madarak és emlősök anatómiájának, valamint életmódjának felfedezésére.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet varázslatos természeti kincseit ma már egy lenyűgöző építmény is hirdeti a Fehér-tó szomszédságában. A tavaly megnyitott Kurgán Ház a hagyományos kunhalmok formavilágát idézi, és egy modern kiállításon keresztül tárja elénk a halmok történetét, valamint a környék természeti gazdagságát. Ez a különleges dombház tökéletes helyszín a régió értékeinek felfedezésére és megismerésére.
A különleges dombháznak saját biológiai szennyvíztisztító rendszere van. A bejárat előtt egy mesterséges tó és egy tenyérnyi félsziget nyújt menedéket az élőlényeknek. A tavacskának más fontos funkciója is van: a megtisztított szennyvíz folyik bele. A tó és közvetlen környezete szépen fejlődik, a hínáros víztükörben hanyatt úszó poloskák és szitakötő lárvák mozognak, a vízben halak élnek.
Amikor belépünk a különleges dombházba, azonnal magával ragad a varázslatos atmoszféra. A falakat élénk színekben pompázó festmények díszítik, míg a tágasabb teremben egy impozáns, üvegezett ablaksor tárul elénk, amely közvetlen kapcsolatot teremt a természettel. A kurgánok titokzatos világát felfedező helyiségben pedig Kuvik Kornél izgalmasan mesél nekünk, miközben részletesen bemutatja ezt a különleges kultúrát.
A kunhalmok, más néven kurgánok, manapság jelentős mértékben megfogyatkoztak. Míg néhányuk a természet erejének köszönhetően jött létre, a többségük az emberi tevékenység eredménye, ahogyan a kutatók is megállapították. Évezredek folyamán számos település emelkedett ki ugyanazon a területen, és ezek nyomai egymásra rétegződtek, így kialakítva a különféle kultúrák emlékét. Az ilyen jellegű halmokat a szakirodalom a tellek elnevezéssel illeti.
Az alföldi kunhalmok építése olyan régi hagyományokra nyúlik vissza, amelyek az egyiptomi piramisokkal is felérnek. E dombok első alkotói egy ázsiai népcsoport tagjai voltak, de az idők során számos más nép is átvette ezt a gyakorlatot. Így építkeztek a szarmaták, az avarok, a hunok, és honfoglaló őseink is. A kurgánok kialakításánál a gödörsír fölé a közeli gyepes területekről hordták össze a talajt, általában a legfelső 20-30 centimétert. Ennek következtében a növények, azok magvai és gumói is átkerültek a halmokba, ami elősegítette a gyep gyors újjáéledését.
A sírhalmok szakrális szent helyek. Hasonló kunhalmok legépebben Mongóliában és Kazahsztánban maradtak fenn, de nálunk is több ezerre tehető még mindig a számuk. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben is jó pár megmaradt, melyeket korábban nyilvántartásba vettek a kutatók. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 150 körüli a számuk. A legnagyobb hazai kunhalom a békésszentandrási Gödényhalom, amely közel tizenegy méterre emelkedik ki a környezetéből.
Nem véletlen, hogy Kuvik Kornél a kiállítás "mesebeli tárlatvezetője", hiszen ez a ragadozó szorosan összefonódik a vidéki tájjal. A kuvik különösen kedveli a tanyák környékét, ahol hűen őrzi fészkét. A sötét éjszakában fénylő tanyasi ablakok olyan terített asztalt kínálnak számára, amely tele van repkedő rovarokkal, így nemcsak a természet csodáit élheti át, hanem ínycsiklandó vacsorát is találhat.
A halmok ökológiai szerepe rendkívül fontos, mivel kulcsszerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában. Ezek a természetes képződmények különleges mikroklímát teremtve változatos élőhelyeket kínálnak mind a növény-, mind az állatvilág számára. Gyakran érintetlen állapotban maradt löszgyep-biotópokat találhatunk rajtuk, amelyek számos ritka és védett növényfaj otthonául szolgálnak. Ezen élőhelyek védelme tehát nem csupán a természet szépségének megőrzését szolgálja, hanem a biológiai sokféleség megóvásának is alapvető feltétele.
