Fedezd fel a Malom és Kacsa Hotel varázslatos világát, ahol a pazar kilátás az Öreg-tóra elbűvölő élményeket kínál. A hotel nem csupán egy szálláshely, hanem egy igazi menedék a természet és a pihenés szerelmeseinek. Élvezd a lenyűgöző panorámát, miközben
Tata festői táján, a tóparton sétáló kacsák ihlették meg a nevet egy különleges családi vállalkozás számára. Csütörtökön hivatalosan is megnyílt a Malom és Kacsa Hotel, amely mögött egy család álma, egy megvalósult fogadalom és egy példaértékű helyi összefogás rejlik.
A városi legendák szövevényes hálójában él egy különleges történet, amely Mátyás király korába nyúlik vissza. A hősies uralkodó idején egy aranyozott kacsát bocsátottak szabadon a Tatáról elinduló vízvezetéken, hogy az Komárom felé útra keljen. A szórakoztató vetélkedő lényege az volt, hogy a király és kísérete lóháton igyekezett megelőzni a víz felszínén úszó díszes madarat. Michl József megjegyzése szerint a mese régóta él Tatán; azóta a kacsák a víz partján maradtak, és a város egyik jellegzetes szimbólumává váltak. A Malom és Kacsa Hotel ünnepélyes megnyitóján a polgármester felelevenítette ezt a szeretetteljes anekdotát, hangsúlyozva, hogy miért éppen a "kacsa" került a családi vállalkozás nevébe.
Bár a mese igazán bájos, a szálloda tulajdonosai szerint a Malom és Kacsa Hotel elnevezése végül nem a várt okok miatt alakult így.
**Malom és Kacsa: Egy Szerelem Története** Egyszer volt, hol nem volt, egy festői tájon állt egy régi malom, amelynek zúgása a nyugodt folyó víz tükrében tükröződött. A malom kerekének forgása mindig a béke és a harmónia szimbóluma volt, ám egy napon valami különleges dolog történt. A malom közelében egy csinos kacsa szelte a vizet, akit mindenki csak Lilinek hívott. Lili, a kacsa, nemcsak a szépségével, hanem bájával is elbűvölte a falusiakat. Mindig vidám volt, és a víz felszínén való tánca mindenki arcára mosolyt csalt. A malom, amelynek neve Péter volt, már régóta egyedül állt a parton, és a napok egyhangúsága egyre inkább megviselte. Egy reggel, amikor a nap első sugarai a vízre csillantak, Péter a malomkeréken ücsörögve felfedezte Lilit, amint vidáman úszkál a vízben. Szíve egy pillanat alatt megdobban, és azonnal úgy érezte, hogy valami különleges köti össze őket. A kacsa bájos mozdulatai és vidámsága teljesen elbűvölték. A napok teltek, és Péter minden alkalommal, amikor Lili a közelben járt, egyre inkább beleszeretett. A malom zúgása más hangot kezdett megütni: a szélben susogó fák és a víz csobogása egy szimfóniává állt össze, amely a szerelem hírnöke lett. Lili is észrevette Pétert, és hamarosan a két különböző világ találkozása egy csodálatos barátságba csapott át. Ahogy a napok múlottak, a malom és a kacsa között egyre mélyebb kötelék alakult ki. Péter minden reggel friss vízmel és illatos gabonával várta Lilit, aki boldogan úszkált a vízben, és gyakran megállt, hogy egy-egy csemegét elfogadjon. A két szív összefonódott, és a falusiak már régóta tudták, hogy ez a különös páros nem csupán barátok. A nyár végén, amikor a falevelek színesre váltottak, Péter elhatározta, hogy megkéri Lilit, hogy legyen a társa az életben. Egy szép őszi napon, amikor a nap éppen lenyugodott, és a folyó tükre aranyszínűre vált, Péter a víz partjára hívta Lilit. A kacsa kíváncsian úszott közel, és Péter, szívében a bátorságot összegyűjtve, kimondta a szavakat, amelyeket sosem fog elfelejteni: „Lili, szeretném, ha mindig velem lennél!” Lili a szavak hallatára boldogan úszott körbe, és a vízben táncolva fejezte ki érzéseit. A malom zúgása egy újabb dallammá változott, amely a szerelem örök ünneplését hirdette. Azóta Péter és Lili együtt éltek, a malom mindig őrködött felettük, és a folyó vize örömmel hömpölygött tovább, mesélve a gyönyörű szerelem történetéről, amely örökké tartott.
- Már három éve építkeztünk, amikor még mindig csak a malom volt meg a névből... Aztán egyszer csak rácsodálkoztunk a patakmederben élő kacsacsaládra - és megvolt a tökéletes név! Gyakori egyébként, hogy kacsák totyognak át az étteremkerten, és a lépcsőn vagy a fűszerkertben alszanak, mi pedig őket is szívesen látjuk a Malom és Kacsában!
A csütörtök délutáni megnyitón Fülöp Judit köszöntötte a vendégeket, majd át is adta a szót férjének:
- Nagyon örülünk, hogy ilyen szép számban itt vagyunk, és hogy elkészültünk. Ez azért is különleges, mert most nem én fogok beszélni. A férjem elvesztett egy fogadást: azt mondta, nem leszünk készen júliusig 10-ig. Hát, készen vagyunk!
