Egy korábbi munkatárs osztotta meg tapasztalatait a Webinar Universe kapcsán.

Elmondása szerint próbálta segíteni a rendőrségi nyomozást, ami csalódást okozott neki

A számos feljelentés, az interneten a károsultakból alakult csoportok közlései és a megjelent leleplező cikkek ellenére is szedi áldozatait egy feltehetően nemzetközi bűnbanda. A csalók kriptobefektetésnek álcáznak egy rafináltan kitalált bűntettet. Legutóbb egy székesfehérvári család jelentkezett, őket 120 millió forinttal károsította meg a Webinar Universe.

A rendőrség hivatalos közleménye alapján jelenleg több nyomozás zajlik a honlap üzemeltető vállalat ellen. Azonban a látszólag oktatási céllal működő, valójában kriptovaluta-befektetések mögé rejtett csalásra szakosodott cég továbbra is zökkenőmentesen csalogatja be áldozatait.

A weboldal világosan jelzi, hogy kizárólag olyan emberekre összpontosítanak, akik nincsenek tisztában a kriptobefektetések alapjaival. Sőt, még "kriptokotrót" is kínálnak azoknak, akik naivan azt gondolják, hogy a digitális valutákat valóban "bányászni" szükséges.

Munkatársunkhoz eljutott egy információ, amelyet egy olyan ügynök osztott meg, aki első kézből tapasztalta meg a pénzszivattyú működését, hiszen néhány héten át az illegális call center alkalmazottja volt.

Róbert elmondta a Blikknek, hogy a kollégák információi szerint már 8 éve vannak jelen Magyarországon, és éves bevételük körülbelül 2 milliárd forintot tesz ki. Ő is, mint a többi érintett, kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvánosságra.

Ahogy említette, már hosszú évek óta dolgozik telefonos értékesítés területén, és tavaly júniusban egy állásportálon bukkant rá a CC Porter néven ismert vállalkozás hirdetésére. A cég telefonos értékesítőket keresett, akik otthonról végezhetik a munkájukat, ami különösen vonzó lehetőség volt számára.

Bár a CC Porter jelenleg nem reklámozza magát a magyar piacon, elképzelhető, hogy más néven továbbra is keres új munkatársakat. Egy külföldi karrieroldalon fellelhető hirdetésükben olyan értékesítési szakembert keresnek, aki beszél román, bolgár, magyar, portugál, horvát, cseh, szlovén, szlovák, német, francia, görög, olasz, spanyol, észt, norvég, litván, svéd, holland vagy finn nyelveken. A hirdetés hangsúlyozza, hogy a munka elvégezhető otthonról, vagy egy "vonzó helyszínen", például a Varsó központjában található Politechnika metróállomás közelében.

- Az álláshoz elengedhetetlen volt a pénzügyi végzettség és a kiváló angol nyelvtudás - mesélte Róbert. - Azt mondták, hogy a cég nem magyar hátterű. Benyújtottam az önéletrajzomat, amit egy online állásinterjú követett. Ez a beszélgetés félig magyar, félig angol nyelven zajlott. Egy Romániában élő magyar hölggyel találkoztam videóchaten. A munkaszerződésemet lengyel és angol nyelven kaptam kézhez. Az aláírás után viszont közölték, hogy a társadalombiztosítást nekem kell intéznem, mivel a cég Lengyelországban működik - tette hozzá a magyar értékesítő.

A megállapodást követően másfél-két hét intenzív tréning vette kezdetét.

Róbert visszaemlékezett múltjára, amikor számos helyen dolgozott, bankoknál és biztosítótársaságoknál, de az a képzés, amelyet itt kapott, mindent felülmúlt. „Ez volt a legprofibb oktatás” – mondta. Az órarend szigorú volt, 4-5 oktató ismertette az értékesítési rendszert és a terméket, amely a kriptobefektetésekre fókuszált. Bár akadtak furcsa részletek, mindenre kaptak magyarázatot. Például mindenkinek választania kellett egy munkanevet, amit a tanfolyam során használtak. Az indoklás szerint ez fontos volt, hiszen befektetésekkel foglalkoztak, és nem volt szerencsés, ha az ügyfelek a közösségi médiában vagy a hétvégén keresgélnek utánuk. Róbert jól tudja, hogy a civil neve Gyémánt Júlia, akiről a károsultak egy blikkes cikkben az egyik legjobb tanácsadóként beszélnek. Minden fontos pillanatot rögzített; a videós meetingek felvételeit és a fotókat egy pendrive-ra mentette el, hogy bármikor vissza tudjon térni ehhez a tapasztalathoz.

Róbert beszámolt arról, hogy a feladatokat teljes mértékben a vállalati online platformon végezték. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás is ezen a rendszeren zajlott, így nem telefonon, hanem a céges laptop segítségével léptek kapcsolatba. A megkeresett személyek adatai közül csupán a nevüket és email-címüket látta, a telefonszámokból pedig csak az előhívó számjegyek voltak láthatóak, a többi rész helyén csak X-ek sorakoztak. A kollégák között a kommunikáció titkosított Signál-felületeken folyt, és online értekezleteken találkoztak egymással.