A tavaszi hérics és a tátorján mellett számos szegfűféle, valamint sáfrányok, selymes boglárka és agárkosbor virul a napsütötte gyepeken. A halmokon fokozottan védett rovarok, hüllők, madarak és kisebb emlősök élnek, amelyek a környező táj átalakítása miatt máshol már nem találhatók meg. A madárvilág is rendkívül változatos itt, a halmok búvó- és költőhelyként szolgálnak tollas barátainknak.
A kunhalmok varázslatos világában nem csupán a festői táj rejlik, hanem egy különleges ökoszisztéma is, ahol az énekesmadarak, mint a színes cigánycsuk, a dallamos sordély és a fenséges tövisszúró gébics, otthonra lelnek. Ezen zöld szigetek lakói között találjuk a ritkább emlősöket is; a molnárgörény mellett a vörös róka és a borz is szívesen megtelepszik e vidékek rejtett zugában. A kunhalmok nem csupán szigetek a természet tengerében, hanem ökológiai folyosók is, melyek hidat képeznek az elszigetelt élőhelyek között. Ez a kapcsolat lehetővé teszi a különböző fajok szabad mozgását és hozzájárul a genetikai változatosság fenntartásához, így biztosítva a biodiverzitás gazdagságát.
A kunhalmok környezettörténeti, tájtörténeti, táj- és régészeti szempontból is egyedülálló információforrások. Hazánkban az összes halom ex lege védett, országos jelentőségű védett természeti terület.
A Kurgán Házból egy varázslatos séta vezet el a Beretzk Péter-kilátóhoz, ahonnan csodálatos rálátás nyílik a Fehér-tó védett területének lenyűgöző madárvilágára. Ez a szegedi Fehér-tó a természeti csodáktól hemzsegő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szívében található. Az egykori szikes tó mára halastórendszerré alakult, ám továbbra is kulcsszerepet játszik a tavaszi és őszi madárvonulásban. Magyarország első madárrezervátumaként nem csupán helyi, hanem nemzetközi szinten is jelentős vizes élőhelynek számít.
A tópart mentén elhelyezkedő Sirály tanösvény felfedezésre váró kalandokat kínál, legyen szó gyalogos sétáról vagy kerékpáros kirándulásról. Az útvonal mentén elhelyezett információs táblák segítségével megismerhetjük a tó gazdag élővilágát, történelmét és természetvédelmi jelentőségét. A Fehér-tó a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi, amely a világ szempontjából fontos vizes élőhelyek megóvását célozza. Az egykori szikes tó helyén létrehozott halastórendszer nemcsak a táj szépségét őrzi, hanem ideális pihenő- és táplálkozó helyet is biztosít a vonuló madarak számára, így a természetkedvelők igazi élményben részesülhetnek.
A Fehér-tó különleges szerepet játszik az őszi daruvonulás hazai színterén, hiszen október és november között akár 40 ezer daru is megfordul a környékén. Ezek a csodálatos, méltóságteljes madarak mellett számos más faj is otthonra lel itt, mint például a nagy goda, a gulipán, a bölömbika, a rétisas és a kanalasgém. A tó környezete igazi madárparadicsom, ahol a természet csodái és a madarak lenyűgöző látványa egyaránt elbűvölik az idelátogatókat.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy Porcsin Szűcs Sándor, a kunhalmok elkötelezett kutatója, immár tíz éve merül el az ősi dombok rejtelmeinek felfedezésében. Az Alföld különböző tájain titokzatos halmok emelkednek, melyek közül kiemelkedik a bökényi tanyaközpont közelében található Bekai-halom, amely ma is bátran szembeszáll a természet erejével. Ezek a kunhalmok nem csupán a történelem iránt érdeklődők számára vonzóak; a terepmotorosok és kvadosok is felfedezik őket, ám sajnos nem ritkák azok az esetek sem, amikor tevékenységük következtében károk keletkeznek a védett természeti területeken.