- Az a meggyőződésem, hogy már az első napon sikerre vihetem a dolgot - mesélte Róbert. - Éppen ezért az első hívásból máris sikerült értékesítenem. Amint elkezdtem a beszélgetést az ügyféllel, a mentorunk rögtön két perc múlva már üzent a Signálon: "Eddig remek, csak így tovább!" Az első két és fél hétben a cég rendkívül profi benyomást tett rám. Az egyik csapat a meglévő ügyfelek kezelésével foglalkozott, a másik az új ügyfelekkel, míg egy harmadik csapat az NFT-k értékesítésére összpontosított. Viszont egy idő után észrevettem, hogy folyamatosan olyan ügyfelekkel beszélgetek, akik csak azt kérdezték, hol van a pénzük. Kérdezgettem a kollégáimat, mi lehet ennek az oka. A leggyakoribb válasz az volt, hogy nem tartják be a 179 napos határidőt, ami arra vonatkozik, hogy a kapott kriptovalutát digitális pénztárcába mentsék. Nem tudtam eldönteni, hogy tényleg ennyire naivak lennének, vagy valójában átverik őket.

Róbert egy képernyőfotót megörökítve megoszt egy jellegzetes párbeszédet, amely a "cég" értékesítői között folyt a Signalon. Elég erős idegzet szükséges ahhoz, hogy valaki végigolvassa, hiszen a beszélgetésből világossá válik, milyen stratégiákkal dolgoztak a "munkatársak", és hogyan vélekedtek az "ügyfeleikről".

- Lelkesen, aggódva kérdezni, hogy hol van a megtakarítása, melyik bank? De a nagyi aggódó érzelmi szintjén, mint amikor nem biztos, hogy pakoltál pogácsát. És ha kimondja, hogy OTP, Erste, MBH, akkor reakció: "Atyaúristen! Ajjajajaj, jajjajaj", siratóének...nagy levegő! És ha kérdezi az ügyfél, miért van a reakció, akkor is csak lassan mondani: "Istenem, hány embert kell még megmenteni ma! A BBC már írt róla! Be fog dőlni! Lehúzzák a rolót, be fog dőlni, mint a Sberbank". Erre az ügyfél: "Akkor ki kell menteni?"

A szakmai brainstorming mostantól javarészt csak emotikonokkal, lila ördögfejekkel, sírva nevetős arcocskákkal és egyéb elismerő rövidítésekkel zajlik. És persze nem maradhat el a végén a slusszpoén sem: "Haló, gyógyszertár?" 😈😂💡

Róbert alig három hét leforgása alatt hozta meg a döntést, hogy elhagyja a céget, miután észrevette, hogy egyre több dolog kezdett furcsává válni számára. Már a lépése előtt nekilátott az adatgyűjtésnek, és felkereste a rendőrséget, hogy figyelmeztessen a lehetséges jogsértésekre.

Mielőtt véglegesen úgy döntöttem volna, hogy távozom, ellátogattam a miskolci rendőrkapitányságra. Azért tettem ezt, mert nem akartam, hogy a hatóságok azt higgyék, kirúgtak, és emiatt bosszúra szomjazom a vállalat ellen. A kapitányságon azonban közölték, hogy jelenleg senki sincs, aki fel tudná venni a jegyzőkönyvet. Azt tanácsolták, hogy egyelőre maradjak a cégnél, és folytassam az adatgyűjtést.

Néhány héttel azután, hogy a rendőrségen járt, megszüntette a munkaviszonyát, és éppen a céges laptoppal várakozott, hogy a futár elhozza a készüléket. Aztán, hirtelen, három rendőr toppant be a lakásába. Az események innentől kezdve teljesen eltértek attól, amire ő számított.

- Addigra már több rendőrrel és ügyvéddel beszéltem, találtam a neten károsultakat, és egyikőjükkel személyesen is találkoztam Miskolcon. Ehhez képest a lakásomba érkező rendőrök úgy kezeltek, mintha gyanúsított lennék. Közölték, hogy a "nyomozás elvezetett hozzám". Hiába mondtam az alezredes nevét, akivel többször is beszéltem telefonon. Nemcsak a laptopot kobozták el, hanem a saját telefonomat is, amit csak a következő év januárjában kaptam vissza, amikor végre meghallgatták a tanúvallomásomat a székesfehérvári kapitányságon.

Róbert véleménye szerint nem csupán a lakásán tapasztalta, hanem ezen a bizonyos, egyedüli tanúkihallgatáson is, hogy a hatósági személyekkel való interakciója cseppet sem volt zökkenőmentes.

Úgy éreztem, a nyomozónő valójában nem volt érdeklődő a mondandóm iránt. Amint kiejtettem a szót: oktatás, szinte láthatóan megkönnyebbült. Azt mondta: "Akkor tehát oktatásról van szó? Nincs miről beszélnünk!" Ezzel mintha azt sugallta volna, hogy ha a hirdetésekben nem kriptobefektetés, hanem oktatás szerepel, akkor az ügyem nem bűncselekmény. A pendrive-on tárolt bizonyítékokat, képeket és felvételeket teljes egészében eltávolították, de a magyarázataimra, hogy mikor mi történt, már nem igazán volt kíváncsi. Siettetett, mondván, hogy erre már nincs ideje. Később újra felkerestem, hogy érdeklődjek az állapotokról, és felajánljam a segítségemet, de a beszélgetésünk során olyan érzésem volt, mintha egy nagyágyú, Pablo Escobar nyomában járnának, és én csak egy jelentéktelen kis hal lennék, akit futni hagynak, mert tanúskodott. Azt mondta, nem adhat információt a nyomozás menetéről.

A történtekkel kapcsolatban várjuk a rendőrség hivatalos tájékoztatását.